Újabb évnek mondhatunk búcsút, mit mondjak, mozgalmas volt számomra ez a 2016. Először is csatlakoztam a Kildara csapatához, aztán a Mogul Kiadó bloggereihez is, nemrég pedig előolvasó lettem. Amint látjátok, sok megtiszteltetésben volt részem, amiért hálás is vagyok! :)
Remélem mindannyiótoknak jól telt ez az év, és mosollyal az arcotokon köszöntitek az új esztendőt. :)
Mielőtt koccintanánk a boldog jövőre, tartsatok velem egy kis évösszegző mustrára, ahol virtuálisan kiosztom a magam kis Oszkár és Arany Málna díjait.
- Kedvenc film:
Idén a nagypofájú fenegyerek volt nálam a tuti befutó. Nagy meglepetést okozott a film, aminek története egyszerű mint a faék, a készítők mégis olyan jó ráérzéssel dolgoztak az alapanyaggal, amivel sikerült egy maradandó élményt nyújtaniuk. Minden klappolt ebben a filmben: a zenék, a képi világ, a történetvezetés (ami ide-oda ugrált, mégis tökéletesen működött), de a csúcs az egész filmben a címszereplő Deadpool volt, aki morbid humorával vitte a prímet. Az sem elhanyagolható, hogy a történetben volt drámai és romantikus vonal is, amit ugyancsak jól kezeltek a készítők, de mindez nem jöhetett volna létre Ryan Reynolds remek játéka nélkül, aki csak úgy fürdött a szerepben.
- Legrosszabb film:
Ez a 2012-es "alkotás" akkor került nálunk terítékre, amikor elfogyasztottuk Steven Spielberg A cápa mozifilmjeinek első három részét, és keresgéltünk valami hasonló szintű sztorit. A Csalétek egy top10-es listán szerepelt valamelyik portálon, méghozzá elég előkelő helyen, amit máig nem értek, mert ez a film rettenet. A CGI cápák nagyon művik, a vágás fájdalmasan rossz, a forgatókönyvben akkora bakik vannak, hogy az embernek megfájdul a feje - ékes példa erre az elején az egyik főszereplő öccsének haláltusája, akiért máris megy a segítség. Szegény csórikámnak már javában nyammog a lábán a cápa, mire a segítő elkapja az áldozat pólóját, magához húzza, és meggyőzően azt mondja "kiviszlek innen", de minden hiába, egy másodperc múlva szegény gyerek a tenger fenekén végzi. Tudjátok, mindez még nem is esne olyan rosszul, de a színészek olyan meggyőzően játszottak, hogy fájt látnom őket egy ilyen gagyi Zs-kategóriás horrorban. Sharni Vinson (Step Up3), Phoebe Tonkin (Vámpírnaplók, The Oroginals), Xavier Samuel (Alkonyat: Napfogyatkozás), Julian McMahon (Bűbájos boszorkák, Kés/alatt).