Raine Miller: Meztelenül

     Az első ami megtetszett ezzel a regénnyel kapcsolatban, az a borító. Érdekelt a sztori is, de valahogy nem igazán hiányzott egy újabb erotikus/romantikus cucc az életemből. Annyira nem törtem magam érte, de később, amikor kijött, és beleolvastam néhány blogos véleménybe, végül úgy döntöttem - főként Linda kritikája után - egye fene, elolvasom.

Raine Miller

     Brynne Bennett, a Londoni Egyetem ösztöndíjas amerikai hallgatója jó kislány módjára éldegél Londonban. Próbálja rendbe tenni kisiklott életét, keményen tanul, részmunkaidőben pedig fotómodellkedik. Egy nap Ethan Blackstone, a sikeres angol üzletember megveszi a lány aktképét, és rögvest magának akarja Brynne-t – vágyait gátlástalanul a tudtára adja, nem ismeri azt a szót, „nem”. Domináns természete magával ragadja, foglyul ejti Brynne-t, holott ő még egyre múltjának démonai elől menekülne. Titokzatosság lappang a kapcsolatukban, és hatalmas rejtélyek bújnak meg a háttérben. Vajon megszabadíthatja-e Ethan a múltja terhétől Brynne-t? És hagyja-e Brynne, hogy ezt megtegye, mielőtt az újra felszínre törő múlt szelleme végleg elpusztítaná egy szép jövő esélyét?

     Egyre lustább vagyok saját bevezetőket írni. A fentebb olvasott fülszöveg kicsit komolyabb beütésűnek hangzik, mint az egész könyv. Mert az lapos. Az eddigi sikerszériákon lovagol, mindenhonnan csipeget egy kis adagot, hogy végül az olvasó egy ismert, és rohadt unalmas valamit kapjon.
Az manapság felkapott erotikus vonal lassan már lerágott csontként fog a szemünk előtt lengedezni. Ha már nem. A mostani hullámot szélesebb körben tagadhatatlanul E.L James indította el Ötven árnyalat trilógiájával, majd ezt követte Sylvia Day Crossfire sorozata, ami először úgy indult mint Grey-ék története, de a szereplők sokkal drámaibbak, a második kötet végére pedig kiszámíthatatlan, és eredeti fordulatot kapunk, amitől Eva és Gideon kapcsolata valóságosabb és értékelhetőbb lehet, mint a lányregénybe átcsapó Fifty sorozaté. És el ne felejtsük Sara Fawkes: Amit csak Ő akar borzalmát, amit azt hittem senki sem múlhat alul, de jelen írónőnknek mégis sikerült!
Bár a szereplői nem olyan ellenszenvesek mint Fawkes főhősei, ez inkább azért van, mert kidolgozatlanok. Miller már annyira nem tudta mit lopkodjon össze kolléganői könyveiből, hogy elfelejtette a saját szereplőit rendes tulajdonságokkal felruházni. Lássuk csak, ki kire hasonlít.
Brynne - kissé Ana-s beütésű, iszonyú naiv csaj, aki azonnal ágyba bújik a szexis főpasival. De van egy Eva-s sötét múltja, amihez nem kell zseninek lenni, hogy mi is az.
Ethan - tisztára olyan, mint egy személyiségét elveszített, papucs Christian Grey. Ja, és egyben egy 16 éves kamasz, aki a csaja minden porcikájától k*rvára beindul.
Persze vannak itt nekünk barátaink is, egy Kate (Gaby) lecsavarom-a-tökeit-ha-bánt hasonmás a szürkéből, és egy meleg hapsi vagy biszex vagy mittomén Cary (Benny) is, aki egy vibrit ajánl megnyugtatásul hősnőnknek.
A történetet most nem ecsetelem. Könnyen kilehet találni. Van egy papa, aki félti a lányát, ezért felkeres egy testőrhavert, hogy vigyázzon a hercegnőjére. Az meg belezúg a lánykába - itt azért van egy művészi aktos részlet is -, akinek hamar elkezd udvarolni, felajánlja testi bájait, felcipeli magához, kicsit majd-én-megmondom-a-frankót pasit játszik, aki irányításmániás, és ott döngeti kedvesét, ahol és amikor tudja. Na már most ha a sztori elcsépelt, lagymatag, és uncsi, legalább a szexjelenetek lennének tüzesek, amikre esetleg érdemes lehetne felfigyelni. De ki kell ábrándítanom mindenkit, mert NEM! Van egy kis dugimugi, amin inkább röhögni lehet, olyan bénán van megfogalmazva az egész. És mindegyik. Azoknál a részeknél, ahol a pasi valami olyasmit mond hogy "k*rvára szexi vagy", " most k*rvára elfogok élvezni" hát ott le kellett tennem picit az olvasómat, és muszáj volt röhögnöm. Igen, olvasómat, mert ezért én egy fillért nem adtam volna, az már holt biztos. Több ok miatt is. Az egyik, hogy vacak a történet. Persze ezt olvasás előtt nem tudhattam, és bár elolvasom más véleményét, az még korántsem biztos, hogy egyezik az enyémmel. A másik ok az ár és a lapszám. A sztori kevesebb mint 200 oldalból áll, az ára viszont pofátlanul magas!!! Kérem szépen kedves Ulpius, hogy van képük egy ilyen csekély lapszámú könyvért ilyen orbitálisan magas árat elkérni? Az Ötven árnyalat trilógia legalább több mint 500 oldalas, azért még meg is érte, de ezért? Ennyire hülyének nézni az embereket? Van pofa... 
Visszatérve a röhejes szexleírásra. Brynne sem kutya, ha hülyén kell fogalmazni. Mert szeret Ethannel b*szni. Kedves egészségére. De egy 24 éves lány ne olyan közönségesen fogalmazzon már, mint egy tini. Legyen meg azoknak a szexleírásoknak a szexis oldala, az olyan, aminek olvasatától szívesen magamhoz ölelném az emberemet. De ezeket a megfogalmazásokat inkább a párom orra alá dugtam, hogy lássa már milyen baromsággal gyilkolom az agysejtjeimet egész nap. Kínomban nevetnem kellett ettől a könyvtől. Lelki szemeim előtt már látom is a folytatást. Brynne nem tud meglenni Ethan farka nélkül, ha ugyanannyi oldalszámmal fog büszkélkedni a folytatás mint ez a kötet akkor úgy a... hmm... ötödik oldaltól megint összejönnek, a végére meg felbukkan Bree erőszakolója, tuti valami fejes vagy mi. Az uccsó kötetben meg elintézik a múlt "démonát", a csaj teherbe esik, a változatosság kedvéért most ő hisztizik emiatt egy sort, de Ethan határtalan szerelme mindent megold, és boldog családot alkotnak majd. Ja, és a végén elköltöznek valami puccos házba, ahol az egyik eldugott szoba egy kis kéjbarlang lesz korbáccsal, meg kis szöges légy...khm fenékcsapóval, stb... mert hát Eathen az uralkodó szextéren.

Vagy én nem figyeltem, vagy az írónő, de Brynne most hogy is néz ki? A hajszínéről fogalmam sincs milyen. Apróság, de na. Ja, és a sztori egy el*aszott Fifty/Crossfire fanfiction. Komolyan, egy tizenéves saját kitalációját - ami nem erotikus témát boncol - sokkal érdekesebb olvasni.  

Megvan a 2013-as év végi összefoglalóm egyik győztese!

1/10