Aprócska év végi összegzés - 2015

     Kedves mindenki! Mielőtt még magamhoz ölelném a pezsgősüveget és felrobbantanám a kert végét, engedjétek meg, hogy garázdálkodjak pár bekezdést a blogon. Először is köszönöm szépen, hogy ennyien követitek a kifakadásaimat, legyen az könyves, filmes, vagy akármilyen posztba csomagolva. :)
Amint azt az elmúlt három év végén megszokhattátok, hozom a saját évösszesítő bejegyzésemet, amiben lesz minden, ami szemnek, fülnek ingere. Úgyhogy ragadjatok egeret, vagy ami jólesik, és görgessetek lejjebb az aprócska jegyzetekért.  

• Kedvenc film:

Agymanók

     Nekem is elég nagy meglepetés, hogy az év filmjének egy animációt kiálthatok ki. Mert akárhogy is, hiába agyaltam az idei filmes listámon, mindig ez a mesemozi jutott eszembe, amire a megnézés után rögtön nyomtam a kedvenc gombot.
Egyszerű történetet mutat be egy kislányról és családjáról, akik más városba költöznek, amit a lányka némi idő után egyre nehezebben kezel, hisz régi lakhelyén maradnak a barátok, szép emlékek, boldog pillanatok. Mégis miért szerettem meg ezt a történetet? Az agymanók miatt! Hihetetlen arcok, viccesek, idegesítőek, de a végén mégis szerethetőek - mindannyian.
A történet lendületes, szomorkás, humoros (a végén a macska XD), a pszichológiát pedig könnyen, tanulságosan vezeti be a cselekménybe.
Rég láttam már ennyire jó animációt, ami ennyire tetszett volna.


   

• Legrosszabb film:

Vakáció

     Az első előzetes óta rá voltam kattanva a filmre, vártam a nagy napot, a bemutatót. Aztán megnéztem, és úgy éreztem, vulkán van a fejemben, mert füstölni kezdett az orrom, fülem, mert egy ennyire jól felvezetett vígjátékot, amilyennek ezt gondoltam a trailerek alapján, annyira elrontottak, amennyire csak lehetett. Még azon a poénon sem akaródzott nevetnem, amit a látott reklámvideóban értékeltem, a többit meg inkább hagyjuk. G
agyi, pocsék volt az egész, unalmas, gyenge poénokkal, és többségében idegesítő szereplőkkel.

• Kedvenc sorozat:

The Walking Dead

     Mindig is rühheltem a zombikat. Undorodtam tőlük, és ezen még az sem változtatott, hogy jött R.
Aztán egy időben mindenhol belebotlottam a TWD-be, s mivel férjem szereti a horroros műsorokat, ezért gondoltam, nosza nézzük meg magunknak, milyen sorozat ez. Az első évadot egy nap alatt ledaráltuk, aztán már nem volt megállás. Most is alig várom a Valentin-napot! (akkor folytatják a 6. évadot)
Eleinte rázott a hideg a zombiktól, amik nagyon ocsmányak, de basszus, most már alig várom, hogy újra lássam őket. A történet nem csak hentelésről szól, hanem tele van sok megrázó drámával, igazi poszt-apokaliptikus érzéssel, és minden rész úgy fejeződik be, hogy tátva marad a szád, és a folytatásért vonyítasz.
Nem mondom, volt, hogy kicsit leapadt a sztori, de töretlenül megvan a maga varázsa az egésznek, a szereplők jók, több kedvencem is van. A felvázolt világ nagyon kemény, sokszor brutális, de ha belekezdesz, vigyázz, kit szeretsz meg, mert lehet, ő lesz a következő zombivacsora.
A tévésorozat egyébként Robert Kirkman és Charlie Adlard képregénysorozata alapján készül.

• Legrosszabb sorozat:

Terminátor - Sarah Connor krónikái

     Nagyon szeretem az első két Terminátor filmet, főleg, mert olyan valódi világvége hangulata van. A sorozat sikeresen hozza a komor hangulatot, de több tőke kellett volna ahhoz, hogy valóban jó sorozat legyen. Az akció részek elmegy kategóriásak voltak, talán ha többet kapok belőlük, jobban tetszett volna az egész. De tudjátok, még a kevés eksön sem lett volna gáz, ha a sztori nem kezdett volna átmenni valami bizarr érzelmi viharba. Főleg az bosszantott, hogy a készítők megpróbáltak John és Cameron közt valami románc félét sugallni. Cam pedig a srác védelmezője, egy női terminátor... pfff ugyan már. 

• Kedvenc színész és színésznő:

Kat Dennings

     Ennél a kategóriánál vigyorogva gondoltam Kat-re, aki igazán megérdemli a kategóriagyőzelmet. Láttam már pár filmben, de amiben igazán lehengerelt, az a 2 Broke Girls - Az élet csajos oldala című sorozat. A történetben két pincércsaj, a lecsúszott milliomospalánta és a csóró spiné próbálja megvalósítani az álmát a jobb és szebb jövő reményében. Az életútjuk csupa küzdelem, de mindig talpra állnak, és folytatják ott, ahol azelőtt elakadtak. És ezt mind olyan humoros formában, hogy nem egyszer kicsinálták a rekeszizmomat. A két lányt bírom, de akit nagyon-nagyon, az Max, Kat karaktere.
   

Charlie Hunnam

     A Pacific Rim - Tűzgyűrű sci-fiben láttam legelőször domborítani, aztán megtudtam, hogy majdnem ő lett Christian Grey a mozifilmben, majd ezen felbuzdulva rávetettem egy pillantást a Sons of Anarchy sorozatára, ami elől nem bírtam elszakadni. A pasi iszonyú jó színész, Jax-ként nagyon laza, ugyanakkor szenvedélyes és szeretetreméltó. Aki pedig ennyi mindent kitud hozni egy karakterből, az csakis zsír lehet. Már alig várom, hogy új szerepben láthassam.

• Kedvenc könyv:

A.O. Esther: Gombnyomásra 3.

     Ennél a kategóriánál elég sokat hezitáltam, mert idén hála az égnek sok olyan könyvet olvastam, amit nagyon szerettem, de végül A.O. Esther, Gombnyomásra trilógiájának befejező részére esett a választásom. Ebben a könyvben minden megvan, ami kell: jó karakterek, izgalom, érzelem, szerelem, megbocsájtás, kaland, szenvedély, tanulság, és a végén könnyek. Mosolyogva, szívemben egy kis tüskével (ó, ne már, vége?) zártam be a könyvet, hatalmas elégedettséggel.

• Legnagyobb csalódás:

Dmitriy Glukhovsky: Metró 2033

     A mini-könyvklub miatt olvastam ezt a könyvet, ami túl nagy falat volt számomra, igazi torkon-akadó. Nagyon hosszú, nagyon unalmas, tele filozofálgatással, jaj, rosszabb volt, mint akármilyen sulis kötelező. Inkább ne is beszéljünk róla. 

• Kedvenc könyves karakterek:

Yelena - Méregtan

     A könyv végeztével tudtam, hogy senki sem lesz olyan jó erre a címre, mint a Méregtan Yelenája (azért A szent fiatal Noráján erősen gondolkodtam pár percig). Ő az a lány, akinek nincs szüksége legalább három könyvnyi időre, hogy valódi jellemfejlődést mutasson. Hamar megtanulta, hogy milyen lépéseket kell megtennie az életben maradáshoz, nem nyafogott, céltudatos volt, bátor, kitartó, és még a végén sem ment át kőszívű G.I. Jane-be, megmaradt érző szívűnek, aki szomjazza a törődést.
   

Nicholas St. John - A hódítás tíz szabálya

     Még év elején olvastam A hódítás tíz szabályát, és azóta epedek Nicholas St. Johnért. Nagyon kedves, becsületes, és igazán szenvedélyes férfi, 100% álompasi. Nem tudom, ki tudna neki ellenállni. Mindenesetre én nem tudtam.

• Legirritálóbb könyvkarakterek:

Selena - Méreghercegnő

     Ez a csaj az első pillanattól kezdve idegesített. Nyalizó, de egyben kis mocsok, minden mondatnál bosszantott. Akár beszéltek róla, akár ő szólalt meg. Remélem sokáig fog még szerepelni, aztán vagy megváltozik, legalább kicsit, vagy eleresztek egy gúnyos mosolyt, mert likvidálják.
  

Ryan - Gombnyomásra sorozat

     Akit még Selenálál is jobban utáltam, az a Gombi egyik mellékszereplője, Ryan. A srác taposnivaló csótány. Az, hogy utáltam, gyenge fogalmazás. Inkább gyűlöltem. A tettei undorítóak, utolsó kis féreg... volt.

• Kedvenc könyves páros:

Cat és Bones

     Idén nem nagyon merültem el Jeaniene Frost  vámpírvilágában, csak egy novellát olvastam kedvenc házaspáromról. A sztori annyira nem jött be, olyan volt mint gyereknek a táblából letört csokidarab, de jólesett, mert ezt a kettőst nagyon szeretem.
Azt hiszem most már minden régi kedvenc párost ellőttem, kíváncsian várom a jövő évi felhozatalt. Az újaknak fel kell kötni a gatyájukat, ha az előző évek legjei közé szeretnének beállni.

• Kedvenc könyvborító:

Fogoly a sötétben, Boszorkányfutam, Elfojtott sikoly

     Úgy látszik most már végképp nem fogok évösszegzős posztban egyetlen borítót hozni. Azt hiszem ez nem is olyan nagy gond, mert örülök, hogy idén is sok szépséggel hozott össze a sors. Elsőként itt van a Fogoly a sötétben (amit tegnap óta már a polcomon is nézegethetek), amit még a magyar megjelenés előtt kiszúrtam magamnak. Szeretem, amikor személyek díszítenek egy borítót, pláne, ha az tényleg passzol a történethez. Ez pedig igen. A második a Boszorkányfutam könyvmolyképzős kiadása, ami színesztétikailag is tetszik. Bírom ezt a füstösséget, és a lány is tiszta Rachel. Nehogy azt mondjátok, csak a csajos borítókra bukom, itt a példa arra, hogy a kevesebb néha több. Az Elfojtott sikoly minimalista designja hamar levett a lábamról, nagyon tetszik az egész, persze mondom úgy, hogy nálam a könyvpéldány, és bizony, a valóságban nagyon jól néz ki.  

• Legrondább könyvborító:

Átkozott Hannah Brown

     Ezt a borítót nem tudom hova tenni. Karácsonyias hangulatú, oké, mert a regény végén és bejön az ünnep, de jobban örültem volna, ha valami más fedi a történetet. Áh, bocs, de ez nem. Nem, nem, nem. De a történet nagyon jó, nem akarom tőle elvenni a kedveteket.

• Kedvenc író/írónő:

Tiffany Reisz

     Idén új kategóriát hoztam létre, hisz a szerzőknek is kijár a figyelem. Az első nyertes pedig nem más, mint az erotikus műfaj koronázatlan királynője, Tiffany Reisz. Nem bírt volna nyugodt lenni a lelkiismeretem, ha az idei legek között nincs valami Eredendő bűnösök, és ki lehetne a legjobban kiemelve, ha nem a sorozat írónője?
Van az erotikus ponyva, ami a szórakoztatásra íródott, és létezik az erotikus irodalom, amit Reisz tökéletesen képvisel. A sorozata meghökkentő, és ha nem is a történettel köti le a figyelmet, a különleges karaktereivel teszi azt. Zseniális. 

• Kedvenc énekes/énekesnő/együttes:

Sofia Karlberg

     Sofia egyik coverét, a szürkés Crazy in Love-t már a tavalyi összegzőben hallhattátok, már akkor dicsérgettem a tehetséges lányt. Azóta még több átdolgozott kedvencet hallgattam tőle, és még szeretnék, nagyon sokat! A hangja elképesztő, nagyon dallamos, fülbemászó és szép. Néhány eddig nem túl értékelt dalt megszeretett velem, ami meg eddig is tetszett, azt most már imádom. Jeles példa erre az új Bond dal.

• Kedvenc dal:

Years & Years - Take Shelter

     A srácokra véletlenül találtam, elsőként a klipben szereplő Emily Browning miatt kattintottam a videóra. Egyszer azt írtam ezzel a dallal kapcsolatban, hogy fülbemászós-csípőtekergetős-andalgós-dúdolós-nagyon-szeretem-zene - és ez azóta sem voltozott.   

• Egy megmosolyogtató kép/videó:

     Micsoda barom ez a fekete hacukás hapsi. :D Ha velem tett volna ilyen poénos dolgokat, biztos azt kívántam volna nyúzzák meg, de így, hogy csak látom milyen viccet űz szegény emberekkel, megszakadok.

  


Ezúton is köszönöm az egész éves figyelmeteket, remélem, jövőre is velem tartotok! :)

Boldog Új Évet Kívánok!