N. Simon Barbara: Az ördög maga

     Nemrég volt egy kis zűröm az egyik magyar szerzővel, ami nem tagadom, erősen elgondolkodtatott azon, hogy merjek-e még hazai íróval kontaktba lépni. De nagyon kellemes csalódas ért, amikor több magyar írónő is felkeresett és azt mondták érdekelné őket a véleményem az új könyveik kapcsán, lenne-e kedvem előolvasni a szerzeményeiket. A bizalmukkal mosolygósra varázsolták a kedvem, de a görcs továbbra is ott volt a gyomromban, és egy ideig még ott is marad. De nincs értelme csigaházba bújni, ezért az utóbbi időben szinte minden lehetőséggel éltem, és nem bánom, mert az egyik írónő aki felkeresett, N. Simon Barbara volt, akinek romantikus történeteit egy ideje már figyelgettem. Legújabb regénye pedig egyik kedvenc műfajomba, a sötét erotikus-romantikusokba esik, amire mindig vevő vagyok, így ez most sem volt másként. Úgyhogy szemüveg fel, olvasó bekapcs, a bennem élő éjjeli bagoly pedig hosszú éjszakákon át pironkodott ettől az explicit történettől. 

Kiadó: Németh & Németh

Műfaj: erotikus, romantikus

Oldalszám: 352

Kötés: puhatáblás 

Megjelenés: 2023

ISBN: 9786158219716

Érdekel? IDE kattintva megrendelheted! 

     Cserpes ​Kamilla nem tudja kiheverni a válását. A munkába temetkezik, könyvkiadója ennek következtében egyre sikeresebb, még egy külföldi producer is felkeresi. A szakember elképesztő lehetőséget kínál fel neki, amit ő gondolkodás nélkül elfogad.

Csakhogy az ajánlat másokat is érdekel, ezért a könyvpiacon verseny alakul ki. Kamilla úgy érzi, egyedül nem fogja tudni teljesíteni a feltételeket, így volt férjéhez, Benetthez fordul segítségért. A férfi az általa ismert legjobb marketingszakembert küldi Kamilla segítségére.

Nagy Olivér nem ismeri a határokat. Sikerének titka, hogy olyan megoldásokhoz folyamodik, amelyeket mások túl kockázatosnak tartanak, és nem vállalnak be. Amikor Kamilla rájön, hogy Olivér milyen eszközökhöz nyúl a siker érdekében, meginog a belé vetett bizalma. Még akkor is, ha a legnagyobb rivális kiadó vezetője, az orosz származású Natasa egy hazug, álnok kígyó…

Olivér közben folyamatosan utalásokat tesz Kamilla múltjára és magánéletére. Márpedig ez baj. Kamilla magánélete ugyancsak titkos – vággyal és álruhás szeretőkkel fűszerezett.

A manipuláció nagymestere és az óvatos, felelősségteljes nő lassan közel kerülnek egymáshoz. Kamilla egy ideig szemmel tartja Olivér minden mozdulatát, de végül ő is elveszíti az ítélőképességét. Időközben újra felbukkan Benett, és Kamilla ráeszmél, hogy a férfi még mindig szereti.

A nő két tűz közé kerül. Mind a két férfi akarja őt, de az egyikük súg Natasának.

Vajon ki hazudik, és ki mond igazat?

Ki a legnagyobb játékos ebben a játszmában?

Amikor mindenkiről lekerül az álarc, kiderül, hogy valójában ki az ördög maga.

N. Simon Barbara nagysikerű A szerelem üzlete és A szerelem ára című regényei után ezúttal egy igazán erotikus, szenvedéllyel teli, fordulatos regénnyel lepi meg az olvasóit.

N. Simon Barbara 

"Vajon mit szólna hozzá a férjem, ha tudná, hogy havonta egyszer szvingerklubba járok?"

     A kezdés eleinte Marilyn Miller Suttogó vágyak c. regényére emlékeztetett, de a harmadik oldal után szertefoszlott ez a villanás, és átvette a helyét egy új, merész és buja történet, vágyra éhező főhősnőjével a főszerepben. De nem lenne teljes egy romantikus történet sem a maga lovagja nélkül, ezért itt is kapunk egy jóképű, feszesseggű élvhajhászt, aki viszont maga a megtestesült ördög.

"– Tudod, melyik ékszert szeretem rajtad a legjobban? – kérdezi a fülembe suttogva. Megrázom a fejem. – A kezemet a nyakadon."

Fuh baró kis sztori ez. A koncepció, miszerint egy elhagyott asszony vigaszt és tűzoltást keres egy szvingerklubban, nagyon bejött. De amikor megjelent a titokzatos kígyótetkós férfi akivel hónapok óta örömüket lelték egymásban, és minden találkájukkor elsuttogtak egymásnak egy-egy titkot, már megalapozta a főszereplők iránt az érdeklődésemet, ugyanis érezhető volt, hogy abból viszont van nekik bőven, sötétebbnél-sötétebb, én meg vagyok olyan kis kíváncsi, hogy mindet tudni akartam. Az írónőnek sikerült abszolúte megragadnia a figyelmemet, hát, kezdetben csak próbaképp bele akartam lesni a sztoriba - aha, lefekvés előtt -, de leragadtam nála. Már az első fejezet után a sztori rabja lettem.

"Jóságos ég, ugye nem egy gyilkossal feküdtem le hónapokon keresztül?"

"Mindig az az ember okozza a legnagyobb fájdalmat, akiben a legjobban megbíztál."

"A kiadónk sikere az olvasóinkon múlik, ezért mindennél jobban megbecsüljük őket. És azt hiszem, az egyik titkunk, hogy személyesen én kommunikálok velük. Tudják, hogy a kiadó vezetője vagyok, és azzal, hogy személyesen ápolom velük a kapcsolatot, különlegesnek érzik magukat.

Pedig egy vagyok a több ezer olvasó közül, egy olyan lelkes könyvimádó, aki imád elveszni egy történetben, és nem is akarok ennél több lenni."

A dark romance jegyek mellett más izgalmat is tartogatott a történet, mégpedig beleshettem a könyvkiadás kulisszái mögé. Bevallom, egy ideje nagyon érdekel a téma, a színfalak mögött pedig érdekes tudnivalókra bukkantam. Egy s más posztból már kaptam ízelítőt hogy hogy is működik ez a szalagmunka, ahol a fiókból előrántott történet néha csak alap, amit több más szakemberrel együtt igyekszik tökélyre gyúrni a szerző. Ha idegennyelvű történetről van szó a fordítás minősége, de minden esetben egy magabiztos szerkesztő nagyon számít, és hol van még a sor vége mire a polcokra kerül a kész regény. Amióta jobban belegondoltam egy könyv születésébe - sőt belekóstoltam a menetébe -, hogy az mennyi odafigyeléssel és munkával jár, már nem akarok többet fanyalogni azért, hogy nem jönnek elég gyorsan a várva-várt új könyvek, sorozatfolytatások. Tele van lehetőséggel, kihívásokkal és buktatókkal ez a könyves szakma, amit Az ördög maga részben segített az oldalvonalról szemlélni. Mi több, ahogy a fülszöveg is említi, felbukkant a nagy rivális, Natasa Orlova, akinek ha karrierről volt szó, vastagabb bőr volt a képén mint a világ legszemtelenebb férfijának. 

"Ahogy görgetek, a kiadóm szép művei közé bekúsznak Natasa Orlova kiadójának könyvei is, és ettől már korán reggel megemelkedik a pulzusom.

Ez a nő… először megkörnyékezte a volt férjemet, utána a mi könyves csoportjainkban kezdte marketingelni a saját vállalkozása által kiadott regényeket."

Natasa hamar unszimpatikus lett, viszont Kamilla épp az ellenkezője. Rajta hamar érezni lehetett, hogy a könyvkiadás számára nem csak szakma, hanem szenvedély is, ami mellé olyan könyvmolyság társult, amilyet mi olvasók is őrizgetünk a szívünk közepén. Emellett célirányosan vette az akadályokat, és bár nem titkolta, hogy sajog a szíve a szerelmi élete miatt, más dolgokról viszont csak ködösen beszélt, a kis és nagy titkokra pedig úgy élesítettem az elmém, mint füttyre a kutya. 

"Az egész életemet tönkretehette volna a félelem. Megnyomoríthatott volna, de meg kellett erősödnöm fejben, hogy elfelejthessem azt az állatot, és ne ijedjek meg a saját árnyékomtól is." 

"Nagy Olivért, ha egyetlen szóval kellene jellemeznem, azt mondanám, hogy sötétség. Na nem azért, mert nem vág az esze, sőt. Borzasztóan rafinált, éles eszű, de körüllengi őt valami furcsa aura, ami arra készteti az embert, hogy ösztönösen távolságot tartson."

"– Miért, mit fogunk csinálni? – kérdezem lemondóan. Olivér megnyalja az alsó ajkát, és olyan mohó vággyal néz végig rajtam, hogy fülig pirulok tőle.

–  Mondjam vagy mutassam? 

Hetykén rám bámul azzal a vakítóan kék szemével, amiről nem akarom ugyan beismerni, de elképesztően gyönyörű, azonnal összezárom az ajkaimat, és nagyot nyelek. A nyers megnyilvánulástól ég az arcom, ugyanakkor… nem is tudom. Mindketten pontosan tudjuk, mire gondol. 

– Fel kellene, hogy képeljelek – sziszegem dühösen.

– Csak még jobban beindítana, ha megpróbálnád, de ez a megjátszott dühöngésed is eléggé felkorbácsol. Jut is eszembe, a korbácsokkal hogy állsz?

– Ezért kinyírom Benettet.

– Remek gondolat. Csodás lenne, ha végignézhetném a kivégzését."

A könyves szakma nem piskóta, Kamillának segítségre volt szüksége hogy maximálisan kihasználjon egy isteni lehetőséget, ezért a volt férjétől kapott egy kis segítséget, mégpedig a szemérmetlen Nagy Olivér személyeben, akinek hobbija a verbális szexuális zaklatás, főleg, ha Kamilláról volt szó. Eleinte unszimpatikus volt az erőltetett macsó megnyilvánulásaival, de szerencsére hölgyünk állta a sarat, méghozzá úgy, ahogy azt én kedvelem: megkezdődtek a csípős, megmosolyogtató odaszúrkálások. 

"A csészére szegezem a tekintetem, és csípőre teszem a kezem.

– Biztosan te is megkínáltál volna – mondja.

– Hogyne, és mondjuk ciánnal ízesítem."

És basszus, amikor Olivér nem valami mocskosra használta a száját hanem igenis elgondolkodtató dolgot mondott, az tetszett, és felkeltette az érdeklődésemet - örültem, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulásaival megmutatta, hogy nem kétdimenziós karakter. 

"– Tudom, hol kell keresni azokat az infókat, amikre nekem szükségem van. Minden más feleslegesen terhelné az agyamat. Az ingyenes felületek használatáért az ember nem pénzzel, hanem a figyelmével fizet. Én pedig nem áldozom olyan dologra a figyelmemet, ami nem válik a javamra."

" – Nagyon sok jó könyvet írtak már a világon, de biztosan neked is van egy olyan, amit valamiért mindegyiknél jobban szeretsz. Egy könyv, amit ezerszer leveszel a polcról, amit ezerszer elolvasol, és soha nem unsz bele. Mindig van egy igazi – mondja, a lapokat pörgeti, majd váratlanul összecsukja. Átható kék szemével néz rám. – Mert neked írták."

"– Bomlanak érted a nők, ugye? – szúrom oda.

– Általában pont azok nem, akik felkeltik az érdeklődésemet – replikáz azonnal. Jelentőségteljesen rám néz.

– Biztosan azért, mert sejtik, mi van az elragadó külső mögött. Őszintén szólva nem könnyű kedvelni téged, Olivér.

– Ha mindenki szeretne, valamit nagyon rosszul csinálnék – ellenkezik. A magabiztosságától hirtelen még szexibbnek és erősebbnek tűnik. 

– Engem ne szeressen mindenki, Kamilla. Szeressen csak egy ember, de az igazán.

Minden rossz tulajdonságom ellenére." 

"A kettőnk közti távolság segít. Elzárom a rám törő érzelmek csapját, de a tény, hogy mi történik velem a közelében, megrémiszt: elveszítem a kontrollt saját magam fölött."

Viszont mellette a dubrovniki szerető is hasonlóan izgi figura volt. Nem csak egy két lábon járó vibrátor, hanem egy nagyon is józan gondolkodású és észveszejtő karakter volt, aki imádta feszegetni Kamilla határait. De nem csak a testit, a lelkit is. Kamilla és a partnere közti viszony bizsergető bizalomjáték. Főhősnőnk nem csak testileg adta át a vezetést, de az elméjét is hagyta, hogy birtokba vegyék és átformálják. Mindez eleinte zavaró volt, mert ki szeretné ha lelki mosógépbe gyömöszölnék, de aztán elfogadtam és útközben rájöttem kelettek ezek a határfeszegetések a szereplők jellemfejlődéséhez. A köztük lévő kapcsolatért így talán még sosem drukkoltam, reméltem, hogy az egymásba vetett bizalmuk lesz annyira szilárd, hogy több is legyen köztük mint a négy fal közti kéjelgés, ami amúgy huh, de tüzes volt. Az erotikától sisteregtek az oldalak, de az érzelmektől is tocsogott minden egyes fejezet. Viszont amikor feltűnt Benett, mint már nem is tudom hányadik kerék, lecsitultam. Kamilla exe lett volna a főhősnő számára a nyugalom szigete, és vegül számomra is az lett. De erre a nyugalomra ennél a könyvnél nem vágytam, számomra Benett semleges volt. Nem zavart hogy ott tette a szépet és kiskutyaszemekkel nézett, de nem rá voltam kíváncsi és a magával hozott biztospont, nyugodt romantikára. Piszkos titkokra vágytam, tűzre, bujaságra, mindenre amit a dark romance címke hordoz magában. De azt nem olyan mértékű dózisban kaptam ahogy elképzeltem. Kamilla fiatalkori sötét foltjáról csak villanásokat kaptam, néhány érdekes és jól működő részletet, de személy szerint sokkal többet is elbírtam volna belőle viselni. Darkosabb lett volna a történet, jobban a torkomban dobogott volna a szívem. Viszont minden más csudajól működött, a végefelé olyan csattanók jöttek ami elűzött belőlem minden kérdőjelt, és a fenébe, egy olyan pillanat is volt amitől majdnem elájultam! Számomra az volt a legbrilliánsabb húzás az egész sztoriban. Megtudott lepni, háh de még hogy! 

"Én vagyok az az ember, aki feloldja benned a gátakat, én vagyok az, aki megmutatja, feltárja azt az oldaladat, amit magad elől is elrejtesz. Amit szégyellsz."

Összesítés: lightos dark romance, stílusban L. J. Shen-re emlékeztetett. Mindkét írónő figyelemreméltó karakterekkel dolgozik, olyan cselekményvezetéssel ami bőven leköti az embert, nagyrészt laza, olvasmányos stílussal, itt-ott pedig humorral szórják meg a történeteiket. És persze a tizennyolckarikás tartalmakkal sem bánnak szűkmarkúan, hála az égnek. Érzékletes, szexi és merész. A két írónő között csak annyi a különbség, hogy Barbara magyar nevekkel dolgozik, minden más ugyanolyan színvonalas, meghökkentő és szórakoztató. 

"Tudod, mi az igaz szerelem? – kiáltom. – Amikor a másik fontosabb a saját igényeidnél. Amikor alig várod, hogy hazajöjjön, és hozzábújhass. Amikor nem létezik számodra fontosabb a világon, csak ő."

Az írónő ügyesen szinten tudta tartani a feszültséget. Mindig voltak elejtett félmondatok, vagy olyan spoilerek amikre izgatottan ráharaptam, és türelmetlenül vártam, hogy kiderüljenek a múlt fájdalmas eseményei, amik dementorként követték a szereplőket. És bár egyes fejezetek lehettek volna bővebbek is, összességében azt mondhatom nem csak a borító dögös és figyelemreméltó, de a kapott történet is. 

U. I.: Ezzel az ördöggel még én is cimborálnék. És élvezném!  ;) 

AJÁNLOM 

Az olvasás lehetőségét köszönöm szépen N. Simon Barbarának! 

"A helyiség vörös félhomályban úszik, azonnal a szemem elé tárul néhány összegabalyodott meztelen test. A bárpulthoz lépek, és italt rendelek. Míg várok, óvatosan körbepillantok a termen.

Őt keresem."

"Ő diktálja a tempót. Mindig.

És ezt imádom."

"Azért vagyunk mi jó páros, mert ő szeret irányítani, és én szeretem, ha irányítanak."

"Világéletemben abba a típusba tartoztam, aki a hátrányokból és akadályokból előnyt kovácsolt magának, a nehéz helyzetekből lehetőségeket. Soha nem hátráltam meg, és soha nem adtam fel." 

"Ahogy az utcát fürkészi, egy végtelenül magányos embert látok magam előtt, aki egyedül van a világgal szemben."  

"... azért, mert egy könyvet nem fognak meg elégszer, nem veszik le a polcról újra és újra és nem olvassák el tucatszor, az még nem azt jelenti, hogy az olvasmány rossz. Egyszerűen csak nem a megfelelő ember polcán van."

"Tudod, Kamilla, az exférjed minden, ami én nem vagyok.

Gyenge, gyáva és unalmas." 

"– Tudod, Kamilla, nagyon jól nézel ki az asztal mögött. – A kedves bók hallatán értetlenül felvonom a szemöldökömet, és óvatosan elmosolyodom.

– De szerintem sokkal jobban néznél ki a tetején…

A mosoly lehervad az arcomról, felháborodottan beszívom a levegőt, és már épp visszaszólnék neki, amikor Rose libben a tárgyalóba."

"A családanya is arra vágyik, hogy néha igazán dög legyen. Sajnos sok férfi nem tudja felébreszteni a nőben szunnyadó vadat, de a ketrecbe zárt oroszlán attól még ki akar törni."

"A mellettem ülő férfire pillantok. Olivérrel szélsőséges a viszonyunk. Az egyik pillanatban még legszívesebben megfojtanám, a másikban pedig olyan dolgokat mond, amitől eláll a lélegzetem. Tudom, hogy sokkal több van benne, csak ezt a bunkó, nyers stílusával ügyesen leplezi. A lelkem mélyén viszont tudni akarom, mit miért tesz. Ez az egész csak játék neki?"

"– Boncolgathatnánk egy kicsit a te életedet is? Olyan rossz, hogy csak én érzem szarul magam."

"Elveszítettük egymást, és egyelőre nem tudom, valaha visszatalálunk-e kettőnkhöz."

"... egy okos nő soha nem lesz szerelmes egy ilyen helyen. De hiába az ész ereje, ha képtelen parancsolni a szívnek."

"... ne mások eredményeivel foglalkozzunk, hanem a saját fejlődésünkkel. Magunkat építsük ahelyett, hogy másokat rombolnánk."

"Borzalmas ez az érzés. Amikor szeretni akarsz valakit, de a szíved nem szereti úgy, ahogy kellene."

"Olyan, mintha… mintha Benett lenne a vállamon ülő angyal, az a másik pedig… maga az ördög."

"– Nyugodj meg, Kamilla. Nem foglak bántani.

Eszembe jut, hogy mindig így kezdődnek a horrorfilmek."

"– Mit akarsz tenni velem? – kérdezem reszketegen.

– Összetörlek – duruzsolja a fülembe. – Hogy újraépítsd magad."

"Én nem rejtem el a rossz oldalamat csak azért, hogy magam mellett tartsak embereket. Én megmutatom a legrosszabb énemet, és megnézem, ki az, aki ennek ellenére is marad."

" – Hajlandó vagyok időt és energiát szánni arra, hogy megismerd a kicsit jobb oldalamat.

– Ez úgy hangzik, mintha randira hívnál."