Polcmustra #11

 Sziasztok!

A 2021-es évösszegzőm után maradok még a tavalyi évnél picit.

Ezt a bejegyzést a múltévi könyves beszerzéseimnek szeretném szentelni. Mit írhatnék még, vágjunk bele. :) 

     2021 első könyveit a Könyvmolyképző kiadónak köszönhetem. Recenziós könyvek felől érdeklődtem, a KMK munkatársa pedig közölte kérhetek nyugodtan, viszont csak a magyar szerzőik listájáról választhattam. Hiába szeretek jobban külföldi íróktól olvasni, nem estem pánikba, boldogan szeremzgettem a megadott listáról, így került hozzám a szépséges borítójú Élni akarok! Rácz-Stefán Tibortól, amiben egy rákbeteg lány egy kísérleti gyógyszernek köszönhetően néhány hétig egészségesnek érezhette magát, és úgy élhette az életét mint a korabeliek. Csodálatos ez a regény, tele van küzdelemmel, élni akarással és szeretettel. 

     Második kiszemeltem Hercz Júlia Arany és Ónix című fantasyval kevert történelmi romantikusa volt, aminek egyszerű de szép borítója fogott meg először, majd a fülszöveg is egy jó történettel kecsegtetett, de olvasás közben felemás érzéseim voltak, ezért ez a regény annyira nem vett le a lábamról. Nem rossz könyv, és nem is egyszer olvasós, sőt van benne potenciál, hogy hosszabb sorozattá nője ki magát.

     A harmadik könyvet gyerkőcömnek választottam, mégpedig Csukás Istvántól a Süsü, a sárkányt. Gyönyörű ez a kiadás, keménytáblás, gazdagon illusztrált, és óriási ez a könyv. Öröm lapozgatni, mókás olvasni, én is és a fiam is nagyon szeretjük.

     Természetesen az újabb Sarah MacLean kötet sem hiányozhatott a gyűjteményemből, A Lepke és a Láng hamar beszerzésre került. Igaz azóta sem olvastam el, de ez nemsokára változni fog. 

Apró megjegyzés, nagyon bejön, hogy a gerincen más a kép mint a borítón, sőt nekem jobban is tetszik.

     Mia Sheridan Megtalálni Edent című könyvét is nagyon szerettem volna már megvásárolni, főleg, hogy a Calder útjával egy történetet alkot, amiben két szerelmes fiatal egy vallási szektából próbál elmenekülni. A sztori is egész jó volt, de hmm... hmmm... na majd erről később egy másik bejegyzésben. 

     A következő köteteket a General Press jóvoltából tudhatom magaménak, amiből az első, Elizabeth Hoyt Maiden Lane sorozatának tizedik része, A bűn hercege, amiben egy furamókus arisztokrata és egy titokzatos házvezetőnő talál egymásra. Imádom ezt a borítót, annyira jól néz ki! A GP nagyon szép borítókkal látja el az új könyveit, úgyhogy nem csak olvasni, de nézegetni is öröm a könyveiket. A bűn hercege pedig amilyen jól néz ki kívül, olyan jó belül is. 

     A második választottam egy szintén sokrészes sorozat következő része volt, mégpedig Monica McCarty-tól Az Íjász. Ez a borító is elcsábított, a történet sem hagyott hidegen, ami egy bátor harcos és megmentetjének viharos kapcsolatáról szól. 

     A harmadik könyv szintén a Maiden Lane sorozatban szerepel, A gyönyör hercege címen, ami többek között egy álruhába bújt csibész leányzó és hercege történetét meséli el. Ó, ez a sztori tetszett a töriromi repertoárból a legjobban! 

      Most egy kis élesváltás, ugyanis a következő könyv egy brutális sorozatgyilkos és az őt hajszoló nyomozó macska-egér játékáról szól. A Robert Hunter sorozat első része, A keresztes gyilkos a klassz borítójával és hatásos fülszövegével egyaránt meggyőzött, hogy Chris Cartertől érdemes olvasni, és a könyv után azt kell mondjam, az író valami eszméletlen jól teszi a dolgát. 

      Leda D'Rasitól kaptam meg ősszel a Rítus című könyvet, ami hatásos belépője volt a krimi-thriller műfajba. Tetszett a történet, maga a könyv is szép és hangulatos, mondjuk azt már megszoktam, hogy a borítói inkább hangulatukban emlékeztetnek a fedlap alatt rejlő történeteire, mintha konkrétan egy szereplőt vagy valami tárgyat, helyszínt ábrázolnának. 

      Jeaniene Frost Lángok kötelékében (Az éjszaka hercege) című könyvét amint tudtam megvettem. Kellett egy újabb Frost könyv. :) 

      Előfordult már, hogy lecsúsztam egy-egy vágyott könyvről, mert addig halogattam a vásárlást, amíg el nem fogyott és beszerezhetetlen lett. Mivel időtlen idők óta terveztem elolvasni Jane Austen Büszkeség és balitélet című történetét, és a Menő könyvek szemkápráztatóan gyönyörűséges borítóval adta ki ezt a klasszikust, úgy döntöttem, most már nem várok tovább, biza beszerzem ezt a keménytáblás, végőborítós, selyemkönyvjelzős csodát. *.*

     A következő két könyvet szintén a General Press-nek köszönhetem, amiből az első Angela Marsons Gyilkos igazság című kötete, a Kim Stone krimisorozat nyolcadik része. Kívülről a szokásos színvonal, kíváncsi vagyok a történet milyen, de szerintem most sem fogok csalódni. 

     A Gyilkos igazság előtt viszont az első Christi Caldwell kötetemet olvasom, A gróf ágyában című történetet, ami egy újabb történelmi romantikus és marha élvezetes. Azt hittem orrba-szájba lesz nyomva drámával, az alapsztori erre engedett következteti, ami van is benne, de meglepően szórakoztató. A főhősnőbe egy kis Bridget Jones van oltva, ami olyan helyzetkomikumokat eredményezett, hogy többször visítva röhögtem fel. 

      Lorraine Heath Botrány és szenvedély című sorozatának negyedik és ötödik részeiért ezer hála és köszönet a Vinton kiadónak. Voltam olyan szemtelen, hogy felkerestem őket és érdeklődtem, kaphatnék e a könyvekből recenziós példányt. A kapcsolattartó nagyon kedves volt, rövidesen el is postázták a kért köteteket az ismerősömnek, aki miután ünnepek előtt átadta nekem, már olvastam is A hercegné szeretőjét. A borító sajnos nem nyűgözött le, az előző részeknél látható eltérő tipográfia és a szerelmespár sincs túlságosan az ínyemre. Főleg, hogy a nő nem kék ruhában van, hanem bikaingerlő pirosban, pedig a sztoriban a kék ruha volt fontos. Piros még véletlenül sem tűnt fel. Na mindegy. 

      A Botrányos házasságnál már megbékéltem a tipográfiával, és a párocska is közelebb áll a szereplőkhöz (mondjuk a hölgy inkább néz ki 30-nak mint 17-20 évesnek, hagyjuk, sokat kekeckedek tudom), és a sárga ruha is stimmel. De summá summárum, mindkét történet megvett kilóra, egyik jobban tetszett mint a másik. Hamarosan pedig hozom is róluk az értékelésemet. 

     Az Alkonyat képregények csak úgy beugrottak a "kosaramba". Régóta szemeztem velük, mindig is tetszettek, gondoltam begyűjtöm őket. Nagyon szép, igényes kiadások, keménytáblás, védőborítós gyönyörűségek, na és a rajzok... mmm... Nem vagyok nagy Alkonyat fan, de most sajnálom, hogy a többi részből nem lett magyar kiadás. 

• Képek forrása