Ennél a könyvnél is csalok, mert a Mesemaratonhoz hasonlóan ezt is hallgattam. Egyik "legkedvesebb barátnőm" mesélt róla nemrég, hát rákerestem, letöltöttem, meghallgattam, és hmm...érdekes. Valérie Tasso nem akármilyen ponyvaszerű "naplóbejegyzéseket" közöl a nagyérdeművel, hanem pikáns részletekkel ellátott életjegyzeteket.
Valérie Tasso
Valerié hamar belekóstol az élet nagy dolgaiba, azon belül is a szexualitásba. 15 évesen elveszíti ártatlanságát, ám kíváncsisága, kielégítetlensége miatt, gyakorta tereli az erősebbik nem karjaiba. Felnővén elég sokat tud az érzéki életről, amit előszeretettel kamatoztat. Nagyban válogat a férfiak közt, közben éli a dolgozó nők életét. De egyszeriben, sorozatban kapja a rossz híreket: elveszíti drága nagyiját, kirúgják a munkahelyéről, és még a férfiak is elkerülik. S amikor már eléggé maga alatt van, betéved egy "házba", ahol munkát vállal. És attól a naptól fogva nem ő választja a férfiakat, hanem ők választják ki őt.
Tegnap feldobtam az mp3omra, és munka közben elkezdtem hallgatni. Néha nagyot néztem, máskor elmosolyodtam az eseményeken. Mire kezdtem jobban koncentrálni a könyvre, mint a munkámra, jött valami zene, aztán megint, és megint zene. Mondom mi van? Kapcsolgattam ide-oda a kütyüt, mire felfogtam, hogy ennyi, a sztori pont a közepén ér véget. Állkapcsom a földet kocogtatta, csalódott lettem, mert azt hittem, ennyi az egész történet. A pikáns jeleneteken naná, hogy kikerekedtek a szemeim, de idővel nem ezek kötöttek le, hanem Valérie magánéletének többi része. Néha egész jól bevezet a hálószobatitkaiba, részletesen, az események utáni időt pedig nem untam. Na jó, néha akadtak üresjáratok, de tényleg csak icipici. A szövegszerkesztés nem csak hatásos, hanem olykor humoros. Egy őszinte nő gondolatai, magándolgai, aki jó néhány vicces szófordulattal is megnevettetett - Pikali Gerda hangja tökéletesen passzolt a karakterhez, minden mondatát nagyszerűen adta elő. Persze nemcsak Val-ét, hanem a mellékszereplőkét is -. Egyre kíváncsibb lettem rá, hogy a nimfománia mellett milyen ember, és bevallom, szimpatikus lett. Idővel nem egy rossz nőnek láttam, aki nem bír a vérével, hanem egy esendő nőnek, akinek nincs igazi támasza a nagyvilágban, és a bajban, kamatoztatja az évek alatt megszerzett "tudását".
Ma rákerestem a könyvre, és örömömre olvastam, hogy 2 CD-s a hangos anyag. És jött a felismerés, hogy nekem az első van meg. Micsoda zseniális felfedezés -.- jaj. Úgy bánom, hogy a második részt nem találom. :( Nagyon érdekel a folytatás. Gyanítom, később már nem lesz olyan "könnyű" dolga, mint az első részben.
A naplóregény filmváltozatát is megtaláltam, mától itt pihen a gépemen, de nem sokáig. Hamarosan meg is nézem, amiről tuti véleményt fogok alkotni, és azt is elolvashatjátok. Remélem alaposan könyvhű lett a film, bár amit eddig láttam belőle, biztos az. A könyv amúgy nagyon jó, szerintem többször visszafogom hallgatni, főleg ha a második rész is meglesz. Papírformában pedig még jobb lenne.
Nagy sokára meghallgattam az utolsó részleteket is. Mit mondjak, nagyon csalódtam. Olyan hamar, és olyan igazán eseménytelenül lett vége. Mi történt az írónővel? Nem találta naplójának utolsó lapjait? Elfújta a szél, vagy csak kifogyott a tollból a tinta?
Számomra erősen kezdett, de a vég... az valami hervasztó. Le is csökkentem a pontozásom.
7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése