Sokat gondolkodtam azon, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést. Vannak dolgok, amik idegesítenek, egyikük a magyar kiadók kussolása, aminek hangot adtam az első ilyesfajta bejegyzésemben. Ez azóta sem változott, hisz a beígért sorozatok továbbra is valamelyik fiók mélyén lapulnak, és már egyáltalán nem látok arra esélyt, hogy valaha is megjelenjenek magyarul. Igen, elsősorban most a Cor Leonisra gondolok, azon belül is a Tündérkrónikákra. De hagyjuk a kiadót, unom őket szapulni. Az Ulpiusnál legalább hamar megtudtuk, hogy kaput, finító, ennyi volt. A sorozataik félbemaradtak, néhány paranormál romantikus és történelmi romantikust megszavaztatott a Könyvmolyképző Kiadó, hogy melyiket is vegyék át a becsődölt Ulpitól. Halkan megjegyzem, remélem mindegyiket átveszik, mert érdekelnének. Meg különben is, a Cat és Bones-ból már csak két rész maradt, azokat már igazán kiadhatta volna az Ulpius, de ha már így alakult, akkor remélem, a KMK lecsap a sorozatra rendesen, spin-off részekkel együtt. És ha már szóba jöttek a sorozatok. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem baromira idegesítenek. No nem épp az, hogy szinte minden könyvről az derül ki, hogy több részes, azt azért nem vetem meg, de az piszkálja a csőrömet, hogy a kiadók sokszor több sorozat kiadásába is belekezdenek. Ezzel tényleg nem lenne baj, de azzal meg pláne nem, ha húsz sorozat helyett inkább feleannyit futtatnának egyszerre, és több hónapos, netán éves szünetek helyett inkább egy év alatt adnának ki mondjuk egy trilógiát. Nem egy olyan széria van, amit nagyon szeretnék olvasni és megvenni, de annyira bosszantó, hogy vagy semmi, vagy alig van hírem a folytatásról. És ha ne adj Isten még rá is kérdezek a kiadónál a (pl) harmadik részre, nehogy már válaszoljanak, mert még jólesne. Csak azért nem húzom fel az orrom még jobban, mert más rákérdezett arra ami engem is érdekelt, és láss csodát, az illetőnek válaszoltak, úgyhogy tudom az infót - lehet nem jött be a pofázmányom, vagy a stílusom, pedig kedvesen, illemtudóan megfogalmazva érdeklődtem.
Szóval, amit személy szerint szeretnék az az, hogy a kiadók ne kezdjenek bele havonta más és más sorozatba, hanem futtassanak kevesebbet, de azoknak a kiadása rendesen jöjjön, hisz nem mindegyik sori jár a 18. résznél, vannak trilógiák is. Én most épp egy három részes könyvsori utolsó részére várok már sok-sok hónapja, és a megjelenésről még semmi hír. Arrrgggghhh... Miféle politika ez? Nem igazán értem. Jó, hogy sokféle olvasó igényének szeretnének megfelelni, de akkor is. Tudjátok, félek az újbóli könyvkiadós csődöktől, meg attól, hogy a megkezdett történetek megint parlagon maradnak.
Ha már úgyis megemlítettem az Ulpiust, hadd dumáljak az elvérzésükről. A legutóbbi könyveik közül is akadtak olyanok, amik jók voltak, de rengeteg foskategóriást is kidobtak magukból. A régről ismert, és nagyon közkedvelt könyveket pedig bedobták egy poros sarokba, és hiába kérték őket az olvasók, hogy adják ki például a Frost könyveket, meg a nem is tudom milyen pararománcokat, leszarták a népet, és mentek a saját fejük után, a végeredményt pedig ismerjük. Szomorú, nagyon.
Viszont egy olyan könyvsorozat miatt, amiért nagyon aggódtam, hatalmas hálát érzek, ami az Athenaeum kiadónak szól, hisz nemrégiben átvették Tiffany Reisz - Eredendő bűnösök sorozatát. Nagyon jó ötlet volt tőlük, hogy megvásárolták a jogokat, így az egyik kedvenc történetem többi kötetét nem kell gyászolnom, nyugodtan olvashatom tovább. :)
Ami viszont nem egyszer kiverte nálam a biztosítékot, az a mai bloggertársadalom. Ez a rész nem a Blogturnésok ellen szól. Egyáltalán nem. Szóval aki esetleg arra számított, hogy előveszem ezt a lerágott csontot, az tévedett. Nem említek neveket, se semmi, de néha úgy feltudom húzni magam néhány blogos megnyilvánulásán. Behalok, hogy egyesek mennyire nagyra tartják magukat azért, mert blogot vezetnek. Én nem tartom magam jó blogosnak. De ha a bejegyzéseimet jónak, szórakoztatónak találjátok, az nekem hatalmas elismerés, köszönöm! Viszont kurvára bosszant az, hogy egyesekben nincs meg a blogolás iránti alázat. Ha ez hülyén jött ki, bocsi. Mondok néhány példát. Vannak olyanok, akik agyba-főbe kapják a recikönyveket. Ezzel nincs is baj. Kapjanak, nem sajnálom tőlük. De ha már kapnak, azért meg kell dolgozni. És ahhoz egy-két bekezdésnyi vélemény nem hinném, hogy elég lenne. Oké, én legtöbbször fosom a szót. De szeretek a könyvekről írni, és szeretem az olyan posztokat olvasni, ahol a blogger leírja az őszinte véleményét, akár jót, akár rosszat, nem nyal be csontig azzal a két nyomorult, jaj de szép volt, jaj de jó volt bekezdéssel csak azért, hogy újra kapjon ingyen könyvet. Egy blogger dolgozzon meg azzal a bejegyzéssel. De ha egyes kiadóknak csak az a csöppnyi reklám a fontos, hát... akkor osztogassák nem túl méltó helyre a könyveiket, bánom is én.
Olvastam én már olyat, hogy egyesek lenézik másokat az olvasmányaik miatt. Na álljon meg a menet! Miféle gyerekes viselkedés ez? Tudom magamról. Mert velem is előfordult már, hogy valakit körbevihogtam azért, mert egy vagy több számomra ócska könyvet a csillagos égig imádott. Aztán rájöttem, mindenki azt szeret amit, nekem nem tisztem senki fölött pálcát törni azért amit olvas. Mindenki abban a történetben merüljön el, amelyikben akar. Én is azt teszem.
Ugye nem bánjátok, ha megemlítek még valamit? Nos, a legkedvencebb dumám az az volt, amikor egy blogger kijelentette, hogy szerinte az ő blogja jobb mint másoké, azért, mert naponta nyomatja a posztjait, nem is egyet. Tudjátok, még nem is fortyognék ezért, ha azok a posztok jók és érdekesek is lennének. De mondjuk engem lóherét sem tud érdekelni az, hogy melyik a tíz legkedvesebb disney hercegnője... Az már előrelépés, ha tíz kedvenc könyvet, vagy karaktert említ meg, csak nem bánnám, ha pár mondatban meg is indokolná, mit/kit miért szeret. Mert így, hogy csak képeket, neveket, vagy borítókat látok egy-egy bejegyzésben, nagyon száraz élmény. Ettől még nem lesz valaki blogja a csúcsok csúcsa. Az enyém sem ettől a poszttól, de jólesett lekörmölni.
Köszönöm a figyelmet!
Szerintem teljesen érthető a felháborodásod az említett témákban. :) Soha nem értettem, miért kell a könyvkiadóknak minél több könyvsorozatba belekezdeni, szimplán azért, hogy a 80%-kat be se fejezzék. De sajnos a könyvkiadás is csak a businessről szól és nem a könyvszeretetről, ezért ezen már meg sem lepődöm. Bár nagyon bosszantó. (Mégha én jobb helyzetben is vagyok, mert ha akarnám, folytathatnám angolul a sorozatot, de sajnos nem mindenki van ezzel így.) Ulpiusról pedig annyit, hogy szerintem megérdemlik. Bár volt egy nagyon kevés kiemelkedő sorozatuk, de ők a legjobb példa arra, hogyan ne tiszteljük a magyar olvasót, és csak kritikán aluli, de népszerű könyveket adjanak ki.
VálaszTörlésA bloggertársadalomról szóló panasz is érthető, és én sem állhatom azokat, akik a mennyiségre és a recikre mennek a minőség helyett. Én magam nem tartom magamat rossz bloggernek, de odáig azért nem mennék, hogy folyton recizzek, sőt. Egy kezemen megtudnám számolni, hogy hányszor írtam ilyen posztot, így néha csak csodálkozok, hogy egyes bloggerek, akiknek a posztjai nem olyan minőségiek szvsz, mégis tucatjával írnak recikről. Tényleg többet látnak a kiadók bennük (meg a btk-ban, de ez már egy más téma), mint másokban? Igaz mondjuk, hogy számomra ez az egész nem létfontosságú... Szeretek őszintén írni, és szerintem a bloggerségnek erről kéne szólnia.
A Top 10-es (mégha Disney-s is) posztokkal alapjáraton véve nem lenne baj, ha az illető megindokolná, miért. De 10 képet/könyvcímet magyarázat nélkül bárki összetudna szedni és így tényleg száraz, érdektelen lesz a poszt.
Örülök, hogy egy véleményen vagyunk. :)
TörlésA könyveladási ipart nagyon furának tartom, nem értem, ha már néhány sorozat sikeres, és tényleg jól fut egy réteg körében, akkor később miért kell azt a réteget hanyagolni azzal, hogy a kedvencüket félbehagyják meghatározhatatlan időre? Értem, hogy másfajta műfajú könyveket is ki kell adni, hogy szélesebb körben tudjanak az emberek igényeinek megfelelni, de a lehetséges több haszon reményében azért nem kellene letojni a "biztost", azokat, akikkel megkedveltették valamelyik sorozatot/sorozatokat, és magukat. Sajnos az Ulpius erre remek példa. Rendesen befürödtek.
Én sem tartom magam rossz bloggernek, de olyan jónak sem, van hová fejlődnöm. Viszont néha még így is kapok pár recit, aminek nagyon örülök, és az a néhány, pont elég is. Szép lehet a sok ingyen könyv a polcon, de az a nyomás, hogy minél hamarabb meg kell írni egy könyves posztot, elég frusztráló egy idő után. Én azért ezt nem vállalnám be. Inkább maradok a saját kis listámnál, és azt olvasok, ami jólesik.
Mondom én, hogy nem értem a kiadók politikáját. De a BtK-s dolgot megértem a részükről, hisz ott egy csapat, elég néhány tagnak írni ahelyett, hogy más blogosokat kutatnának. Aki pedig szeretne recit írni valamiről, az szólhat a kiadóknak. Mondjuk tudom, hogy sok blogger elutasításban részesül azért, mert a BtK-sok már reklámoznak valamit, akkor meg minek adjon az adott kiadó pluszkönyvet egy külsősnek - ez elég gáz lépés a kiadók részéről, volt is belőle probléma. Meg is értem a külsősöket.
Valóban nem lenne gond akár egy Disney-s poszttal sem, ha a blogger megindokolná, kit miért szeret. Úgy sokkal szimpatikusabb és érdekesebb lenne az, vagy más Top10-es bejegyzés.