Cora Reilly: Gyűlölet

Forrás

   Cora Reilly-nek biztos receptje van ahhoz, hogy a maffiarománcok felé kacsintgató olvasókat meggyőzze arról, a véresebb zsáner is nekik való. Igaz nem nyúl bele a mocsokba olyan mélyen, hogy az ember undort kapjon akár a szereplők romlottságától vagy a cselekmény durva alakulásától, mert mindent egy szinten tart ahhoz, hogy pikáns, szexi, de kissé mocskos történeteket rakjon le az asztalra. A maffia végzete harmadik része, a Gyűlölet c. kötet pedig épp ilyen volt, akárcsak az előzmények. 

Kiadó: Álomgyár  

Sorozat: A maffia végzete #3

Műfaj: dark romance, romantikus, erotikus

Oldalszám: 336

Eredeti cím: Bound by Hatred

Kötés: puhatáblás 

Megjelenés: 2024 (eredeti megjelenés: 2015)

Fordító: Medgyesi Csilla

ISBN: 9789635707508

Érdekel? IDE kattintva megrendelheted!

     „Tüzes ​kémia.” – Everywhere and Nowhere

Ellenségből szeretők.

Gianna Scuderi kénytelen végignézni, ahogy nővérét egy elrendezett házasságba kényszerítik. Megfogadja magának, ő sosem jut erre a sorsra.

Abban a pillanatban, amikor Matteo – A penge – Vitiello meglátja Giannát a fivére esküvőjén, meg akarja szerezni magának. A lány apja beleegyezik a frigybe, de a fiatalabb Scuderi nővérnek esze ágában sincs szerelem nélkül megházasodni. Ezért néhány hónappal az esküvő előtt megszökik, és új életet kezd Európában, távol a maffiától. Ám az egyik legjobb embervadász és bérgyilkos a nyomában van, aki nem más, mint A penge.

Amikor elkapják Giannát, nemcsak a szabadsága kerül veszélybe…

Hazaviszik, és házasságba kényszerítik Matteóval. Az ifjú feleség elhatározza, hogy pokollá teszi férje életét. A férfi azonban mestere az elmejátékoknak, és a hatalomért folytatott harcuk hamarosan gyűlölettől fűtött szenvedélyes éjszakákba torkollik.

Cora Reilly, a USA Today bestsellerszerzőjének erotikával megfűszerezett, izgalmas regénye megannyi kéjjel teli pillanatot ígér.

„Temperamentumos hősnő.” – Confessions of a Pinay Bookaholic.

"Mit ér az élet izgalom nélkül, amikor az ember megégetheti magát?"

"Meghajolt, de közben nem vette le rólam a szemét.

– Szabad egy táncra?

Ostoba módon összerándult a gyomrom a vigyora láttán.

Lezserebben viselkedett, mint a legtöbb maffiózó, de volt egy olyan érzésem, hogy ez csak álca. Tökélyre fejlesztette a szomszéd fiú rutint, de a felszín alatt egy ragadozó lapult, várva, hogy lecsaphasson. Én nem leszek a zsákmánya!"

"Mindig is szerettem volna elmenekülni a világból, amelybe születtem, ebből az elcseszett, brutális világból, amelyet ismertem, de ez volt az a pillanat, amikor tényleg eldöntöttem, hogy megpróbálok elszökni. Nem számított, mibe kerül, nem számított, mi az ára és mit kell tennem érte, el fogok szabadulni ebből a pokolból. Ki akarhat itt maradni, amikor ilyesmit lát?"

     Történetünk főszereplői Gianna és Matteo, a chichagoi és New York-i maffiacsoport tagjai (és az első rész főszereplőinek testvérei), akik között finoman szikrázik a levegő, ám a lány menekülni akar világukból, és egy olyan házasság béklyójától, amiben csak trófeafeleségként funkcionálna. A lány vágyta a szabadságot, viszont Matteo meg pont őt, a zabolátlan, makacs, dögös vöröst, aki folyton ellent mondott neki, ezzel felébresztve vadászösztönét. És bár egy szenvedélyes csók beindította náluk a kémiai folyamatot, mindez kevés volt ahhoz, hogy Gianna meggondolja magát. Persze ez érthető, hogy ragaszkodott a tervéhez, mert ezzel indította el a cselekményszálat, ami egy kis fogócskában folytatódott, majd lovagolta tovább az érzelmi vonalt, hogy végül a történet mosolygósan teljesedjen ki. 

"... eltűnődtem, hogyan lehet ilyen kedves és vicces az egyik pillanatban, amikor olyan borzalmas dolgokra képes, amelyeket szeptemberben láttam."

"Milyen lehet annyira szeretni valakit, hogy tétovázás nélkül a kezébe teszed az életedet?" 

"– A múltat nem tudod megváltoztatni, Gianna, de a jövődből kihozhatod a legjobbat."

Reilly most is jó karaktereket tett meg főszereplővé, igaz a felvezetéshez képest Gianna kicsit visszafogottabb volt. Olyan madárka, akinek teher volt az aranykalitka, de ebből a belső harcból kicsit keveseltem a kapott részleteket. Talán több fejezetet is elbírt volna a történet, több belső monológot, izgalmas maffia összecsapást és főszereplők közti beszélgetést. Egy idő után főszerepet kapott az erotika, ami a maga arányát nézve szerintem jó volt, csak minden másból kevesebbet kaptam. Olvastam volna még egy kicsit, a fent említett, megkurtított részletek miatt legalábbis biztosan. 

"Egyenesen a szemembe nézett, amikor elhúzódtam. Tényleg feltett szándéka volt provokálni engem. Ha szeretett játszani a tűzzel, hát rendben. Nem zavart, ha megégek. A lángokon is átsétálok a kedvéért."  

"Ez a játékos oldala? Halálra rémített, mert kedvelhetőnek, még akár szerethetőnek is tűnt."

"Az agyam talán nem akarta Matteót, de a testem annyira vágyott rá, hogy az már nevetséges."

"Mindketten elveszítettük a fogadást, mégis mindketten győztesnek éreztük magunkat."

Szerencsére Matteo is kapott saját szemszöges fejezeteket, amik nélkül egy félelmetes vigyorú fuckboy-nak tűnt volna. De kedvelhető volt, igaz nem nőtte túl ez ügyben a báttyát. A Giannával való kettősük pedig szépen összecsiszolódott, az érzelmesebb pillanataik hihetőek voltak, csak annyi volt a gondom, hogy többet elbírtam volna belőle. De azok a sűrített pillanatok amivel az írónő megajándékozott, szerethető volt és megható. Biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot! 

"Matteo tükröt tartott, és megmutatta nekem, hogy ki vagyok valójában és hová tartozom. Utáltam ezt, foggal-körömmel harcoltam ellene, de ideje volt bátornak lenni." 

Összesítés: ha szeretitek a kisebb mocsokkal járó, ám erotikától túlfűtött, érzelmi játszmákban gazdag maffiarománcokat és valami csoda folytán eddig elkerültétek Cora Reilly A maffia végzete sorozatát, akkor gyorsan pótoljátok! 

AJÁNLOM 

A könyvet köszönöm szépen az Álomgyár kiadónak! 

"Mi a helyzet veled, Gianna? Te mi lennél a családod védelme és az apád pénze nélkül?

Mély lélegzetet vettem. Igen, mi lennék mindezek nélkül?

Semmi. Semmit nem kellett egyedül csinálnom, soha nem is engedték, bár akartam.

– Szabad.

Matteo felnevetett.

– Sosem leszel szabad. Egyikünk sem lesz. Mindnyájan a világunk szabályainak börtönébe vagyunk zárva.

Ezért is akarok kiszabadulni ebből a világból."

"Ez volt az életem, és végre a saját kezembe vettem, végre visszaszereztem az irányítást azoktól, akik egészen mostanáig uralták a létezésem minden aspektusát. Szabad leszek!"

"...hirtelen tudtam, hogy Matteo mikor döntötte el, hogy feleségül vesz: amikor a csókunk utáni reggelen közöltem vele, hogy sosem megyek hozzá. Az arrogáns seggfej nem bírta elviselni a büszkeségére mért csapást. Azért vesz feleségül, hogy bebizonyítsa: megkap bármit, amit akar, hogy neki van hatalma mindenek felett, míg én egy marionett vagyok a maffia kezében. "

"Aria volt az egyetlen dolog, ami arra emlékeztetett, hogy van jó is a mi világunkban, és reméltem, soha nem engedi majd, hogy a körülöttünk lévő sötétség korrumpálja."

"... ez volt az egyetlen esélyem. Meg kellett ragadnom. A saját életemet kellett élnem, meghozni a saját döntéseimet, elmenekülni ebből a horrorisztikus világból."

"A halál túl kegyetlen büntetés volt egyetlen csókért, valójában bármiért, de egy Matteóhoz hasonló férfi ezzel nem értene egyet."

"Harcolj vele, Gianna. Harcolj ellene. (...) 

De mára már elegem volt a harcból, a bűntudatból. Ma csak érezni akartam, hagyni, hogy a testem átvegye az irányítást, s legalább egy pár órára elfelejthessek mindent. Lesz még elég idő az ellenállásra ebben a házasságban."

" – Eszedbe se jusson! – mondta Gianna halkan, figyelmeztetően. – Fáradt vagyok, és nem tartozom neked egy menetnél többel a nászéjszakánkon.

A nyakába nevettem, aztán megcsókoltam a puha bőrét.

– Olyan romantikus vagy, Gianna! A szavaid mindig felmelegítik a szívemet.

– Ó, fogd be! – motyogta."

" - (...) Szabad leszel. 

Szabad? Mit ért a szabadság, ha azt jelentette, hogy nem hallgatok a szívem vágyára? "