A Moly.hu gyakran finomít itt-ott az oldal funkcióin, de bevallom őszintén, a legtöbbre nem igazán figyelek fel. Viszont év elején a molyos szerencsesüti mellé biggyesztettek egy mini íránytűt, amire kattintva minden tagnak feljön egy személyre szabott ablakocska, amin egy lista szerepel, hogy például melyik könyvet nem olvastuk még el a magánkönytárunkból, vagy mely könyveket nem érékeltünk, csillagoztunk stb. Alább beszúrok pár képet, hogy hogy is néz ez ki.
Amúgy nagyon örülök ennek az ötletnek, tök jó, mert felhívja a figyelmem az olvasatlan könyveimre, a be nem fejezett sorozatokra, amikhez talán ismét kedvet kapok. Viszont minden kattintásnál újul a lista, a legtöbb pontnál cserélődnek a könyvek és a sorozatok, ami érthető, hisz senkinek nincs két-három olvasatlan regénye és így tovább.
Mielőtt még belevágnék a legutóbb kiadott listám elemezgetésébe, ejtenék még pár szót a címben szereplő Franciról, aki nem más, mint a kis segítőm, aki szorgosan összeállította nekem a következő regényes emlékeztetőt.
Laci bácsi volt az az író, aki miatt beleszerettem a könyvekbe. A villogó fények kolostora után szerettem volna még tőle olvasni, ezért gondolhatjátok mennyire megörültem, amikor a könyvesboltunk szegényes kínálatából kiszúrtam egy számomra új Lőrincz L. László történetet. Gondolkodás nélkül lekaptam a polcról... hmmm cirka kilenc évvel ezelőtt volt ez, és persze azóta csak pakolgatom a polcomon. Már csak azért is, mert mint utóbb kiderült ez egy sztori második fele, természetesen a teljes képhez el kellene olvasnom a sorozatnyitót. Meg elég alacsony százalékon áll molyon, de ez annyira nem zavar, mert imádtam én már olyan történetet amit sokan lehúztak, meg nem szerettem olyat, amiért mások oda meg vissza voltak.
Régen mindent megvettem ami kicsit is érdekelt, most már a könyvek drágulása miatt inkább biztosra megyek és azokba fektetek be amit már olvastam, de akarok belőle egy saját példányt, vagy mert egy kedvenccé avatott sorozat legújabb részéről van szó.
Karen Rose régi szerzemény, amit használtan vettem. Szeretem a krimiket, Rose könyveiért pedig sokan rajongtak, gondoltam annyiért amennyiért árulták, a hülyének is megéri beruházni rá. Igaz kissé viseltes, de volt mellette még három másik kötete az írónőnek, úgyhogy nem csak a Sikíts értem vár még rám. (mondjuk a pakkból a Halj meg értem címűt szinte a vásárlás után elolvastam és véleményeztem)
Katie McGarry Feszülő húr sorozatát még az idén szeretném folytatni, és ha minden jól megy be is fejezni, úgyhogy a Szívkarambol már nem marad sokáig olvasatlan. Amúgy ezt a könyvet szereti nézegetni a leginkább a kisfiam, amit nem bánok, csak ne hozná rám a szívbajt amikor véletlenül egy kicsit szamárfülezi a borító sarkait.
A Lorraine Heath kötetekre is nagyon kíváncsi vagyok, A havishami ördögfiókák sorozatával már lekenyerezett az írónő. Érdekel, hogy vajon a Botrány és szenvedély széria mit tud.
Uh sorozatokkal igencsak hadilábon állok. Általában egy-két könyv erejéig elkezdem őket, aztán valahogy abbamaradnak. Itt is van pár ékes példa, pedig ezek nagyon jók. Vagyis Sylvia Day Crossfire sorozatának első két része, főleg a második wow. A harmadik rész eléggé untatott, úgyhogy az picit elvette a kedvem a folytatástól, de most hogy így nézegetem a borítókat, elkapott a hangulat, jó lenne befejezni ezt az erotikus-romantikust.
Az Off-Campus kezdőkötete, Az üzlet igazi "jött, látott és győzött" könyv. Nem is értem, mit tökölök a folytatásokkal, már rég el kellett volna olvasnom őket.
A gyűjtő pszicho-thriller sorozattal annyi a szerencsém, hogy eddig csak két rész jelent meg magyarul, azzal tudok lépést tartani. Csak az tántorít el, hogy akik szerették a Pillangók kertjét, azok csalódtak a Május rózsáiban. Na de csak megnézem magamnak azt a második részt. Aztán majd meghozom az "ítéletet" .
Tomcsik Nóra Belenaordi krónikák sorozatának nyitókötetét azért nem értékeltem még, mert valószínűleg az írónő kicsit átdolgozza majd, ezért nem akartam a régi verzióról írni semmit. Majd az újról inkább. Amúgy ez egy sárkányos, próféciás, gonoszlegyőzős, kalandos mese.
Értékelest nem sűrűn írok, viszont csillagozni mindig igyekszem. Úgy tűnik, néhány könyv felett mégis elsiklottam.
A Jók és Rosszak Iskolája meg is lepett, hisz azt már évekkel ezelőtt értékeltem, de úgy látszik csak blogon. Ami amúgy jó kis varázslatos mese (csak a szerző ne pakolt volna bele annyi fingós poént).
Ajaj, a Többek által számomra igencsak mumus. Maradjunk annyiban, az a történet a lehetőségek tárháza, amivel az írónő szerintem nem élt.
A Frost novelláról van molyos írásos bizonyíték, csak azt egy másik kiadványhoz írtam, ugyanis Cat-ék eme akciója először a Death's Excellent Vacation novellagyűjteményben látott napvilágot más urban-fantasy szerzők törénetei mellett, mielőtt saját borítót kapott.
Upsz, Leda D'Rasi Mindörökké c. története miatt is elönt a pír, hisz ez is kapott már blogos értékelést, pótolom is gyorsan a molyost.
Na basszus, most nézem, hogy ez a rész a csillagozásról, nem az értékelés hiányáról kellett szóljon...
A következő könyveket nem értékeltem szövegesen:
A Rettegés lesz a következő értékelésem a blogon, a hét folyamán közzé is teszem. Elöljáróban annyit, nem volt rossz olvasmány, igaz tudtam volna nélküle élni.
Andrzej Sapkowski-tól Az utolsó kívánságot pont a Vaják Netflix sorozat miatt akartam elolvasni, meg is tettem, és azt hiszem ezzel el is búcsúzok a többi regénytől.
A Gyilkos társasról is értekeztem már a blogon, hát nem lett a kedvenc pszicho-thrillerem, pedig a molyos magas százalék miatt nagy reményekkel kezdtem neki a könyvnek.
Ennyi negatív élmény után most itt egy abszolút pozitív, ami a Holt lelkek okozott. Marsons hozta a megszokott színvonalat, nálam ismét egy erős krimit tett le az asztalra. Volt pár pillanat ami felhúzott, de összben nézve ez a Kim Stone regény is megvett.
A Boszorkánydinasztia sorozat Mindörökké részének második felével is adós vagyok molyon, de nem blogon. Az értékelésemet IDE kattintva el is olvashatjátok. Amúgy imádtam mindkét könyvet!
Uh, az Őrangyalokat már ezer éve kiszúrtam magamnak (most nézem, hogy ez egy sorozat harmadik része), egyszer biztos sort kerítek rá. Addig is ha valakit érdekelne miről szól, itt a fülszöveg:
Stockholm egyik elővárosának erdős részén két, emberi maradványokkal teli nejlonzsák kerül elő a föld alól. A rendőrség hamar kideríti, hogy egy két éve eltűnt egyetemista lány hamvaira bukkantak. A nyomozást nem csupán a gyilkosság óta eltelt idő nehezíti, hanem az áldozat, Rebecca Trolle rendkívül szerteágazó kapcsolatai is. Ráadásul a lány maradványainak fellelési helyétől nem messze egy másik holttest is előkerül, melyet évtizedekkel előbb tűntettek el. Bár az időtáv a két eset között túl nagynak tűnik, bizonyos jelek mégis arra mutatnak, hogy azonos lehet a gyilkos. Egy újabb tragédia csak tovább kuszálja a szálakat, s még sürgetőbbé teszi a tettes kézre kerítését. Egy idő után a történések központi figurája lesz egy idősotthonban élő hölgy, aki valamikor ünnepelt gyerekkönyvíró volt. Ám ő évtizedek óta beszédképtelen. A nyomozócsoport újra és újra vakvágányra fut, s a korábbi kötetekből megismert Fredrika Bergmannak azzal is szembesülnie kell, hogy meglehet, élettársának, gyermeke apjának is köze lehet a szövevényes bűnügyhöz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése