Olvass velem magyarul!

     Érdekes bejegyzéscímet választottam nemde? Mit akarok ezzel mondani? ... azt hiszem kezdem az elején.
Amikor tavaly decemberben megkeresett a media-addict.hu szerkesztője Tibi, hogy vegyek részt az MKV-n, nagyon örültem, és egyben aggódtam is, hisz eléggé hadilábon állok a magyar irodalom képviselőivel. Később kaptam Tibitől egy levelet, amiben feltett egy kérdést, miszerint miért is jó magyar könyveket olvasni. Újabb fejvakarás, mert fogalmam sincs. Miért?

Amióta könyvmoly vagyok, nagyrészt tengeren túli írók által megálmodott történeteket olvastam, magyarok által írottak nem igazán fordultak meg a kezemben. Akiktől olvastam nagyon tetszettek, de mégis hanyagoltam és a mai napig hanyagolom a könyveiket, mert a divatos, agyonreklámozott sztorik idővel jobban foglalkoztattak. Aztán jött az MKV, jöttek a kategóriák, a bejegyzéseim írásakor rákerestem a könyvekre, elolvastam a fülszövegüket, és elkezdtek ezek a történetek érdekelni. Ha nem lett volna ez a verseny, talán nem is figyelek fel pár olyan könyvre, amik ugyanúgy letudnának kötni, mint a külföldi gyöngyszemek.

A viadal során eszembe jutottak azok a magyar írók tollából született sztorik, amiket hajdanán olvastam, és most úgy érzem, muszáj a megkezdett sorozatok vagy megvásárolt és polcon porosodó könyveket szemrevételezni. És akkor lassan meg is fogalmazódik bennem, hogy miért is jó magyar könyveket olvasni. A stílus, a kivitelezés, a szövegszerkesztés mind első kézből jön, nem úgy, mint azok a történetek, amiket lefordítottak. Tudjuk, hogy egy-egy könyvnél a fordítás siralmas, mellette még tele van gépelési hibával is, amit a magyar könyveknél legtöbbször kiküszöbölhetünk.
Manapság kevés magyar könyv lát napvilágot, de amik a boltokba kerülnek, azok legtöbbje igényes, odafigyelnek rájuk, és ha kívül-belül elnyerik az olvasók tetszését, akkor olyanok, mint a féltett kincsek. Visszaemlékezve a régi olvasmányaimra, a magyar könyvek vannak olyan tartalmasok mint külföldi társai. Lehetnek ugyanolyan izgalmasak, fordulatosak, hát adjuk meg nekik az esélyt, és vegyünk kézbe minél több olyan történetet, amiket saját nemzetünk tagjai írtak az olvasók, vagyis a mi szórakoztatásunkra. Továbbá a helytálló tartalom mellett kiemelném az írásmódot is, ami lehet költőien szép, vagy faramucian humoros (gondoljunk csak Vavyan Fable utánozhatatlan stílusára), amely hatást a külföldi könyveknél a fordítás miatt nem kapunk meg mindig ugyanúgy... angolul meg nem mindenki tud elég jól ahhoz, hogy bátran nekikezdjen az idegennyelvű olvasásnak, még ha az ösztönző is a nyelvtanulás érdekében. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak magyar könyvet olvassatok, hanem azt, hogy magyart is, mert születnek ám igényes munkák, amik mellett nem érdemes elsétálni. Mostanában pedig egyre több elsőkönyves író jelenik meg a színen, akik megérdemlik a figyelmet, ki tudja hány rejtett tehetséget rejteget az ország, akik megannyi jó történetet szövögetnek a fejükben. Ehhez az is kell, hogy ne legyünk túl szigorúak magyarjainkkal, legyünk velük igazságosak, ha valami nem tetszik ne gúnyoljuk a történetüket, hanem egyenesen, mindenféle felesleges körítés nélkül mondjuk meg becsületesen, legyen az a kritika építő, hogy a még megbúvó tehetségek erőre kapjanak és  lehetőség szerint kiálljanak a nagyközönség elé hogy elbűvöljenek történeteikkel. Mit gondoltok? Mert én arra gondoltam, hogy ezentúl havonta elolvasok egy magyar szerzőtől származott történetet, és ezért is a poszt címe "Olvass velem magyarul!" Igen, direkt ez a cím, nem ér belekötni. :) Mostantól az oldalsávban találjátok az aktuális könyvet, amit nem kezdek el rögtön, mert szeretném, ha csatlakoznátok, és amikor elolvasom és hozom róla az értékelést, jó lenne, ha Ti is beszállnátok, és esetleg kommentben kifejtenétek, nektek hogy tettszett az adott könyv. A kommentelés nem kötelező, ki hogy érzi, de örülnék, ha együtt olvashatnánk. :)