The Heat - Női szervek

     Vígjátékok. Ugyan ki ne szeretné ezt a műfajt? Milyen jólesik, amikor egy-egy jelenetet szó szerint megkönnyezünk a boldogságtól, amint a poénok és vicces szituációk megkoronázzák a napunkat.
Jó vígjátékokra én is vevő vagyok, de az utóbbi időben csak férfifronton láttam olyat, amitől jót nevettem, ezalatt értem például a Másnaposok csapatát. Az emlékezetes Koszorúslányok ruhapróbai incidense örökre bevésődött az agyamba, de a rekeszizmaimat nem mozgatta meg túlságosan. Az újonnan felfedezett egykori Szívek szállodája (Gilmore Girls) szakácsnőjét játszó Melissa McCarty láttán ingattam a fejem, ahogy akkor is, amikor megcsodáltam a Személyiségtolvaj c. vicces produkcióját, amiben egy-egy mondatán és nyakon-bokszoláson kívül, nem mutatott fel semmit. Nekem a kedvenc vígjátékom, amibe akció is vegyül, most és mindörökké a Beépített szépség első része, Sandra Bullock főszereplésével. Aztán nemrég jött egy előzetes, ami egy olyan film nézésére akart csábítani, amiben Bullock megint ügynökösködik, sőt McCarthy alakítja a kéretlen társát. És a két szereplő mellett a filmkockák akcióval és humoros helyzetekkel is kecsegtetett. Kell ennél több bizonyíték? Kell bizony, ezért meg is néztem a filmet.

     Sarah Ashburn (Sandra Bullock) az FBI egyik legjobb ügynöke, aki nem hagy ki egy helyzetet sem, hogy tudását villogtassa kollégáinak, akik szívből utálják felvágós viselkedéséért.

Ashburn nagyobb posztba vágyik, az előléptetés érdekében pedig még egy nemkívánatos bostoni rendőrnővel (Melissa McCarthy - Mullins) is társulnia kell, hogy elkaphasson egy drogbárót. Az új társ azonban nem finom modoráról híres. Emiatt eleinte rendkívül nehezen jönnek ki egymással, de előbb-utóbb rájönnek, valójában kitűnő párost alkotnak.

     Húha, ennyit én már nagyon rég nevettem filmen, komolyan. Olyan üdítő volt ez a vígjáték, mint a legnagyobb kánikulában egy jó hideg sör.
A nyomozós történet nem volt egyedi, megszokott sablon, de a főgonoszt abszolút nem sejtettem, hogy kicsoda. De nem is a nyomozáson volt a fő hangsúly... persze elengedhetetlen egy keret, ha már, viszont az a sok-sok vígjátéki rész, amit a filmesek belegyömöszöltek ebbe a filmbe, azzal teljesen meggyőztek.
Bullock most egy bizonyítani akaró, és elég önelégült ügynököt alakít, aki a film végére szépen összebarátkozik McCarthy karakterével. Na már most, drága Sandra sem lesz már az a Gracie Lou Freebush, és sajnos hozzányúlt a botoxhoz. Szíve joga, nincs jogom beleszólni, de szomorú, hogy ő is beállt azon sztárok sorába, akiknek az arcát lassan nem lehet felismerni az ilyesfajta kezelésektől (ó, Rose McGowan, olyan hülye vagy!). Nem lesz már olyan, mint a lány a szomszédból, hanem mint egy öregségtől félő celeb. Kár. Na de! A játékán ez mit sem változtat. Bírtam, amikor úgy tett, mintha a kezében lenne az irányítás, és tetszett, amikor megeresztett egy-két poént. És ami hacacárét McCarthy-val levágtak, abból bizony kérek folytatást!
Kedves duci színésznőnk végre kapott egy olyan szerepet, ahol nem csak elvétve káromkodik (enyhén persze), hanem szinte az egész film alatt. Szófordulataitól percenként jött rám a nevetés, és ahogy begyűjtötte a kihallgatni kívánt alanyokat, az is megért egy rekeszizom fájdalmat. A családjára nincs semmi jó szavam, idegesítettek, de egyaránt szórakoztattak.
A filmnek akadtak hátulütői, apró bakik, mint például FBI-osunk lábsérülése. Ebben mi is lenne a hiba? Hát az, hogy amikor végigcsusszan a folyosón, egy ceruzahegynyi művérrel sem piszkolja be a padlót. Olyan ez, mint egyes filmeknél a harcos kardja, amit bőszen mártogat a tucatszám érkező ellenségbe, a penge mégsem lesz vörös a vértől. Kiábrándító. Tudom, na jó nem tudom, milyen fájdalmas egy olyasfajta szúrt seb, mint amiben filmünk egyik szereplőjének volt része, de ahogy ott nyúlt és tekergőzött a földön, hát nem tudtam eldönteni az inkább komikus, vagy ciki egy ügynöktől. Mindegy, mert amúgy szerintem többeket inkább megnevettetett. Jó, jó, engem is.

Összesítés: a Női szervek (The Heat) számomra az idei év legjobb vígjátéka! A film szerelmi száltól mentes, de egy icipici "oh, maga tetszik nekem" sugallat szerepet kapott. Főszereplőink klafák, de a többi színész hidegen hagyott... azért a "fehér csóka" nem volt rossz jelenség. 
A mozi humorral nem spórol, szinte minden jelenetnél van valami, amitől padlót fog az ember. Ha nem a látványtól, akkor a jó kis poénos beszólogatásoktól mindenképp, amik legnagyobb részét M.M.-től kapjuk. Most látom igazán, hogy neki tényleg van helye a vígjáték "részlegen". Mellette S.B. sem okozott csalódást, nagyon jók voltak duóban, és őszintén remélem, hogy a készítő csapat még összedugja a fejét egy, vagy akár két folytatás erejéig.

9/10