Sylvia Day Crossfire sorozat? Jöhet? Az első két rész jó volt, nekem tetszett. A harmadik még mindig itt "porosodik", de lassan elérek hozzá. Kicsit elment a kedvem Evától és Gideontól, mert több helyen azt olvastam, hogy Day elcseszte a sztorit, így úgy gondoltam inkább hagyom pihenni ezt a drámai szexkönyvet, és belelapozok valami másfajta műfajba. Persze amikor megláttam az Ulpiusnlál ezt a csinos kis borítós Day könyvet, azt hittem már megjelent a Crossfire negyedik része, úgyhogy átértékeltem a "pedig ezt most félreteszem" elhatározásomat, és úgy voltam vele ez a könyv is kell, hozzácsapom a sorihoz, de aztán elolvastam a fülszöveget és... Victoria? Max? Ohó, ez teljesen más sztori! Összedörzsöltem a tenyeremet, beleolvastam talán egy darab véleménybe ami nem magasztalta az egekig, de üsse kő, felkutattam a könyvet, elolvastam és... és... hát ez meg mi a jó nagy büdös franc volt?
Max Westin maga volt a megtestesült szexualitás. A lány már a közelségéből, a szagából érezte. Benne minden nyers volt és érdes. Egy őseredeti lény. Akárcsak Victoria.
Max túl hosszan fogta a kezét, sűrű pillákkal keretezett szeme leplezetlenül elárulta a szándékát: magának akarta, meg akarta szelídíteni a nőt…
„Victoria”.
Egy szó csupán, de ahogy a férfi szájából hangzott, abból olyannyira sugárzott a birtoklás, hogy Victoria már-már magán érezte a nyakörvet.
„Ez hozzátartozik a természetedhez – morogta a férfi. – A vágy arra, hogy valaki megszerezzen.”
Ebben a macska-egér játékban minden csak illúzió, ám a szenvedély valóságosabb már nem is lehetne…
