Szeretem a krimit, de nem olvasok műfajon belül túl sokat, mert mindegyikben gyilkolásznak, van 1-2 tökös nyomozó férfi vagy nőnemű (esetleg csapattal karöltve), akiket kerget a múltból valamilyen traumát okozó démon, de sosem feledkeznek el a legfontosabbról: kézre keríteni a gyilkost... vagy gyilkosokat. Kérdezhetnétek, mégis mit várok egy krimitől? Pontosan ezeket az alapdolgokat. Csak azért nem falom az ilyen témájú könyveket vég nélkül, nehogy rájuk unjak. Inkább olvasom őket ritkábban, de a jobbak között válogatva, mint minden egyes nap. Mert a banánra is hamar rálehet unni, ha mindennap azt ennénk.
Karácsony közeledtével mindenki a nagy szeretetfelhőbe csomagolta magát... én meg szerettem volna elolvasni egy kis borzongató krimit. Így esett a választásom a Kolibrire.
Oldalszám: 516
Kötés: keménytáblás
Fordító: Bába Laura
Megjelenés: 2015
ISBN: 9789632934693
Kétségbeesett éjszakai segélykérés fut be a rendőrségi ügyeletre. Fiatal lány könyörög: mentsék meg, a saját családja akarja megölni. Elrabolták. A lány kurd bevándorlók gyermeke, kiskorában érkezett Finnországba a szüleivel és testvérével. Sörétes puskával fejbe lőtt futó holtteste az erdős területet átszelő futóösvényen. Egy lányé. Aztán egy férfié. És később egy harmadik áldozat: ezt a kocogót már egészen brutálisan mészárolták le, mielőtt főbe lőtték. A zsebükben egy medál a vérszomjas azték főisten, Huitzilopochtli képmásával.
Hogyan fonódik össze a két idegborzoló esemény? Természetesen a magyar származású nyomozó, Fekete Anna tartja kezében a szálakat. Az egyik nyomozást eleinte szinte titokban, a saját erejéből folytatja, míg a másikat rendőr társaival. Idegengyűlölő kollégájának piszkálódásával éppúgy meg kell küzdenie, mint saját félelmeivel, emlékeivel. Mert ő is bevándorlóként érkezett mostani hazájába.
Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A könyvet több nyelvre lefordították, és szép sikert aratott a nemzetközi könyvmustrákon.
