Olyan sok könyvet olvastam már L. J. Shentől, hogy úgy gondoltam már nem tud újat mutatni. Erre a sokat halogatott Fékezhetetlen vágy úgy letarolt, hogy csak pislogtam, mint hal a szatyorban!
Műfaj: romantikus, erotikus, New Adult (NA)
Oldalszám: 496
Eredeti cím: Playing With Fire
Kötés: puhatáblás
Megjelenés: 2020 (eredeti megjelenés: 2021)
Fordító: Bozai Ágota
ISBN: 9789635700172
Érdekel? IDE kattintva megrendelheted!
Grace megpróbál elbújni a világ szeme elől. Csak azt szeretné, ha békén hagynák. Ő a furcsa lány a food truckból, aki nem sokakat érdekel. Mígnem West St. Claire be nem hajt motorján az álmos texasi városkába…
West szexi, ellenállhatatlan és titokzatos – a város imádott rosszfiúja. Minden nő meg akarja kapni, azonban egyikük sem lát a felszín alá, nem tudják, mi az, amire West igazából vágyik.
Grace és West különböző módon rejtegetik igazi énjüket, de megismerkedésük lavinát indít el, amely lerombolja világaikat. Súlyos sebek szakadnak fel bennük, és a múlt tragédiái újraélednek. Gyógyulást csak egymástól várhatnak, de ehhez a lángok közé kell vetniük magukat.
A bestsellerszerző L. J. Shen felejthetetlen és szexi regényében két ellenállhatatlan főhős történetén keresztül mutatja be a szerző, hogy a legfájdalmasabb múlt után is várhat boldog jövő, ha képesek vagyunk kitárni a szívünket annak, aki igazán szeret.
"– Nem hagyhatja, hogy a sérülés határozza meg magát. Vagy bármiben is akadályozza. Már nem. A szorongás mohó szörnyeteg. Ha eteti, még nagyobbra nő. Ha kiéhezteti, akkor meghal."
Adva van két sikeres fiatal, akiknek élete egy pillanat alatt fenekestől felfordul. Emiatt kellemes, népszerű múltjuk a kukában landol, hogy aztán mindketten önmaguk árnyékaként tengessék a napjaikat. De amíg a srác népszerű, laza arc, aki a városka félkész szupermarketjében keresi meg a betevő falatot és élvezi a lányok rajongását, addig a lány nagymamáját és régi életét ápolva dolgozik egy büfében, miközben tűzmarta arcát rejtegeti hűséges baseball sapkája alatt. Ám amikor Westből, a híres bunyósból hirtelen büfés kolléga válik, onnantról a szereplők végigjárják a barátból szerelmesek toposz minden szegletét.
"Elhatároztam, hogy már nem akarok a mélyére ásni, miért kezdett West barátkozni velem. Inkább azzal foglalkozom, mit csináltunk, és hova jutottunk el."
"Úgy éreztem, mintha visszakaptam volna a régi énemet, és nem tudtam miért, de valamiért feltételeztem, gyanítottam, hogy ő is ugyanezt érzi magában.Azt, hogy valami különös okból előhoztuk egymásból előző énünket, azt, aki korábban voltunk, és aki szörnyen hiányzott nekünk."
Nos, a történet nem kertel, rögtön megismertet egy tragédiát, ami széthulló álmokhoz vezet, majd ahogy azt a cselekmény szépen lassan gyógyítani kezdi, ott motoszkál hátul egy másik démon, ami fájdalmasan eleveníti fel a múltat. Így hát egyik karakter sem hagyott unatkozni, mindkettő tartogatott egy szívfacsaró múltat, ami nem is kímélte a kegyegőmet. De a történet nem csak a drámával akart rám hatni. Olyan fiatalokat adott, akik példamutatóak küzdésben. Akik megmutatták, milyen szép is a bizalomra épülő barátság. És, hogy a szív mindig az értékeshez húz, nem pedig a felszínesen széphez. Ami mellé sokszor bölcs és megfontolandó idézetekkel is bombáztak.
"A való életben hagynod kell másokat is győzni. A kudarc megtör vagy felemel. Te döntesz, milyen hatással lesz rád."
Viszont a sztori nem csak a szívemre és az empátiámra szeretett volna hatni. A rekeszizmaimat és a libidómat sem kímélte. A megfogalmazás sokszor okozott vidám perceket, főleg West jóvoltából.
" – Ne aggódj, szivi. Ahhoz, hogy megkufircolódj, legalább kézfogás kell. Velem biztonságban vagy.""– Ha egy örökkévalóságig ez alá akarod rejteni az arcodat, legalább ne ugyanazzal a régi Nike logóval terhelj. Újíts a kedvemért, Tex! Ez a jó kapcsolat receptje.– Rendben. De el kell fordulnod, amikor próbálok.Védenem kell az erényeimet."
De Grace sem maradt le, ha úgy jött ki a lépés, ő is simán felvette a kesztyűt, hogy tovább fokozza a jókedvemet. Mindemellett pedig az érzékiség sem maradt el, a fülledt pillanatok hozták a kötelezőt. Viszont ami leginkább megmaradt bennem, hogy West és Grace igazán aranyos páros voltak. Összetörtek, de erősek, akik a későbbiekben sikeresen megtartották egymást, hogy aztán saját maguk is megemlékezzenek arról, régen ugyan menők voltak, de a rögös útjuk után váltak igazán kemény, céltudatos és értékes emberekké...
"[…] úgy éreztem, jó úton vagyok.Nem lesz sima út, az biztos; de akárhová visz ez a göröngyös út, készen állok."
Érdekes, hogy mindkét fél harcos: egyikük a ringben teszi, másikuk pedig a lelkivilágával viaskodik, miközben egyedül lassan tönkremennek. Aztán észre sem veszik, hogy egymás támaszai, barátai, megmentői lesznek. Shen itt igazán széles skálán tudta megmutatni azt, hogy mitől lesz az ember emberi: az érzelmektől. Karakterei élete olyan mint egy ferde tükör. Amíg az egyik küzd a lelkifurdalással, addig a másik a lelkifurdalás ellen teszi ugyanazt. Aztán idővel leemelik egymásról a béklyót, hogy önfeledten tudjanak élni. De micsoda út vezetett idáig! A legdrámaibb, legtöbb lelkifurdalást tartalmazó, leghumorosabb, legjobb karakteres út.
Az első bekezdéstől az utolsóig nagyon szerettem!
NAGYON AJÁNLOM
A könyvet köszönöm szépen az Álomgyár kiadónak!
"A valóság túl van értékelve, mondj igent a varázslatra!""Az egész világtól annyira féltem, hogy semmit nem akartam tenni, ami akár egy lépéssel is kikényszerítene engem a komfortzónámból.""– Az ember nem adja át magát a depressziónak. A depresszió eljön érted, megragad a lábadnál fogva és behúz a mély szarmocsárba. A depresszió soha nem a te hibád."" – Itt vagyok, ha szükséged van rám.Bár ennél álságosabb közhely kevés van, tudtam, hogy ő komolyan gondolja és bár biztosan nem tud segíteni nekem, egy kicsit jobban éreztem magamat.""Szívem egyre hevesebben vert, szám kiszáradt, lélegzetem reszketett a torkomban.Megálltam a színpad kellős közepén.Egyedül.Bátran.Félve.De nem legyőzötten.""[…] bármennyire szerettem volna megszabadulni a gondolataimban nyüzsgő káosztól, tudtam, hogy az új énem már nem menekül így a gondok elől.""Nagyi elment az Üdvhadsereg használtcikk-boltjába, és megvette a legrégibb, legkevésbé összeillő bútorokat, amiket csak talált. Mintha allergiás lett volna a jó ízlésre.""[…] minden fura tárgyban, ami olyan emberé, akit szeretünk, megtanuljuk megtalálni a szépséget.""Mindenkit beskatulyáznak. Hibáink és gyengeségeink alapján kategorizálnak minket. Üdv az életben.""Tudtam, hogy a saját bizonytalanságom tévútra vezethet, de a külleméből, a hírnevéből, a közösségben betöltött szerepéből ítélve West St. Claire tökéletes jelölt arra, hogy tönkretegye az életemet.""– Akármi is ez most, legyen valakid, akire támaszkodhatsz, ha a dolgok nagyon rosszra fordulnak. Mert mindig van rosszabb. És ami rosszabb lehet, rosszabb is lesz. Legyen valakid, aki nem a nagymamád. Aki nem családtag, hanem te választod magad mellé. Valaki, aki tűzön-vízen át melletted marad.Fanyar mosollyal hallgattam. Csak egyetlen embert ismertem, aki megfelel ezeknek a feltételeknek.Én.""Kezdtem belenyugodni a helyzetbe, és úgy gondoltam munkatársi viszonyunkra, mint amikor az ember lemegy a sötét, idegen pincébe. Nincs közvetlen ok félni, hogy valami bajunk eshet, de attól még félelmetes.""West St. Claire-nek megvolt az a rejtélyes és hátborzongató képessége, hogy jót tesz az emberrel, de közben igazi tuskóként viselkedik.""Gyerekkoromban megfogadtam, hogy ha felnövök, nem leszek olyan seggfej, aki azért él, hogy dolgozzon, én azért fogok dolgozni, hogy éljek. Persze abban már sosem voltam valami jó, hogy meg is tartsam az ígéreteimet.""– Itt vagyok, ha szükséged van rám.Bár ennél álságosabb közhely kevés van, tudtam, hogy ő komolyan gondolja és bár biztosan nem tud segíteni nekem, egy kicsit jobban éreztem magamat.""A büfékocsi több értelemben is a mi buborékunk volt. Meghitt gyóntatófülke.Odabent mások voltak a szabályok. Mintha levetkőztük volna legkülső bőrünket, stigmánkat, hírnevünket, társadalmi státuszunkat. Itt egyszerűen csak… mi voltunk.""Veszélyesen nyugodt, jó érzés volt vele lenni. Ostoba voltam. Mint a kismacska, aki azt hitte, összebarátkozhat a tigrissel pusztán azon az alapon, hogy ugyanabba a nagycsaládba tartoznak.""– Nézd, megígé… – Magába fojtotta a szót, köhécselt. – Szavamat adom, hogy érintetlenül hagyom a bepókhálósodott puncidat. De kiöltöztél, kibaszottul odavagy, és ha jól sejtem, hosszú idő után ez az első estéd házon kívül, szórakozással töltött estéd. Legyen egy kicsit mocskos ez az este!""El fogom veszteni őt.De előbb megszerzem magamnak.Ideiglenes lesz.És fájdalmas.És mégis megéri.""Grace Shaw az én tökéletes ellentétem volt.Én széttéptem mindent, ami egy kicsit is hasonlított a tragédia előtti életemre. Ő úgy ragaszkodott a korábbi életéhez, mintha tényleg az élete múlna rajta; nem volt hajlandó elengedni.""– West nem ismer félelmet. A hülyeség a bátorság szeretője. A vakmerőség a felesége. És Westben abból is bőven van."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése