Kate Stewart: Falka

     Kate Stewart The Ravenhood trilógiájával véletlenül találkoztam Molyon. Az egyik ismerősöm dobta fel a kívánságlistájára, majd kedvtelésből rákattintottam, és láttam, hogy még nem jelent meg. De a címkéket szemezve feltűnt, hogy New Adult. Erotikus. Dark romance. Poliamor - nos, utóbbira rá kellett keresnem, mert fogalmam sem volt, hogy mit jelent a kifejezés. Röviden, édes szerelmi háromszög, ahol a felek nyiltan és boldogan vannak együtt. Bár igaz, hogy hasonló kapcsolati státuszról olvastam már, sőőőt... khm... Eredendő bűnösök...khm... azért víg hármas felállásról még nem igazán. Hoppá, most jutott eszembe, hogy de, a Vénuszdombi mesék nagyja ilyen kapcsolatról szólt. 

Kicsit a sztori után szimatoltam és láttam, hogy sokan szeretik, a Pinterest is jobbnál-jobb képeket dobott fel a sorozattal kapcsolatban, nekem pedig kedvem szottyant ehhez a sötét románchoz. 

Vettem a bátorságot, hogy felkeressem a kiadót, majd egy kis útbaigazítás és néhány levélcsere után lehetőséget kaptam, hogy megjelenés előtt megismerkedhessek a ravenhoodi hollókkal és az ő különös, szabados szerelmi históriájukkal.

Kiadó: Rainy days

Sorozat: The Ravenhood #1

Műfaj: romantikus, erotikus, dark romance 

Oldalszám: 410

Eredeti cím: Flock

Kötés: puhatáblás, éldekorált 

Megjelenés: 2023 (eredeti megjelenés: 2020)

Fordító: Márton Andrea 

ISBN: 9789635801787

Édekel? IDE kattintva megrendelheted! 

     „A ​szíved mélyén, ha nem kellene választanod, megtennéd?”

A tét egyszerű: a tizenkilencéves Cecilia Hornernek egy dolga van – át kell vészelnie egy évet Triple Falls kisvárosában, ahol a családjától különélő apjánál lakik és munkát kell vállalnia az apja gyárában. Cserébe az apja fizeti a főiskolai tandíját, és egy kisebb vagyont is biztosít, amiből Cecilia segítheti egyedülálló anyját.

De minden megváltozik, amikor az első munkanapján megismerkedik a helyi fiúval, a szexi Seannal. Sean összehozza összetartó baráti körével, köztük a titokzatos Dominic-kal. A társaság a saját törvényei szerint él, és ugyanolyan hollót ábrázoló tetoválásuk van…

Cecilia mindig is óvatos volt, de most elvakítják a Sean és Dominic iránti egyre erősödő érzései, és úgy dönt, kiélvezi az utolsó szabad nyarát, és nyit az új élmények felé, repítsék azok bárhova is…

A merész, szexi, romantikus, korunkba átültetett Robin Hood-történet lélegzetelállító fordulatai és elsöprő érzelmei magával ragadnak, és nem eresztenek.

Ez a szokatlan, és tabudöntögető szerelmi történet mindvégig töretlen izgalmat ígér, rejtélyekkel, szexiséggel, függőséget okozó rosszfiúkkal, akcióval és ÉRZELMEK SOKASÁGÁVAL.

Kate Stewart „Ravenhood” trilógiája elvarázsolta a TikTok közönségét világszerte. Elsöprő népszerűségre tett szert az olvasók között, akik számtalan videót készítettek, hogy megosszák az élményeiket a sorozattal kapcsolatban.

Kate Stewart

"Sosem meséltem el neki, hogy miként hagytam azt, hogy használjanak, tönkretegyenek és időnként a romlottságig lealacsonyítsanak… És hogy minden másodpercét élveztem."

     A kezdet rejtélyes, nem úgy indul, hogy a tizenkilenc éves "kislány" odaköltözik apuhoz. Itt már a felnőtt Ceciliát kaptam, aki gyötrődik a múlt miatt, és ködös gondolataival erősen sejteti, hogy mi is történt vele akkoriban, amiről a fülszöveg mesél.

"– Ártalmatlan vagyok.

– Nem, annál több vagy – ingatja a fejét lassan Sean.  – Sokkal több."

De a prológus után a múltban találtam magam, amikor főhősnőnk kelletlen, apjához költözik Tripple Falks-ba, ahol mindenféleképp új élet fogadja, és az nem csak dúsgazdag apja csillivili otthonára értendő, hanem a kisvárosban élő emberekre is, elsőként az újonnan megismert, szemrevaló Sean-ra, akivel hamar barátságot köt, és aki otthonába, a bulikecójába invitálja.

"Visszatekintve azt kívántam, bárcsak lett volna néhány említésre érdemes baklövésem, és kicsit bátrabb lettem volna. De hetekkel ezelőtt felmentem a színpadra, hogy teljesen észrevétlenül átvegyem az érettségi bizonyítványomat, én voltam az a „hogyishívják” lány néhány évkönyves fotó hátterében. Most derengeni kezd, hogy itt, az idegenek között tulajdonképpen bárki lehetek."

Sean maga mellett új ismerettségeket is hoz Cecilia életébe, lehetség új barátokat, de a banda közül egyvalaki, Dominic az a fajta srác, aki hűvös, megközelíthetetlen és goromba. Ám a lány kíváncsi lesz rá, a gondolatai pedig Sean mellett Dominicon is ugyanúgy járnak.

"A reggel első felét azzal töltöm, hogy elmerengek, miként tudnék részben visszaszerezni valamennyit abból, amit elloptak tőlem. A dilemma megoldása egyszerű. Mostantól többször mondok igent arra és annak, akit választok. Első tizennyolc évemben biztosra mentem, ami kissé unalmasnak, sőt, haszontalannak bizonyult. Nem akarok az életem következő vagy azt követő fázisába úgy átlépni, hogy megbánom, nem ragadtam meg bizonyos lehetőségeket. Ezért ezen a nyáron a „nem”-et „igen”-re cserélem. A biztonságot elcserélem magára a játékra. Kipróbálom a szürke zónát, amibe beletartoznak a kötelezettségek, melyekkel a szüleim iránt viseltetek, és kitalálom, miként tudom kissé megszínesíteni az életemet."

Nos, Cecilia egy nagyon érdekes lány. Sokaig ő volt az anyja támasza, az önfenntató szülő a kapcsolatukban, miközben kicsit szürke kisegér életet élt. De most, az új helyen új lehetőségek nyílnak meg előtte, új emberek, új kapcsolatok, új tapasztalatszerzés, amire vevő is. Amúgy nagyon tetszett a szöveg stílusa, gördülékeny volt és legtöbbször jópofa, így hősnőnk gondolataiban jó volt lenni, kényelmesen elvoltam vele, és vele együtt ugrottam fejest a Triple Falls fiatajainak pezsgő életébe.

"... miért pazarolod el a mostani időt azzal, hogy amiatt aggódsz, ami csak később lesz?

– A mostani időt? 

– Ez az egyetlen időszámítás, ami számít. Az idő tulajdonképpen egy láthatatlan vonal, egy mértékegység, amit az ember talált fel, nem? Ezt te is tudod. És bár vonatkoztatási pontnak szuper, mégis hatalmas stresszt vált ki, mert hagyod, hogy irányítson."

" Sean igazi, csábító alma cölibátusom új édenkertjében. Fizikailag kívánom. És egyértelmű, hogy az érzés kölcsönös."

"... úgy érzem, teljesen Sean rabja vagyok: magába szippantott az illata, a keze, a bársonyos hangja, az érintése. Mindene felizgat, nemcsak a külseje, hanem az is, ahogy jár az agya. Ettől a vonzalomtól szinte elszédülök, folyamatosan felajzott állapotban vagyok, és olyan szokatlan éhséget érzek, ami szinte ismeretlen előttem. Sean egyfajta új drog nekem. Ami halálosabb. Függőbbé tesz, és egyszerűen… több."

Cecilia egyre több időt töltött Sean-nal, ami miatt jobban megismertem a férfit, a különleges álomférfit, aki kedves, megnyerő, jó barát, bizalomgerjesztő, és nem utolsósorban eszméletlen csábító. Hamar megőrjítette Ceciliát, de bevallom, engem is. Hihetetlen volt a pasi, de érzékelhető volt körülötte még valami, egy kis titokzatosság, amit alig vártam, hogy kiderítsem, mi az.

"Annak ellenére, hogy megfogadtam, életvitelemben különbözni fogok anyámtól, mégis ugyanaz a betegség emészt mindkettőnket. Vágyunk a mindent felemésztő, lelket megbetegítő, drámával teli romantikára, ami már eleve halálra ítéltetett. A szívemet anyámtól örököltem, és a szívem nyughatatlan."

Miközben hősnőnk bimbózó románcát figyeltem, feltűnt, hogy milyen klassz helyen játszódik a történet. Mindenhol hegyek, erdők, az egészet beborította a zöld, nekem pedig túrázni támadt kedvem. Vonzott a kisvárosi lét, az éjjeli bulik, de persze nem csak ebből állt a történet. Cecilia mindig harcot vívott, hol a munkahelyén a dolgozókkal akik kitöltötték rajta dühüket mert ő a főnök lánya, napjai részét képezte az aggodalom anyja iránt, egyszer pedig rideg apja ellen vette fel a kesztyűt, ami miatt nagyot nőtt a szememben. 

" – Nem tűröm, hogy a saját lányom kioktasson vagy fenyegessen!

– Ha szó szerint nekem kell megfizetnem a maga hibáiért, akkor bizony el fogok beszélgetni magával!"

Cecelia sokkal tüzesebb volt, mint hittem. Bámulatos, mennyivel több van benne, ha dühös, igazi kis fúria. Amikor a benne élő amazon elszabadult és megmondta a tutit Mr. Nekem az üzlet az első apjának, ott büszkén a szívemre tettem a kezem. Ez az kislány, csak keményen! Adjál beképzelt apucinak még néhány verbális pofont! Viszont az apja ködös kijelentéseivel elültette a bogarat a fülemben. Sokkal érdekesebb ez a család, és alig várom, hogy újabb részleteket tudjak meg a múltjukról. A városkáról. Ugyanakkor a benne élő emberekről, a hollótetkós társaságról, akiket nem csak a buli és szórakozás köt össze. 

De Cecelia számára ez az év nem csak az apjával kötött egyeszségről és a felfedeznivalókról szólt, hanem a szerelemről is, ami aztán nem kicsit volt bonyolult, főleg miután Dom is egyre inkább képbe került. 

"Dominic mérhetetlen idegességet kelt bennem, egyszerűen kellemetlen érzésekkel tölt el. Megmagyarázhatatlanul vonzódom hozzá, és emiatt bűntudatom van."

" Abban a csókban azt érzem, hogy biztonságban vagyok, és imádnak. Nem ítélnek el merész gondolataimért, nem ítélnek el azért, mert beindultam Sean javaslataitól."

"... végignézek Dom testén – kemény vonalak, határozott gödrök, maga a tökéletesség, Isten terve, makulátlan kivitelezésben. De valójában ő a túlságosan is csábító alma, és ha egyetlenegyszer is beleharapok, lehet, hogy úgy megbűvöl, hogy többé nem állok jót magamért.

De vágyom arra a harapásra."

Egy idő után aztán elszabadulnak az indulatok, a szereplők elengedik állati ösztöneiket. Cecilia enged a csábításnak, él a lehetőséggel, és ettől kezdve mindent felemészt a vágy.

"Úgy érzem magam, mint egy szirén – gyönyörű vagyok, szexi és igéző. Még soha életemben nem éreztem azt, hogy ekkora hatalmam lenne, és ezt a hatalmat ők adták a kezembe."

"– Ha nem tudod, mit tegyél, akkor ezt kell tenned! Bármit akarsz, tedd meg, bármikor akarod, tedd meg, és sose kérj érte bocsánatot, soha az életben!

– Ez őrültség!

– Isten hozott a világomban! – mormolja Sean, majd bezár a világába a csókjával."

"Beleharaptam a tiltott gyümölcsbe, és ezzel a tudással jön a nem szűnő vágy, hogy ismét megízleljem?"

Ceciliát viszont más is emészti: gyötrődik, küzd a lelkiismeretével, hogy mennyire bűnös kapcsolatba ment bele, de mégis vágyik a folytatásra. Én pedig csak bátorítottam magamban, gondolatban előre taszítottam, hogy gyerünk, gyerünk, élj egy kicsit kislány, légy merész ha akarsz! 

Bevallom, nekem nincs bajom azzal, ha egy kapcsolatban közös megegyezés alapon több fél is van, ha úgy érzem ez nem megy a történet rovására, helye van benne, működik, ebben a történetben pedig működött, a folytatásban meg remélem disznóbbak lesznek.

"Az ember életében egy ponton eljön a pillanat, amikor eldöntheti, hogy keresi-e az örök szerelmet, vagy leoldja magát a pórázról."

"A legelső naptól fogva finoman vagy kevésbé finoman figyelmeztettek – ők maguk és az ismerőseik is –, hogy tartsam távol magam tőlük, és én a legelső naptól fogva mást sem tettem, csak a célkeresztben sétálgattam. A pletykának mindig van valóságalapja. De ez? Ez végtelenül messze esik attól, amire számítottam."

Sean hiába tűnik egy gondoskodó angyalnak, van egy fura oldala. Dom pedig hiába tűnik furának, de a felszín alatt egy gondoskodó angyal. És őszintén, utóbbihoz nagyon húz a szívem. Tetszik benne a könyvszeretete, a családtagjaihoz való odaadása, a szája sarkában megbúvó óvatos mosoly. 

"Ismét lapoz, és egy üres párnát húz a vállához. Azt akarja, hogy olvassak vele, az ágyában. És milyen jobb programot tudnék egy viharos napra, mint odabújni egy jóképű pasihoz, és elveszni a szavakban?"

Egész jól elszórakoztatott a regény, volt pár meglepetés, de még több érdekes morzsa ami izgalmasabb folytatást ígér, majd az utolsó fejezetektől kaptam egy fájdalmas sallert. Arghhh... mi a franc? A végefelé mi a franc történt itt? Teljesen összezavarodtam, egy, két... több pillanatra, majd a fejembe furakodott néhány összeesküvés elmélet, és közben próbáltam magam lecsillapítani, de nem ment. Mi. A. Franc?

"Vagy a játék része leszek, vagy továbbra is sakkfigura maradok. Az utóbbi szerepet nem vagyok hajlandó tovább eljátszani."

Összesítés: miután a legizgalmasabb pillanat után a következő oldalra lapozva megláttam azt a vastagon meredező szót, hogy köszönetnyílvánítás, bosszus lettem. Olvastam volna még, hisz csak most jön a java! De amit a Falka nyújtott, az tetszett. A könyv nyelvezete laza, olvasmányos, az a beszippantós fajta, ami olyan könnyen csúszik, hogy észre sem veszi az ember és már túl van száz oldalon. Sokat segít ebben Cecilia is, a kezdetben  óvatos, visszafogott lány, aki az új városkában elhatározza, hogy más lesz, merészebb és anyja árnyékából kilépve megengedi magának, hogy az élet nyújtotta csábító almákba beleharapjon - és itt jött a képbe Sean, majd Dominic, és az ő titkokkal, szenvedéllyel, mámorral, bizsergéssel teli szerelmi háromszögük, ami nem volt ellenemre, sőt, ha még mérészebbek lettek volna, azt sem bánom.

Tetszett ez a történet, és várom a pillanatot hogy újra visszatérhessek a Ravenhood sorozat sorai közé, újra túrázhassak Tripple Falls csodás hegyei között, bujálkodhassak a tutajon és megismerhessem a Franciát.

AJÁNLOM 

Az olvasás lehetőségét köszönöm a Rainy days kiadónak! 

"A legtöbben áldásnak tekintik a mindent felemésztő szerelmet, de én átoknak érzem, átoknak, mely sosem szűnik meg. Sosem élek át többé olyan szerelmet, amilyet annak idején. És nem is akarok. Képtelen vagyok rá. Még mindig attól szenvedek.

Kétségtelen, hogy részemről ez volt. Szerelem.

Miféle más erő lehet ilyen hatalmas? Milyen más érzés sodorhat az őrültséget súroló függőségbe? Hogy olyasmiket tegyünk, amiket én tettem? És most ebben a kísértethistóriában kell élnem, a saját emlékeimben.

Annak ellenére, hogy megéreztem a veszélyt, megadtam magam neki."

"Egyetlen figyelmeztetést sem voltam hajlandó megfogadni. Önként és dalolva estem fogságba. Hagytam, hogy a szerelem uralkodjon fölöttem és tönkretegyen."

"Christynek sok szempontból igaza van abban, hogy pontosan milyen szerepet játszom anyámmal. Évek óta könyörög, hogy lazítsak a családi kapcsolatokon. Talán még nem késő elkövetni azokat a hibákat, nem késő, hogy ne az a penészvirág csaj legyek, hanem az, aki megragadja a pillanatot."

" Mintha az ördög és Sean külseje egyezséget kötött volna, mely szerint rajta nem lehet semmi, ami nem aranybarna és izmos."

"A kezét figyelem, elképzelem, micsoda fájdalmat tud okozni, vagy milyen gyönyört nyújtani."

"Azt mondja, olyan ember, aki elveszi, amit akar, aki az ösztöneit követi. Ritkán bán meg bármit, és nem érdeklik a következmények. Eltűnődöm, mit érezne, ha én is olyan merész lennék, hogy engedelmeskednék testem követelésének."

"Az egész mocskos és tökéletes, és amikor felemelkedik, hogy megcsókoljon, megnyalom a száját, vadul beszívom a nyelvét."

"Na és, ha vonzódom Dominichez? Persze hogy vonzódom. Megvan benne az a csodálatos rossz fiús vonás, amitől a nők képesek ostobán viselkedni."

"Bár az életem tele van szar példákkal, még mindig hiszek az igaz szerelemben."

"Veterán penészvirágként éveket töltöttem azzal, hogy megfigyeltem embereket – egyeseket alaposabban, másokat kevésbé –, hogy megpróbáljam kideríteni, mitől kattannak be. Bár épp azon vagyok, hogy levessem introvertált bőrömet, a bevett szokások csak lassan maradnak el. Dominic egészen biztosan új gyújtópont számomra."

"Olyan érzés Dominic közelében lenni, mintha lassított felvételen nézném azt, ahogy fém csapódik a fémhez. Sean mellett nagyobb biztonságban érzem magam, de ha Dominic a közelben van, olyan, mintha minden lélegzetvételemet valami veszély fonná körül. Mégis, minden egyes lélegzetvétellel egyre részegítőbb lesz."

"Akarom ezt. Jobban akarom, mint a következő korty levegőt."

"Egy örökkévalóságig tudnám csókolni ezt a pasit. Intenzív ez a csók, bűnös, mindent felemésztő, és valami kiismerhetetlen is van benne. Felnyögök, elhúzódom, meglep, mennyire nem akarom, hogy vége legyen. Dominic pillantása ugyanolyan kiismerhetetlen, mint a bennem lüktető érzés – összekapcsolódásunk végtelen lehetőségekről mesél."

"Ezek a férfiak, akikkel együtt lógok, pontosan azok, akiktől anyuci tiltani szokott, és akiket apuci puskával szokott fogadni a bejárati ajtónál."

"Nagyon kevés pasi van, aki megéri azt a poklot, amit át kell élned miatta. Úgyhogy nagyon válogasd meg, kinek adod oda a szívedet és a testedet. Lehet, hogy az illető többet vesz el belőled, mint amennyit elbírsz."