Az Álomgyár kiadó az utóbbi években elég szépen kinőtte magát a magyar könyvpiacon. Rengeteg érzelemgazdag történetet raktak le az asztalra, de ez idáig elkerültem a kiadványaikat. Ez nem volt tudatos, csak így alakult. Viszont mindig is árgus szemmel figyeltem őket és kiváncsían bújtam a repertoárjukat, aztán egy nap elhatároztam, hogy végre ideje lenne megismerkednem az íróikkal.
Elsőként egy Vi Keeland kötetre tapadt a szemem, aztán pedig az egyik magyar szerzőjük, Marilyn Miller Suttogó vágyak című történetére. Évek óta terveztem mindkettejüktől olvasni, és most, hogy végre beérett a dolog, mi több, a Hívatlan vendég sikeresen vette az akadályt, így nagy reményeket fűztem a közönségkedvenc, Marilyn Miller regényéhez is.
Műfaj: erotikus, romantikus
Oldalszám: 428
Kötés: puhatáblás
Megjelenés: 2021
ISBN: 9789635701032
Meg merem tenni… Minden vágyam…
Anya vagyok és feddhetetlen arisztokrata feleség. Mindenem megvan, amire egy nő vágyhat, én mégsem vagyok boldog, mert a bennem lakozó nőiesség szép lassan megsemmisül a tökéletesnek látszó életemben. Egy nap a legjobb barátnőm magával csábított egy olyan helyre, ahová egy magamfajta nő soha nem lép be. Fekete és fehér. Rideg maszkok. Fülledt erotika.
Egy zárt világ, ahol felerősödnek a bennem lappangó vágyak és suttogni kezdtek, pontosan úgy, ahogy a vonzó idegen tette a sötét álarc mögött. Szabadságot és gyönyört ígértek azok az ajkak, amelyek belém csókolták a sóvárgást.
A tiltás ellenére többet akartam. Őt. De szabályok kötöttek, amit a társadalom hozott.
Feleségként, anyaként felvállalhatom azt, aki legbelül lenni akarok?
Aztán kiderült, hogy semmi sem volt valódi, csupán egyetlen dolog: a suttogás…
Marilyn Miller, a népszerű sikerszerző tabudöntögető erotikus regényével egy misztikus, zárt világba vezeti olvasóit…
"Egy arisztokrata feleségnek nehéz a jogait gyakorolnia. És ez a 21. század. Nem születtem volna bele ebbe a világba úgy kétszáz évvel ezelőtt, ahol a nők nem számítottak többnek egy mocskos lábtörlőnél vagy egy becses kis ékszernél."
Vigyázat, nyomokban spoilert tartalmaz!
A gyönyörű, dögös borító alatt egy igen érdekes történet kezdett kibontakozni.
Eddig mindig olyan történetet olvastam, amiben a főhősnő göröngyös úton bukdácsolva, de lassan megtalálta a nagy szerelmet, aztán ásó, kapa, nagyharang és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Itt viszont egy kész, sokéves, két gyereket megélt kapcsolatba nyertem bepillantást. Egy olyanba, amiből kihúnyt a tűz, és már a szeretet sem tart össze, sokkal inkább a pozíció, de a főhősnő, Aspen részéről még mindig ott a küzdeniakarás a házasságáért, és a család intézménye iránt érzett tisztelet. A gyerekeiért bármilyen áldozatot képes volt meghozni, ódákat zengett róluk, olyat, amit minden jóérzésű édesanya is gondol a saját csemetéjével kapcsolatban, és azok a szavak, amik arra a bizonyos anyai érzésekre emlékeztettek, mosolyt csaltak az arcomra. Jólesett ezeket a gondolatokat olvasni, amik mellett Aspen méginkább inspiráló személyiség volt. Sokszor eszembe juttatta Diana hercegnőt.
"A gyermekedet a karjaidban tartani olyan érzés, mintha legyőzhetetlen lennél. Az ő szeretete a pajzsod, a könnyei a kardod. Igazi hadvezérré válsz mellette, bárkit és bármit képes lennél leigázni érte. Nem létezik ennél nagyobb szeretet."
Viszont egy idő után fura volt a tízéves lányához, Averyhez való hozzáállása. Értem hogy ott vannak az érdekes közösségi média felületek meg a barátok, de egy kislánynak még mindig a legnagyobb szüksége az anyukájára van. Aspen mintha kicsit lemondott volna arról, hogy a lányával többet beszélgessen, és jobban hagyta volna, hogy Avery a maga személyiségének útját járja. Oké, teret kell hagyni a gyereknek, de szerintem a kislány a maga tíz évével még nem tűnt ketrecbe zárt vadmacskának, akire a szülők rátelepedtek. Most is ugyanolyan, ha nem nagyobb szüksége van egy gyereklánynak az anyjára, mint babakorában, főleg, hogy az elkövetkező években ismeri meg jobban a testét, a hormonok úgy tombolnak benne mint boszorkányüstben a mindentbele kotyvalék. Kell a segítség, az útmutatás, a felvilágosítás. Ezt pedig elsősorban egy édesanya tudja a leginkább megadni, ami egy anya-lánya kapcsolatot csak még jobban elmélyíthet. Ahogy haladtam a történettel, szerencsére egyre több pozitívummal találkoztam ezzel a kissé zavaró részlettel kapcsolatban, úgyhogy több rossz szavam nincs is.
"Úgy látszik, másnak könnyebben osztjuk az észt, ha az élet nagy dolgairól van szó. Amikor nálunk tobzódik a probléma, szőnyeg alá söpörjük."
" Egy nő sok mindent letud nyelni az életében, ha a családjáról van szó."
"... olykor nem kellenek nagy dolgok egy nőnek. Csak figyelem és odaadás."
Nehéz dolog egy kihűlt kapcsolatban maradni, hiába jön a külsős jó tanács, hogyha nem működik, menni kell. Abszolút megértettem Aspen álláspontját, meg tudtam érteni az okokat, ami miatt szép csendben tűrt, de hiába értettem meg, ha nem értettem vele egyet. Ahhoz elég bátor volt, hogy a megszokottban maradjon és szépen elsorvadjon a szeretethiányban. De ahhoz nem, hogy a saját maga boldogsága érdekében lelépjen. Persze a gyermekeit egyetlen anya sem hagyná hátra. Mondjuk nekik apu is csak hétvégi apuka volt, mert a dolgos hétköznapokban alig látták. De amikor Will alkalomadtán kimutatta a foga fehérjét, olyankor én is meghátráltam és tovább figyeltem, valamint drukkoltam Aspennek, hogy gyűjtsön össze elég erőt és magabiztosságot, hogy végre kiálljon magáért. Ehhez az erősítés a szobrászkodás mellett a gyerekei szeretete volt. Aztán képbe került jóbarátnője által az exkluzív Secret nevű klub és Declen Croft, majd a feje tetejére állt minden.
" Az a hely egyszerűen fantasztikus.– Mibe rángattál bele…– Életed legnagyobb kalandjába."" Izmos, erős, kemény. Süt róla az elegancia, a kimértség, de leginkább a dominancia. Nem nehéz észrevenni, hiszen nagyon sok hasonló férfival találkoztam már. Viszont egyik sem volt hozzá fogható, mert belőle valósággal sugárzik, nem megjátssza."
Azt hittem Aspen meséli el a teljes történetet, úgyhogy meglepett, amikor hirtelen Declan fejében találtam magamat. Tipikus mindent megkapok amit csak akarok macsó, legalábbis elsőre. Egy kis szemforgatás után azért igyekeztem megnyugtatni magam, hogy biztos több is van benne.
"Megfogja a kezem, megcsókolja, közben végig a szemembe néz. Az ajka forró és puha, a tekintete perzselő és magával ragadó."
"– Csak egy tánc. Aztán újra azok leszünk, akik vagyunk.– Mik vagyunk?– Sóvárgó lelkek."
Aspen és Declan kapcsolata igen érdekes volt. Sokáig csak testiségről szólt, amivel nem volt bajom, csak az, hogy mindig durva volt. Azért azt is meglehet unni egy idő után, ha az embert nem csak a férje, de a szeretője is kihasználja. Mármint engem egy idő után zavart a főszereplők közti vad üzekedés. Oké, Aspen élvezte, és tisztában volt vele, hogy Declan egy magabiztos alfa, de hogy szinte sosem vágyott egy kis gyengédségre, azt nehéz elhinnem. Vagy félt, hogy a lassabb tempó már mást jelentene puszta szeretői státusznál?
"– Mocskos gazember! – nyögi az ujjaim között.– És te erre a gazemberre vágysz. Arra, aki nőként néz rád. Arra, aki az elsuttogott vágyaidat megtestesíti."
Amikor egy kicsit kezdtem... hm... elveszíteni az érdeklődésemet, akkor fordult érzelmesebbre, komolyabbra a történet. Kellett is ez nekem, mint egy falat kenyér.
"– Olykor a szerelem nem elég. Olykor könnyeznie kell a szívnek, hogy egy napon újra tudjon szeretni."
Összesítés: tombolt bennem az izgalom, amikor kézbe vettem az első Marilyn Miller könyvemet. A borító csodaszép, a szöveg szépen gondozott, egyetlen hibát vagy elírást sem találtam benne, az írónő stílusa is tetszett, szerettem olvasni a sorait, ahogy a közbeszúrt érzelmes verseket is. De bőven volt itt egyéb érzelem is a sorok közt, például az anyai, amit Aspen táplált a gyermekei iránt. Azok bizony nem csak szavak voltak, hanem mély érzelmekkel átitatott mondanivaló, amire édesanyaként sűrű bólintások közepette tudtam felelni. Nálam ez az anyai életérzés vitte el a hátán a történetet, valamint főhősnőnk jellemfejlődése, a szerelmi szál már kevésbé fogott meg. Az nekem túl nyers volt, bár a suttogó vágyakat megértettem és átéreztem. Aspen személyisége magával ragadott, ritkán találkozom ilyen érzelemgazdag karakterrel. Declan számomra nem lett álomférfi, sőt sokáig taszított, ami csak akkor kezdett halványodni, amikor adott egy esélyt hogy belessek a szívét fedő álarc mögé.
Maga a történet nem lett kedvencem, de sok mindent értékelek benne. Talán csak a szerelmi szál nem volt számomra ütős, ami vicces, sokáig nem is volt, inkább csak jó adag vággyal fűszerezett erotikus jelenetek sokasága. De Aspen útja, hogy egy elnyomott biodíszletből önálló cselekedetekkel rendelkező, erős nővé váljék, azt jó volt végigkövetni. Látni, hogy az az erő ami benne van, azt idővel engedte a felszínre törni, amihez persze kellett Declan is.
Ritkán találok olyan könyvet ami nem a romantikus vonallal fog meg, de ez most ilyen volt. Ki tudja, lehet neked, kedves olvasó, az is nagyon tetszeni fog majd. Mindenesetre ezt a könyvet így vagy úgy, de
AJÁNLOM
A könyvet köszönöm az Álomgyár kiadónak!
- Még több kedvcsináló idézet:
"Azt a bizonyos szakadékot mi magunk ássuk…"
"Elfáradok. És itt nem a testi fáradtságra gondolok, hanem a lelkire. Amikor úgy érzed, hogy minden erőfeszítésed ellenére egy nulla vagy. Csődöt mondtál mint anya és feleség. Jelen esetben mint feleség."
"Egyedül akartam és akarom kitaposni az utamat."
"Amikor itt vagyok, minden más semmivé foszlik. Csend van, vagy éppen kellemes zene szól. Megépítettem a saját menedékemet. Egy helyet, ahol önmagam lehetek. Azt hiszem, minden embernek szüksége lenne egy ilyen helyre. Ahol letehetjük az élet terheit, ahol nincs a döntéseknek súlya."
" A szerelem nevében minden eszköz megengedett, viszont nem biztos, hogy én jó fegyverekhez készülök nyúlni."" – Egy más világ, ahol nem igazán kötnek szabályok. Csak a sajátjaid."" Soha ne ítélj a külső alapján, mert a lélek mögötte van.""... hagytam, hogy azok a bizonyos suttogó vágyak valósággal sikítsanak.""Bőven elég az a bizonyos bűntudat, és bőven elég a vágy. Mindkét érzést ő támasztotta fel bennem.""Akik papírra vetnek érzéseket és gondolatokat, azok kezében hatalom van. Az értelem hatalma. Legyen az vers, próza, regény, bármi, ami valakinek a szívében született. Övék az alkotás képessége.""Egy idegen férfi karjában vagyok, aki úgy néz rám, mintha csak én léteznék ezen a világon.""... bűnös gondolataim vannak egy olyan férfiról, akiről semmit sem tudok. Nem akarom, hogy Will ebből bármit is észrevegyen. Éppen elég, ha én rosszul érzem magam miatta...""... abban a pillanatban, hogy teret adsz egy harmadik személynek egy kapcsolatban, valami megváltozik. Hiszen esélye sem lenne belépni az életedbe, ha körülötted minden tökéletes lenne. Bárcsak ilyen egyszerű lenne!""Egy sebzett nőnél nem létezik nagyobb ellenség.""A gyermeked érintése erőt ad a legreménytelenebb percekben is.""Egy magányos nő a legkönnyebb préda!Megfogadtam, hogy elfelejtem ezt a helyet, ahogy azt is, hogy soha többé nem jövök vissza. Úgy látszik, ez a sorsom. A Secret falai között kell keresnem az igazi valómat. És talán az új élethez vezető utat is…""Egy boldogtalan nő képes fejet hajtani akár az ellenségei előtt is, ha az érdekei úgy kívánják. De egy elkeseredett anyánál nem létezik erősebb hadvezér.""A szavaid hazugok, de a csókod, az igaz. Abban benne van minden."" Még egyszer megcsókol, én is őt. Vágyódom a karjaiba, egy olyan világba, ahol nem kötnek szabályok.""Elvesztem a sorokban, és elvesztem Declanben…""– Miről szól?– A vágyakról.Ahogy alaposabban megnézem a szobrot, akkor tűnik fel, hogy olyan, mint egy hatalmas rózsa, ami épp a szirmait ontja. Körben indák övezik, amiken kisebb-nagyobb tüskék vannak.– Vágyak?– Suttogó vágyak – teszi hozzá. – Ezek a nőkben vannak. A lelkünkben. Ezek a vágyak hajtják vagy épp korlátozzák őket."" – Akarsz uralkodni a világom fölött, Aspen?– Azt hiszem – válaszolja remegő hangon."" Elbuktál, Aspen! És talán én is…""Mintha két idegen lennénk, akik egy családon osztoznak. Semmi sem lesz már a régi. Semmi…""Azt hiszem Declan nagyon magányos férfi, még akkor is, ha ezt soha nem fogja bevallani.""Ha nem értékeljük a jelent, nem érdemeljük a jövőt.""Aljas vagyok és számító...(...)A saját fegyverem végül visszafelé sült el... "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése