A zene fontos eleme az életemnek. Sok apróság van ami felemel ha épp padlón vagyok, de a zene az, ami felráz vagy még inkább depisebb hangulatba tud hozni. Néha imádok szenvedni egy-egy érzelmesebb nótán, elmerengeni a dalszövegen és ha az még passzol is a leharcolt lelkivilágomhoz, akkor plüssmaci módjára magamhoz ölelem, meggyászolok minden szót, majd addig hallgatom amíg nem rögzül minden szó és hangjegy, hogy aztán énekelgessem az üres szobában vagy épp a kihalt kertben. Terápiás módszer ez a nehezebb időkben, amiből bevallom, most elég sok előfordul. De! A dalok halk elkornyikálása számomra felér azzal, amikor azt tanácsolják írd le azt ami bánt, majd égesd el a cetlit. Én inkább kiadom az elmegy énekhangommal... vagy épp verset költök belőlük, amivel frászt hozom a hozzám közelállókra. :D Bocsánat, ezen nem tudok nem nevetni.
Szóval arra gondoltam, most megmutatok néhány dalt a lejátszási listámról, ami dallamukkal, szövegükkel, ritmusukkal húznak olykor a mélybe, gondolkodtatnak el, majd lágyan elcsitítják bennem a feldultságot.
Egyik kedves levelezőtársammal cseréltünk kedvenc dallistát, amikor a fülembe kúszott Adele hangján az In the Dark. Szeretem az énekesnőt, ez a dal pedig rögtön megfogott, úgyhogy muszáj volt belőle kerítenem egy covert. Szerencsére találtam is egy ütőset Leroy Sanchez előadásában, ami jobban megfogott mint az eredeti. Jesszum, vonóshangszerek, zongora, és az a kellemes hang! Tiszta zene-orgia.
Azariah a budis hacacáré óta kicsit árnyékba került nálam, de a Gát dallal, ami ha a szöveget jobban megfigyeljük egy vallomás, bűntudattal, egy adag keserűséggel, újra megnyert magának. A szöveg többnyelvű, de nekem magyarul is tökre megfelelt volna, ám nem gond, élvezetes. A gitár nála alap, amit nagyon is jól használ. A hangszíne érdekes, a nyelve olykor pörög, bírom az előadásaban ezt a játékosságot. A hangszerelés pedig a basszusoknál.... uuuh libabőrös leszek tőle.
Billie Eilish korunk egyik zenei nagyágyúja. Ha depis dalokról van szó, azokban ő a királynő. Bársonyos, fülbemászó hangja mindig megnyer magának, legegyedibb és leggyönyörűbb dala a Lovely a mai napig a top 10 dalom közt szól. Jöhet belőle bármilyen cover, de az eredeti, Khaliddel előadott duett csavarja ki mindig a lelkemet, mint szakács a citromot. Az a dal mindenestül a nagy TÖKÉLETES.
Cover-bolond vagyok. Szeretem az eredeti dalokat, de amikor egy önjelölt művész fog egy régi dalt, áthangszereli és újszerűvé varázsolja, azzal engem abszolút le lehet kenyerezni. Így jártam Elvis PresleyCan't Help Falling in Love című dalával is, ami a zongorajáték alatt olyan érzéssel tölt el, mint mikor gyerekkoromban megfogtuk kisbarátommal egymás kezét, s csak körbe és körbe forogtunk, miközben egymást néztük vihogva és arra koncentrálva, nehogy kicsusszunk egymás markából. Felnőtt fejjel egy kihívással és keserves vággyal teli románc is felsejlik előttem, már ami a szöveget illeti, meg nem tagadom egy dark romance sztori is.
Gerendás és Dárdai Blanka, azaz BrenkaSenkié című dala 2021-ben megnyerte nálam a legjobb dal kategóriát, de ez a zeneszeretet azóta sem változott. Az évek alatt jöttek-mentek a slágerek, de ez a könnyed dallamvilágú, igazán hangulatos muzsika bekúszott a bőröm alá és folyamatosan bizsereg tőle az agyam. A szöveg pedig mintha csak a saját hímnuszom lenne, annyira magamra ismerek benne. És az, hogy a szöveg beszédes a zene pedig fülbemászó annyira én vagyok. Huh...
Nagyon sanszos hogy Leroy Sanchez személyében megtaláltam az idei kedvenc előadómat. Annyira szép hangja van, amitől túlcsordul a szív, meg nedves lesz a bugyi. :D A Proud című dallal véletlenül találkoztam, de imádom az ilyen véletleneket, csak jöjjön még. Most pedig megyek, rászabadulok a srác YouTube csatornájára hogy találjak még pár ilyen érzelmes muzsikát, amiből olyan tracklistet válogathatok össze, amin ha olyan kedvem lesz nyugodtan elvonulhatok - Bettiék után szabadon (belsős poén) - a sarokba sírni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése