Decemberi olvasónapló #3

      Sziasztok! 

Egy poszt erejéig még szeretnék visszatekinteni 2022-re, ami sok szempontból pocsék év volt (hajaj, de még milyen!), de könyvek terén sokkal jobb, mint azt reméltem. Csupa jó könyveket sikerült kifognom (persze akadt egy-két gyengébb, de oda se neki), főleg az év második felében, december pedig különösen emlékezetes maradt. Lássuk hát, miket olvastam akkor. :) 

      Ali Hazelwood debütáló regényével, A szerelem képletével búcsúztattam az őszt és üdvözöltem a telet, olvasás után pedig mámorosan azért drukkoltam magamban, hogy a december hasonlóan jó történeteket tartogasson még számomra. 

A tudományos világban játszódó romantikus komédia nem egyszer megnevettetett, elolvasztotta a szívemet és könnyet csalt a szemembe. Valamikor felváltva, máskor pedig egyszerre. Nem volt csöpögős romantikus, inkább életszagú, tanulságos, de édes, kedves, olykor pedig érzéki. És  imádtam minden sorát! 

     A következő Vi Keeland és Penelope Ward közösen írt Adok-kapok című regénye volt, ami abszolút gyomros, nagyon meglepett, nem teljesen azt a chick-littel kevert new adult sztorit adta mint vártam, hanem sokkal, de sokkal többet. Volt itt mókás kakas kontra tyúk viadal, vágy, túlfűtött jelenetek, érzelmek, brilliáns karakterek, de a történet akkor vált igazán felejthetetlenné, amikor a szerzőpáros beleszőtt egy erős csavart, onnan kezdve pedig végem volt. 

      Aztán Maddison Michaels-től A gyalázatos herceghez nyúltam, ami a külsejével sokkal jobban megfogott mint a történetével. A főhősnő vitte a prímet, a herceg számomra egy kicsit fakó volt, a cselekményvezetés pedig imitt-amott próbált rejtélyes maradni és azzal lekötni a figyelmem, de nem mindig ment neki. De több volt a sztoriban a fogamravaló rész mint az unalmas, úgyhogy pozitív érzésekkel csuktam be a könyvet, és kíváncsian várom, mit tartogat a következő rész. 

     Majd terítékre került egy új L. J. Shen olvasmány, A szégyentelen, ami jött, látott és győzött. Kicsit A szürke ötven árnyalatát jutatta eszembe, csak ez százszor jobb! Talán nem kellene összehasonlítanom a kettőt, de egy-egy pontban számomra hasonlítottak. Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a történet az érzelmeket makacsul elutasító olajmogul és a javíthatatlan romantikus közötti csatározással úgy megvett kilóra, mint a sicc! 2022 egyik fénypontja volt számomra ez a kötet. És ezzel L. J. Shen csatlakozott a kedvenc szerzőim közé is. 

     Miután A szégyentelennel kirajongtam magam, gondoltam jöhet egy kis karácsonyra hangolódás, amihez Jenny Hale Karácsony a Kandalló Vendégházban című könyvét választottam. 

Négy barátnő, egy ünnep előtti kiruccanás, egy szépnek hitt, de igazából szakadt vendégház és egy igéző kék szempárral rendelkező morcos kávézótulajdonos adja az alapsztorit, ami reméltem, hogy tökéletes ünnepi hangulatba ringat majd, de olyan nyögvenyelős olvasmány lett végül, hogy csak keserű szájízt hagyott. De erről majd bővebben egy másik posztban. 

     Aztán kézbe kaptam L. J. Wesley Zin novelláját, amire azért esett a választásom, hogy év vége előtt feljegyezhessem, 2022-ben sikerült 40 könyvet elolvasnom. 

Ez a pár oldal egy képzeletbeli királyságba repített el, ahol megismerhettem a címszereplő hányattatott sorsát a nehéz gyerekkortól kezdve a keserves katonai szolgálaton át, amit végül a főhős hivatásul is választott. 

A kis előzménynovella nem volt rossz, ahogy a sorozat első részének betekintője sem, de hogy valamikor el is olvasom A hetedhét birodalmat, az még a jövő zenéje.