Öhm, nem tudom minek kezdtem el ezt az egész olvasónaplós ígéretet, ha nem tartom be. Őszintén, megint elfelejtettem, hogy nekem ilyen rovatom is van, de mit tegyek, néha észre sem venni, hogy már elröppent egy hónap. Igaz itt már tíz is elrobogott a csudába.
Sziasztok!
Ahogy korábbi olvasónaplómban ígértem, jövök egy ugyanolyan bejegyzéssel, amiben a januári olvasmányaimról emlékezem meg.
Jöjjön hát a kis lista. :)
Upsz, kiment a fejemből a 2021-es novemberi és decemberi olvasónaplók megírása. O.O
Mivel november elég gyér volt olvasás szempontjából, december meg túl zsúfolt és még az ünnepek is jöttek, szépen elsiklottam a naplós posztolás felett. Hoppá. És már január is elmúlt. Franc. Sebaj, akkor most egymás után jelentkezem az olvasónaplókkal. :)
Mindig örömmel tölt el, amikor azt látom, hogy egy kiadó megbízhatóan, évről évre hozza egy-egy hosszabb sorozat újabb kötetét. A General Press pont ezért a megbízható munkamorál miatt az egyik kedvenc kiadóm, akiknél több favorit sorozatom is fut, köztük az egyik, Angela Marsons-tól a Kim Stone krimiszéria.
A sorozat első kötete nagy meglepetést okozott, viszont a második rész kevésbé kapott el. De az utána következő részek már szinte kedvenceimmé váltak, a legutóbb olvasott Törött csontok pedig alaposan megcibálta a lelkivilágomat. Érezhető a történeteken a fejlődés, hisz minden egyes kötet egyre jobb és lelkileg jobban meggyötör. Aztán egy értékelésben azt olvastam, hogy a Gyilkos igazság a Kim Stone kötetek legjobbja, bennem pedig felvetődött a kérdés, hova tovább? Aztán fellapoztam a könyvet, hogy kiderítsem.
Az évek múlásával Angela Marsons rajongó lettem. Elég csak ránéznem a legújabb könyve borítójára és máris repül a kívánságlistámra, aztán pedig minél hamarabb a polcomra. Az olvasás már más téma, egyre inkább könyvhörcsögnek érzem magam, aki ritkán olvas, de mindig vesz néhány új regényt, viszont most, hogy nemrég napvilágot látott a Kim Stone sorozat nyolcadik része, lekaptam a polcról a hetedik, Törött csontok című részt, hogy felzárkózzak.
Az Ellopott babácskák és a King után szükségem volt egy olyan könyvre, amiben a jók szétrúgják a rosszak seggét, és azok végül megérdemelten elnyerik méltó büntetésüket. Ezért is, meg persze azért mert idővel terveztem, kézbe vettem a Kim Stone sorozat hatodik kötetét.
A Moly.hu gyakran finomít itt-ott az oldal funkcióin, de bevallom őszintén, a legtöbbre nem igazán figyelek fel. Viszont év elején a molyos szerencsesüti mellé biggyesztettek egy mini íránytűt, amire kattintva minden tagnak feljön egy személyre szabott ablakocska, amin egy lista szerepel, hogy például melyik könyvet nem olvastuk még el a magánkönytárunkból, vagy mely könyveket nem érékeltünk, csillagoztunk stb. Alább beszúrok pár képet, hogy hogy is néz ez ki.
Amúgy nagyon örülök ennek az ötletnek, tök jó, mert felhívja a figyelmem az olvasatlan könyveimre, a be nem fejezett sorozatokra, amikhez talán ismét kedvet kapok. Viszont minden kattintásnál újul a lista, a legtöbb pontnál cserélődnek a könyvek és a sorozatok, ami érthető, hisz senkinek nincs két-három olvasatlan regénye és így tovább.
Mielőtt még belevágnék a legutóbb kiadott listám elemezgetésébe, ejtenék még pár szót a címben szereplő Franciról, aki nem más, mint a kis segítőm, aki szorgosan összeállította nekem a következő regényes emlékeztetőt.
Rachel Gibsont lassan két éve ismerem, amióta az Athenaeum kiadónak köszönhetően megkaptam a Hokisok sorozat harmadik részét. Kedves kis romantikus történet, azóta az eddig magyarul megjelent többi részt is elolvastam, de a negyedik kötetből saját példányom is van.
Kiadó: General Press
