2012. október 20., szombat

E.L. James: A szürke ötven árnyalata


     Mostanság ahányszor neteztem, állandóan egy szürke nyakkendős borítójú könyvreklámmal találkoztam. Előbb-utóbb meg is tette a hatását a sok "találka", mert egy alkalommal rákattintottam a reklámablakra, és közelebbről is megismerkedtem a történettel. Aztán beszereztem a könyvet, és elkezdem olvasni, és olvasni, és olvasni... huuuuuh alig bírtam letenni.

E.L. James

     Anastasia Steele nyugodt élete egycsapásra megváltozik, amikor szívességet tesz beteg barátnőjének, és maga készít egy interjút a multimilliomos üzletemberrel, Christian Grey-el. A férfi azonnal mély benyomást tesz rá, szürke szeme veszélyesen magához vonzza a lányt, mint lámpafény a pillangót. Ana nem bír ellenállni a férfinak, aki bár megpróbál távolságtartó maradni, de a lányhoz hasonlóan ő is átadja magát a vonzalomnak.
Rövidesen szenvedélyes viszonyba kezdenek, ami alatt Ana nemcsak a szexualitás gyönyöreit ismeri meg, hanem a titokzatos Mr. Grey kedvelt, sötét életvitelét is, amibe a férfi egy szerződés aláírásával próbálja bevonni a frissen diplomázott lányt.    



     Azt a mindenit, ez aztán a forró olvasmány!
Olvastam, hogy ez a könyv a Alkonyat alapján íródott, tiszta fanfic, csak más nevekkel, és 18 éven felülieknek  szánt tartalommal. Aláírom, mert részben igaz, de hol itt a baj? Merthogy a mai YA történetek imitt-amott, apróbb-nagyobb változtatásokkal szinte mindegyik Meyer híres vámpírtörténetének mása. És mégis, szeretjük őket, mert ha az alap nagyrészt ugyanolyan, mégis újdonságot tartogatnak. De most tegyük félre az ifjúsági regényeket, mert amiről most szó lesz, az nem serdülőknek való.
A történet egy csetlő-botló húszas évei elején járó lányról, és egy bronzhajú, nagyon vonzó, titokzatos és ellenállhatatlan férfiról szól, akik hamar egymásba gabalyodnak, amit több mint 400 oldalon keresztül olvashatunk. Persze a könyv több oldalszámmal rendelkezik, az említett oldalak csakis érzéki kapcsolatukat mesélik el, Ana által. Engem cseppet sem untatott a történetvezetés, még ha nem is volt benne magasröptű tartalom. Nekem tetszettek a szexjelenetek, izgalmasak voltak, igaz a végére kicsit kezdtem kiégni tőlük, de akkor is lekötötték a figyelmemet. A könyv olvastatta magát, nagyon is, és ezt szeretem. Utálok több hétig kínlódni egy könyvvel, mert nem köt le a tartalma ilyen meg olyan oknál fogva. Volt már rá példa, hogy hónapokig szenvedtem egy regénnyel, csak mert tisztességesen beakartam fejezni. De James szürke árnyalatánál ez a veszély nem állt fent, egy másodpercig sem. ;) Hát a sztori szex-szex hátán, a karakterek magánéletéről Ana kivételével nem lehet sokat megtudni, de ez biztosítja a következő kötethez vezető kíváncsiságot.
Ana, hát néha irigyeltem, de sokszor nem. A könyv elején annyira Bella volt; béna és szerencsétlen, naiv, meg minden, ami csak idegesítő tulajdonság. De néha megnevettetett, és a lapok múlásával kezdtem megkedvelni. Főleg azért, mert a végére határozott lett, képes volt nemet mondani, sőt.
De aki még inkább megfogott, az Christian. Az egész pasi olyan mint egy jéghegy, meg olykor félelmetes, de ugyanakkor nagyon vonzó jelenség. Kíváncsi vagyok erre a lelkileg megsebzett kisfiúra, akinek szüksége van az igazi törődésre (legszívesebben magamhoz ölelném, de azt nem díjaznám, ha visszaakarna cirógatni egy korbáccsal). Zárkózott, aki a szexben teljesedik ki, s a módszerei sem mindennapiak. Ámbár azért megmutatta gondoskodó énjét is, ha néha fojtogató is volt a stílusa... túl basáskodó. Viszont előbukkant kedves, humoros oldala is, főleg az Anával váltott üzeneteknél, amik nagyon tetszettek.

A történet - a maga módján - bejött, a főkarakterekkel is szimpatizálok. A mellékszereplők nem kötöttek le, talán Kate az egyetlen, akitől olvasnék még pár beszólást. Amit még ezek mellett szeretnék megemlíteni, az a fordítás. Elhiszem, hogy az eredetiben is sokat szerepel a "szent sz@r" kifejezés, de kétlem, hogy annyit, mint a magyarban. Hát valami irtó bosszantó volt bekezdésenként találkozni ezzel a szöveggel. De ez még semmi, mert az oroszlánkirály lángoló szexén néztem csak nagyot. Mi a csudának kellett a Kings of Leon-t lefordítani? Elég bugyuta, és vérciki ötlet volt. Hála Istennek a folytatásban már jobban a körmére néztek a fordítónak, de ezek a hibák óriásiak, és rengeteg van belőlük, viszont ezektől eltekintve mégis tetszett a könyv... nagyon is...

10/10    


     Mint minden sikerkönyvből, ebből is látunk majd filmadaptációt, amit - nem meglepő - nagyon várok! Számomra Matt Bomer és Alexis Bledel a legtökéletesebb páros, de sok helyen látom, hogy Ryan Gosling és Emma Wattson lesznek a főszereplők. Izgatottan várom a végeredményt, nekem most már mindegy kik lesznek a főpárok, csak jól adják elő magukat.  

 











    Aztán meg nemrég találtam egy nagyon profin összerakott trailert, ami egy klip erejéig engem is megihletett. Elvettem belőle, hozzátettem, alápakoltam egy nekem tetsző, és szerintem hozzáillő zenét. Remélem bejön, élvezzétek! ;)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...