Marissa Meyer Holdbéli krónikák sorozatát még az alexandrás pályafutása alatt kezdtem beszerezni. Akkoriban már a Scarlet is napvilágot látott, majd be is fejezték a sorozat további köteteinek kiadását, de mikor jó hat évvel ezelőtt barátnőmnél, Tatabányán nyaraltam és megláttam az első részt potom pénzért, nem bírtam otthagyni azt a keménytáblás, védőborítós csodát. Majd barátnőmnek köszönhetően a második részhez is hozzájutottam, a Könyvmolyképzőnek hála pedig nemrég a Cress-hez is.
Ez a poszt akár beillene egy Polctörlésnek is, olyan régóta porosodott a polcomon a Cinder. Kicsit tartottam is tőle, hogy talán már nem fog el úgy a varázs, mint mondjuk hat éve elkapott volna, mert az ifjúsági irodalom egyre inkább távolabb kerül tőlem, főleg hogy itt még retellingről is szó van. Hamupipőke történetét pedig annyiféle képen olvastam és láttam, hogy akár unhatnám is. Mondjuk bevallom, ezt nem unom, mert egyik kedvenc mesetörténetem. Marissa Meyer pedig olyat csavart a történeten, ami felrázta szunnyadó kíváncsiságomat. Egy olyan Hamupipőke aki majdnem félig gép, ráadásul futurisztikus környezetbe helyezve? Új Peking? A jól ismert alapot olyan friss és izgalmasnak tűnő elemekkel turbózta fel, ami miatt muszáj volt hajnalban belelapoznom.
Kiadói sorozat: Vörös pöttyös
Sorozat: Holdbéli krónikák #1
Műfaj: ifjúsági (YA), fantasy, disztópia
Oldalszám: 448
Kötés: puhatáblás
Fordító: Bujdosó István, Szabó Krisztina
Megjelenés: 2018 (eredeti megjelenés: 2012)
ISBN: 9789634574804
Százhuszonhat évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van…
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.
 |
| Marissa Meyer |
A fülszöveg tökéletes betekintést ad a történetbe, úgyhogy arra én már nem is térnék ki.
Bánom, hogy ilyen sokáig hagytam porosodni ezt a könyvet. Csak bele akartam lapozni, de aztán leragadtam nála, azonnal beszippantott a történet, a leírások filmszerűen jelentek meg előttem. Végre megint olyan könyvet fogtam ki, amit alig vártam, hogy olvashassak.
Ez nem csak egy "sunyiban elszököm a mostohám elől a bálba" típusú történet. Itt azzal, hogy Meyer a világot behinti a pestissel, amire a gyógymódot a kiborgokon végzett sikeres kísérletek jelenthetik, jól megkavarja a történet állóvizét, ugyanis egy szerencsétlen eset után Cinder is egy laborban találja magát.
"- Ne mérgelődjön, Miss Linh! Maga nagy szolgálatot tesz a polgártarsainak azzal, hogy megjelent itt.Mélyen belenézett a tükörbe, és csak remélni tudta, hogy épp a mögötte ülő pacák szemébe néz.- Az nagyszerű. És ők mit tettek értem valaha is?"
Közben a regény a komoly dolgok mellett nem felejtett el szórakoztatni is, Cinder például többször kicsalt belőlem egy-egy nevetést.
" – Európában sok beteg volt? Hogy emlékszik? Voltak esetleg nagyobb járványok a környékükön?– Nem tudom. Az a helyzet, hogy nincsenek emlékeim az operáció előttről.A férfi felvonta a szemöldökét, kék szeme magába szívta a szoba fényét.– A kibernetikai operációra gondol?– Nem, amikor nővé operáltattam magam.A doktor arcáról lefagyott a mosoly.– Csak vicceltem."
Emellett a romantika is szép lassan a történetbe szivárgott, úgyhogy több cselekményszál is éberen tartott.
" – Még mit nem! Én ezért a bodegáért bérleti díjat fizetek, nem fogom csak úgy itthagyni azért, mert valami hercegecske felbukkan itt nekem. "
Tetszik, hogy Meyer tovább csűrte a klasszikus mesét azzal, hogy a tündérkeresztanyából egy kis hibás személyiségchippes robotot kreált, Ikot, aki Cinder egyik legjobb barátja és segítője is egyben. Plusz csavar, hogy nem csak a földi emberekről szól ez az újragondolt mese, hanem a holdi népekről is, akik potenciális fenyegetést jelentenek. Az írónő emiatt egy kicsit politikával is meghintette a történetet, élen a Hold uralkodónőjével, Levanával, a sunyi, álságos, roppant kétszínű diktátorral, aki előszeretettel fenyegeti a földakókat, mindezt édesdeden, közben meg Kai hercegre fáj a foga.
"– Az a terve, hogy a jövőben minden döntést átenged a tanácsadójának?– Nem – felelte a herceg, és megengedett magának egy fagyos mosolyt. – Előbb-utóbb beszerzek majd egy feleséget erre a célra.Levana királynő tekintete ellágyult, Kai pedig alig bírta megállni, hogy hangosan hozzá ne tegye, amit gondol: De az hétszáz, hogy nem te leszel az!"
A történet rendkívül jól vezetett, igazi lebilincselő olvasmány, ahol minden részlet gondosan kidolgozott, minden karakternek fontos szerepe van, a sztorit pedig az első oldaltól az utolsóig körbelengi a titokzatosság, az" áhá! " pillanatok. Rég zártam be egy könyvet ennyire elégedetten.
Összesítés: amikor azt hittem, hogy engem már nem tud lekötni ifjúsági történet, Cinder megmutatta, hogy de, nagyon is!
Meyer fogta az egyik kedvenc mesehősömet, és olyan történetet firkantott köré, ami nyomokban ismerős és mégis más. Nagyon üdítő volt ezt a sorozatindítót olvasni, ami több más kedvenc mesémből is beépít a Holdbéli krónikákba, izgalmas karaktereket és történelemeket, amiket olyan szépen egybefűz, hogy egy rossz szavam sincs.
A Holdhoz kapcsolódó történetek a szívügyem, főleg mert a Sailor Moonon nőttem fel és a mai napig top animém a Hold hercegnőjének és a Föld hercegének romantikus története. Ezt az alapot itt is megkaptam, úgyhogy a sztori mellett igen hamar leraktam a voksom, na de mit sem érne az egész a műszerész Cinder nélkül, aki egy jól összerakott, igazán komplex karakter, és ha a helyzet úgy hozza, eszméletlenül szórakoztató.
A regény maga is remek szórakozást nyújtott, de a sok easter eggs, az "ezt nem hiszem el" pillanatok, a lelkileg megtépázó részek és az izgalmas cselekményvezetés újabb kedvenc könyvet, és megkockáztatom, sorozatot is adott nekem.
NAGYON AJÁNLOM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése