Kitekintő - leskelődés a Fifty Shades háza táján

     Aki olvassa a blogomat, az tudja, mennyire bejött nekem E.L. James Fifty Shades erotikus romantikus trilógiája. Főleg az első rész. Sok-sok hiba volt benne, idegesítő momentum, de engem megfogott a sztori, főleg Christian Grey, akit nem tartok egy kegyetlen szadista alaknak, aki mellett félnék aludni, hanem inkább egy érdekes fickónak, aki foggal-körömmel ragaszkodik mindahhoz amit megszerzett, de védelmezi is azt.
Talán azért is tetszik ez a történet, mert ez volt az első ilyesfajta könyv amit a témában olvastam, de ha félretesszük az erotikát (ami elég nehéz, tekintve, hogy javarészt arról szól), nekem a romantikus szál is megfelelt, a maga sutaságával együtt. Így nem volt kérdéses, hogy miután megtudtam, film készül az első könyvből, tűkön ülve vártam a híreket. Főleg a szereplőválogatás hírét. Mert mint mindenkinek, nekem is megvolt a magam kedvenc színészpárosa, akikre boldogan ráhúztam a szerepet. Aztán pár nappal ezelőtt jött a bejelentés, nekem pedig egy ideig arcomra fagyott a mosoly. Aztán néhány alvás után megemésztettem és elfogadtam a bennfentesek választását.

     Hogy miért is firkálom most ide ezeket a gondolatokat egy könyves vagy filmes bejegyzés helyett? Azért, mert szeretnék a casting-győztesek mellett kiállni, főleg azért, mert elég sokan hurrognak rájuk. Oké, magánügy, kinek ki vagy mi jön be.
Az én álmaim Christian Grey-e Matt Bomer volt. Csakis őt tudtam elképzelni a szerepre. A pasi annyira jól néz ki, olyan klassz christianos kisugárzása van, amitől rögtön olvadok, mint a fagyi júliusban. Direkt vadásztam az öltönyös, dögös képeit a Fifty-s gyűjteményembe, továbbá két videót is összeraktam, amiben ő alakítja a szexmániás milliárdost. Aztán a gyűjtés abbamaradt, és A szabadság ötven árnyalatával kapcsolatos fanvideó tervemet is lefújtam, mert a filmfelelősök felkérték Charlie Hunnam-et a szerep megformálására. Pofám leszakadt a hír hallatán. Egy ideig el is voltam keseredve, hogy nem Matt-é a szerep. Aztán, idővel, kezdtem hozzászoktatni magam a gondolathoz, hogy a szőke színész fogja alakítani azt a csudaembert. Picit még kezdtem örülni is neki - már ha elnézem miféle hapsikat hallgattak meg a szerepre -, aztán áldottam az eszemet, hogy tudom, ki ő. Legalábbis egy filmben láttam. A Pacific Rim-ben, ahol az óriások harcán kívül Charlie-ra is felfigyeltem.
Külsőleg... bevallom... mert a színészi képességei ott, abban a filmben, nem okoztak epikus élményt. De a felsőtestére, arra érdeklődve pislogtam. Úgyhogy külsőre nekem megfelel. Helyes hapsi, szép a mosolya, egyáltalán nem vézna. A szőkeségén meg egy doboz festékkel perceken belül lehet változtatni. Akkor meg mi a baj vele? Szerintem ti, kedves olvasóim - akinek nem inge, a többit meg tudjátok -, nagyon beleéltétek magatokat - velem együtt - abba az eszményképbe, hogy Matt lesz Grey. Nagy volt a bizalom. Aztán puff. Persze sokan Ian Somerhaldert favorizálták. Ugyanaz a puff. De ne felejtsük el, hogy a felelősök tudják, mit csinálnak. Azt hisszük nem, pedig igen. Higgyétek el, hogy a negatívan hozzáállók többsége az első néhány hivatalos stillt követően már olvadozni fog Charlie után. Miből gondolom ezt? Például abból, hogy én már részt vettem egy ilyen castingos hisztérián, amikor a Futótűzhöz keresték Finnick-et. Aztán ki kapta a szerepet? Sam Claflin. Nagyon unszimpatikus volt nekem anno, most egy semleges területen mozgunk egymással. Ha bemutatják a filmet, és tetszeni fog az alakítása, akár még spanok is lehetünk. Ez Charlie-nál is így gondolom. Lehet, hogy sokan nem fognak elájulni tőle idővel, de nem kell lehordani, mert a külsőn változtathatnak, a színészi munkával meg simán meggyőzhet bárkit. De aki még így sem fogadja el, hát Istenem, ez van. De kérlek titeket, adjatok neki egy esélyt, mert ő nem olyan, akit még bottal sem...

Aztán itt van női főszereplőnk, az Anastasia Steele-t alakító Dakota Johnson. Ahány produkcióban láttam, egyikben sem volt szimpatikus. Taszított a csaj, és csúnyának is gondoltam. Néhány képén elég előnytelenül néz ki, ahogy Charlie is, azzal a sok szőrrel a fején, de milyen jó lesz majd látni frissen borotváltan, fessen. :D Na szóval, Dakota nem lopta be magát a szívembe, de amikor előbukkant a hír, rákerestem, hátha találok róla valami érdemlegeset. Ő is szőke, ám már csak volt. Haja megkapta a barna kezelést, és emberek, rá sem ismertem. Most már totálisan tudom Ana-val azonosítani. És még szép is. Szende szűz lánynak néz ki, akiről második pillantásra lerí, hogy megvan benne a kellő ostobaság, ami Ana-t jellemzi. És szinte ugyanannyi idős, mint a karakter, úgyhogy tőlem zöld utat kap. Bevállalós a kicsike, ha rábólintott egy ilyen filmre, mert ha a szexjelenetek gondolom ízlésesek is lesznek, azért elég rendesen kell majd meztelenkednie.

Végső soron azt mondom, nekem megfelelnek a főszereplők. És bár vérzik a szívem Matt Bomer és Alexis Bledel miatt, mégis remélem, hogy a kijelölt színészek jól fogják hozni a szerepet. Több helyen olvastam, hogy Dakota és Charlie közt jól működik a kémia, úgyhogy nem rettegek attól, hogy elszúrják a filmet. Játékukon nagyon sok múlik, hisz a produkció kevés díszletet igényel, nem úgy, mint manapság a legtöbb mozinál.
Két hónap múlva megkezdődik a forgatás, és én már kocsányon lógó szemekkel várok valami kis fotót kettejükről. Remélem az ünnepekkor kapunk majd egy kis ízelítőt a filmből.
Mielőtt még zárnám soraimat, felsorolom, én mit várok el a filmtől, szereplőktől. Először is, pofozzák ki Charlie-t. Másodszor, remélem a főszereplők közt nem csak legenda a kémia, hanem tényleg ott lesz az egész film alatt. Harmadszor, szeretném ugyanazokat a dalokat hallani a filmben, mint ami a könyvben is szerepel.
Azt hiszem most ennyi tellett tőlem. Nem tudom, hogy sikerült a kis kampányom, de remélem, néhányotoknak megenyhült a szíve a főszereplők iránt.