Úgy érzem itt az idő, hogy újra elővegyem ezt a rovatot és megtöltsem az új kedvenc dalaimmal. Van belőlük bőven, de a listát most is leredukálom a nyolc legkeményebb magra.
Úgy érzem itt az idő, hogy újra elővegyem ezt a rovatot és megtöltsem az új kedvenc dalaimmal. Van belőlük bőven, de a listát most is leredukálom a nyolc legkeményebb magra.
Legutóbbi dallamtapadás című rovatom elég depisre sikerült, de hát az ember alkalomadtán ilyen hangulatba is belecsússzan, ugyebár. Viszont most egy kis lélekfelrázós gyűjteménnyel érkeztem, amire ezekben a szürke hétköznapokban nagy szükségem volt. És itt a szürkeséget nem csak átvitt értelemben mondom, mert valami piszok lelombozó számomra, hogy az utóbbi napok mifelénk csakis borongósak (oké, ma sütött a nap - végre! -, de a poszt szövegét már korábban megírtam).
Olyan vagyok, mint Superman, szükségem van a napfényre, és mivel most ritka kincs, mert a felhők úgy látszik bérletet váltottak a fejem felé, ezért dögös, nap- és csillagfényes emlékeket előhozó muzsikákat mutatok nektek.
A zene fontos eleme az életemnek. Sok apróság van ami felemel ha épp padlón vagyok, de a zene az, ami felráz vagy még inkább depisebb hangulatba tud hozni. Néha imádok szenvedni egy-egy érzelmesebb nótán, elmerengeni a dalszövegen és ha az még passzol is a leharcolt lelkivilágomhoz, akkor plüssmaci módjára magamhoz ölelem, meggyászolok minden szót, majd addig hallgatom amíg nem rögzül minden szó és hangjegy, hogy aztán énekelgessem az üres szobában vagy épp a kihalt kertben. Terápiás módszer ez a nehezebb időkben, amiből bevallom, most elég sok előfordul. De! A dalok halk elkornyikálása számomra felér azzal, amikor azt tanácsolják írd le azt ami bánt, majd égesd el a cetlit. Én inkább kiadom az elmegy énekhangommal... vagy épp verset költök belőlük, amivel frászt hozom a hozzám közelállókra. :D Bocsánat, ezen nem tudok nem nevetni.
![]() |
| Forrás |
Szóval arra gondoltam, most megmutatok néhány dalt a lejátszási listámról, ami dallamukkal, szövegükkel, ritmusukkal húznak olykor a mélybe, gondolkodtatnak el, majd lágyan elcsitítják bennem a feldultságot.
A napokban kipattant a fejemből, hogy kreálok egy Dallamtapadás nevű rovatot, ami végül is a Zeneajánló kistesója, de nem hiába tapad az a dallam a dobhártyámhoz hosszú hónapok óta! Ezért arra gondoltam, ezeknek a szuper fűlnyúzó daloknak külön posztot szentelek, kezdetnek pedig jöjjön öt olyan nóta, ami - klisésen fogalmazva - megfogott és nem ereszt... ne is eresszen, kívánom magamnak, hogy még sok ilyen zenés élményben legyen részem.