2024. április 5., péntek

Hercz Júlia: Gyöngy és Rubin

     Hercz Júlia olyan számomra, mint egy tavaszi szellő. Jött az Arany és Ónix című kötetével, ami frissességet hozott olvasói létembe a történelmi romantikusba ágyazott fantasy történetével, de néha megborzongtam tőle. Aztán a második regénye, ami ugyanabban a világban játszódik, vagyis az Acél és Lazurit, már sokkal inkább megmelengette a szívemet. A cselekményvezetés jobban magára vonta a figyelmemet és szépen végigvezetett az első szótól az utolsóig. Ilyen kellemes csalódás után pedig izgatottan vártam az írónő harmadik történetét, de arra nem számítottam, hogy ő maga felkeres, hogy szeretném-e elolvasni a regényt. Mondanom sem kell, nagyon jólesett a megkeresés, és ezúton is köszönöm szépen, hogy lehetőségem nyílt megismerni Elinor és Shin történetét. 

Kiadó
: Könyvmolyképző 
Kiadói sorozat: Zafír Pöttyös 
Műfaj: fantasy, történelmi romantikus 
Oldalszám: 392
Kötés: puhatáblás 
Megjelenés: 2023
ISBN: 9789635975938

Érdekel? IDE kattintva megrendelheted! 

     Romantikus ​nyomozás a misztikus lényekkel teli, 19. század eleji Londonban.

Elinor azóta tudja, hogy ő csupán ízletes falat a démonok számára, amióta gyermekkorában megtámadták. Felnőve csatlakozott a démonvadászokhoz, ám egy nap holtan találja a mentorát. A nyomok egy rókadémonhoz, Lord Merryweatherhöz vezetnek. Elinor bosszútól és félelemtől hajtva saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást.

Shin, Merryweather bárója sosem tudott ellenállni a nőknek, főleg az olyanoknak, akik a legelképesztőbb indokokkal csábítják légyottra. Ám arra nem számított, hogy épp egy bárókisasszony akarja megölni… Már azt tervezi, miképp is fogja behajtani az elmaradt éjszakát, amikor azzal szembesül, hogy gyilkossággal vádolják, és csupán négy hetet kap ártatlansága bizonyítására. És ha mindez nem lenne elég, a kisasszonyról kiderül: nemcsak ismerte az áldozatot, hanem ő a gyöngy, akinek a szívét fel kellene falnia, majd kivonni belőle az esszenciát, hogy segíthesse az otthonvilágában maradtakat.

Vajon be tudja bizonyítani az ártatlanságát? Megtalálják az igazi gyilkost? És mi lesz Elinorral? Meghal, vagy sikerül megszabadulnia az átoktól, ami egész eddigi életét beárnyékolta?

Hagyd, hogy elcsábítson!

"... le kell ellenőriznie valakit, nem báránybőrbe bújt farkas-e.
Pontosabban emberbőrbe bújt démon."
     A fülszöveg pont olyan, mint halnak a megfelelő csali, annyit árul el a történetről, hogy az olvasnivalót kereső könyvmoly ráharapjon. És ahogy az előző részek, úgy ez a regény is simán megállja a helyét egymagában, de ad annyi érdekességet, hogy az olvasó a teljes élmény érdekében kézbe akarja venni az előzményeket. 
"Nem is kell elcsábítanom. Megteszi ő helyettem. Csak hagynom kell magam... Természetesen úgy, hogy józan maradok. Nem fogok bedőlni a démoni ármánynak, mivel pontosan tudom, mi ez valójában."  

Nos, a történetet azért vázoljuk fel velősen: rókadémon, démonvadász nemes kisasszony, gyilkosság, nyomozás, gyűlöllek, aztán beléd szeretek toposz, humor, akciódús jelenetek - ez a csokor azért nem hangzik rosszul, ugye? És mindez még meg van hintve némi otthonvilági túrával, valamint olyan főszereplőkkel a csibész Shin és az önfejű, egyben különleges kékharisnya Elinor személyében, akik az eddigi könyvekből a legszerethetőbb párossá kovácsolódtak. 
"- Mocskos démon! Azt hitted, megúszhatod, amit tettél? - köpte a szavakat. Hangjában sistergett a gyűlölet. 
Shin eddig biztos volt abban, hogy a nő csupán szerencsétlen nemes kisasszony, aki megmentésre vár. Egy férfira, aki megszabadítja a vénlányságtól, és izgalmat visz az életébe. Ezek szerint tévedett." 
Főhőseinknek nem volt könnyű útja, hisz Shin csak szórakozni kívánt, aztán sutba vágta minden macsóságát és tempósan megnyitotta a szívét egy olyan hölgy előtt, aki legszívesebben kitépte volna démoni motorját. Pufogtak is szép számmal a démonvadász bölcsességek, amiket követtek a kétértelmű, majd célirányos megjegyzések, amiken Elinor pironkodhatott, én meg csak mosolyogtam. 
"- Talán rám van írva, hogy démon vagyok? Kétlem. És miért ne lennének rokonaim? 
- Mert a démonok gonoszak, önzők, és csak az érdekli őket, hogy megkísértsék az embereket. És impotensek. 
Impotens? Mintha gyomorszájon vágták vona. A nőre meredt. Mégis mit képzel magáról? 
- A tudása elképesztő." 
Jó érzéssel töltött el, hogy a humor ebbe a regénybe is ügyesen belesimult, nekem pedig nem volt más feladatom, hogy ugyanezt tegyem a kedvenc olvasóhelyemmel, és élvezzem a történetet. 
"... ő a gyöngy. A vérének illata úgy vonzza az otthonvilágból jötteket, mint fény a lepkét." 
"- Nem kell mindig erősnek mutatnia magát. 
- Ha nem vagyok erős, akkor csak préda vagyok, akit azonnal kiszimatolnak, és szétcincálnak.
A férfi tekintete elkomorult, ahogy egymásra néztek, de a fénylő cseppek tovább ragyogtak az íriszében. 
- Önnel vagyok." 
A regény eleinte szeretett szóismétlésekkel játszani - ráfeszült a bricsesz - és néha-néha túlzásba vitte a leírásokat, de a történet csakhamar beszippantott és élvezetes olvasásban részesített. A nyomozás, amelyben tisztára szerették volna mosni a gyilkossággal megvádolt Shin nevét, jó volt és érdekes, az Elinorral való, eleinte kelletlen szövetség pedig izgalmas, ahogy az akcióorientált jelenetek is. Hőseinknek sokszor kellett veszélyes helyzetekből kivágni magukat, amik önmagukban is elég adrenalindúsak voltak, de melléjük párosult még egyéb szívzörejt okozó, közös pillanat: egymáshoz simulás, ezer szóval felérő bensőséges pillantások, valamint az elmaradhatatlan csókok... hjaj, szépek voltak és szenvedélyesek. És olyan jó volt végigkövetni azt, ahogy vadászból és prédából szövetségesekké, majd egyenrangú társakká váltak. 
"Ebben az érintésben ott volt minden, amire valaha is vágyott. Az elfogadás, a bizalom, a szeretet és a vágy. A vágy arra, hogy együtt legyenek."

Összesítés: Hercz Júlián látszik, hogy szeretetből ír, és, hogy igyekszik jól felépíteni a maga alkotta mágikus elemekkel megbolondított Londonját. Olvasóit könyvről-könyvre vezeti be a maga kreálta világokba, amiből a Gyöngy és Rubin még többet adott. 

Tele volt ez a könyv lebilincselő jelenetekkel, amiért egyszer a gyilkossági nyomozás izgalma, máskor pedig a vérmocskos snittek feleltek, de a sorok közt édesen megbújt a finom romantika, ami a meghitt pillanatokról gondoskodott. 

Jólesett ez az olvasmányélmény, nem vitás. És ami méginkább tetszik ebben az egész sorozatban, hogy részről-részre bontja ki szirmait, egyre többet mutat az otthonvilágokból, az azokat átitató mágiából, e mellé pedig olyan színes-szagos jeleneteket ad, amit könnyen el tud képzelni az ember, valamint olyan főszereplőket, akik igazán szerethetőek. 

AJÁNLOM 

A könyvet köszönöm Hercz Júliának és a Könyvmolyképző kiadónak! 

"... a kártyát mindig is utálta. Sosem nyert benne. Néha még azon is elgondolkozott, vajon Freddie vadászkutyája is megverné-e."

"- Mondd, hogy nem te voltál!
Shin pislogott egyet. 
- Természetesen! - húzta ki magát. - Nem én voltam. De miről van szó?"

"Csupa ellentmondás volt számára a nő. Meg akarta fejteni, és ezzel együtt felfedezni minden egyes porcikáját. Gondolatait azonban egyfolytában megzavarta az, ahogy Sir William a nő mögött állt, és derékban előrehajolva szinte belelihegett a nyakába.
Ez az ő gyöngye! Hogy takarodna el onnan az a divatmajom... "

"Egyszerre bosszantotta és töltötte el izgalommal a férfi közelsége és tettei."

"- Azért tudja, szomorú vagyok. 
Elinor félrebillentette a fejét. 
- Miért? 
- Mert több is lehetett volna ebben az éjszakában... nem csak ennyi - intett csalódottan a napló és a papírok felé. 
- Mégis mire gondol? 
Shin szájszéle felfelé mozdult. Szemébe jól látható csillogás költözött. 
- A fantáziájára bízom."

"- A kocsis... A kocsis is démon! 
- Igen - pillantott rá Merryweather. - Talán zavarja? 
- Miért nem mondta? 
- Miért kellett volna? Még nem a feleségem, hogy beszámoljak a szolgáimról. 
A felesége? 
- Ha rajtam múlik, nem is leszek az - mormogta maga elé, és elindult az utcácskán. - Inkább megölöm magát!"

"... miért hozott magával ernyőt? Se az eső nem esik, se a nap nem süt. 
(...) 
- Egy hölgy egy tapodtat sem tesz a kalapja és az ernyője nélkül. 
- Én meg még azt gondoltam, fegyverként akarja használni, esetleg rapírt rejteget benne... 
Elinor szíve megrebbent, és tenyere a kesztyűje védelme alatt enyhén izzadni kezdett. Honnan tudja? 
- Ó! Csak nem eltaláltam?"

"Túl jól kezdte érezni magát a férfi mellett, és ez megijesztette." 

"- Uram, a hölgy... - Kellemes, tengermély hangja betöltötte a helyiséget. 
Shin megtorpant, és elgondolkodva mérte végig. 
- Mi van vele? 
- Csak azt ne mondja, uram, hogy ő is a Sárkány rokona, mert nem hiszem el! 
Elinor felkapta a fejét, és a fiatalemberre meredt. A sárkány szóra azonnal mindig mindennel elégedetlen nagyanyja jutott eszébe."

"... egy nő az én szememben ugyanolyan értékes, mint egy férfi. Az én világomban nincsenek elnyomva..."

"A fém és hús szaga közé vér és szőr vegyült, amibe a halál karcolta a nevét." 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...