Mosolyognom kell, ha arra gondolok, régen mennyire szerettem a Disney Channel-t. Elég nagylány voltam már, amikor a tévé előtt bámultam a csatorna saját filmjeit és sorozatait. Bezony, sokszor láttam a High School Musical-t, legnagyobb kedvencem a Hannah Montana volt, de szerettem a Camp Rock-ot, főképp Demi és Joe duettje miatt. A mai napig szeretem ezt a dalt. Nyugi, lesz ennek a hablatynak értelme is, a bejegyzés címéből már ki is találhattátok, hogy mi. Azóta a bizonyos film óta igencsak felfigyeltem Demi Lovato-ra, aki idővel egyik kedvenc énekesnőmmé vált. Tetszik a stílusa, főleg amikor elrugaszkodik a megszokott pop műfajtól, és egy kicsit rockosabbra veszi a figurát.
Demi immáron negyedik albumával jelentkezik a zenei piacon, aminek címe a saját nevét viseli, a korongon szereplő dalok pedig pop a javából, de a fogyasztható fajtából.
001. “Heart Attack”
002. “Made in the USA”
003. “Without the Love”
004. “Neon Lights”
005. “Two Pieces”
006. “Nightingale”
007. “In Case”
008. “Really Don’t Care” (featuring Cher Lloyd)
009. “Fire Starter”
010. “Something That We’re Not”
011. “Never Been Hurt”
012. “Shouldn’t Come Back”
013. “Warrior”
Összesítés: feleslegesnek találtam hogy mindegyik dalról külön mondjak véleményt, mert akkor csak azt olvastátok volna "tetszik, tetszik, tetszik", így inkább a dalfelsorolás után rögtön el is mondom, mit gondolok Demi legújabb albumáról. Őszintén meglepődtem. Nagyon felkészült lemez ez, tele jobbnál jobb dalokkal... és most nem viccelek. A csaj hangja olyan magasságokat és mélységeket tud elkövetni, amivel még a gyengébbnek tűnő dalokat is simán eltudta adni nekem. A listáról egyetlen zenével van bajom, és az sem olyan óriási. A Never Been Hurt-tal vagyok kicsit rosszban, de csak azért, mert Lovato olyan rohadt bénán és feleslegesen elkezd háááááártozni, amitől frászt kapok. Nagyon rondán hangzik. A dal többi részével az égvilágon semmi bajom, de az az egy elnyújtott szavacska kiveri a biztosítékot.
Az album lazán kezdődik, majd bulisabbra vált főleg a Neon Light-al (ami elbírt volna viselni egy kicsivel erősebb tempót is, de szeretem így is), a végére pedig megkíméli a megfáradt hallgatót, és szép kis érzelmes dallal zár. A zenék nagyon tetszenek, néhánynál csak a refrén, a többinél meg pont ellenkezőleg, de összességében egy nagyon jó albumnak tartom ezt a 2013-as kiadványt.
9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése