Kedves mindenki! Mielőtt még magamhoz ölelném a pezsgősüveget és felrobbantanám a kert végét, engedjétek meg, hogy garázdálkodjak pár bekezdést a blogon. Először is köszönöm szépen, hogy ennyien követitek a kifakadásaimat, legyen az könyves, filmes, vagy akármilyen posztba csomagolva. :)
Amint azt az elmúlt három év végén megszokhattátok, hozom a saját évösszesítő bejegyzésemet, amiben lesz minden, ami szemnek, fülnek ingere. Úgyhogy ragadjatok egeret, vagy ami jólesik, és görgessetek lejjebb az aprócska jegyzetekért.
Agymanók
Nekem is elég nagy meglepetés, hogy az év filmjének egy animációt kiálthatok ki. Mert akárhogy is, hiába agyaltam az idei filmes listámon, mindig ez a mesemozi jutott eszembe, amire a megnézés után rögtön nyomtam a kedvenc gombot.
Egyszerű történetet mutat be egy kislányról és családjáról, akik más városba költöznek, amit a lányka némi idő után egyre nehezebben kezel, hisz régi lakhelyén maradnak a barátok, szép emlékek, boldog pillanatok. Mégis miért szerettem meg ezt a történetet? Az agymanók miatt! Hihetetlen arcok, viccesek, idegesítőek, de a végén mégis szerethetőek - mindannyian.
A történet lendületes, szomorkás, humoros (a végén a macska XD), a pszichológiát pedig könnyen, tanulságosan vezeti be a cselekménybe.
Rég láttam már ennyire jó animációt, ami ennyire tetszett volna.
