Nicholas Sparks az az író, akinek történeteivel mindeddig csak filmváltozatban mertem megismerkedni. A Séta a múltba és a Szerelmünk lapjai örök kedvencemmé váltak, és azt is tudom, hogy egy könyv sokkal többet képes adni mint a belőle készített film, mégis ezek a megelevenedett történetek nekem pont úgy jók, ahogy vannak. Megnéztem az Utolsó dalt és a Kedves John-t is, és amit azokban láttam, nem tetszett, így még inkább elhatárolódtam Sparks könyveitől. Talán mert féltem attól, hogy egy férfi tollából született túlidealizált szerelem és az a sok dráma amit a filmek is jellemeztek, nem tud úgy megfogni, mintha egy nő írta volna. Aztán mondhatni az ölembe pottyant egy ajándék könyv, az Engem láss, amit ezúton is köszönök a General Press Könyvkiadónak és a Kildarának.
Műfaj: romantikus, krimi
Oldalszám: 576
Eredeti cím: See Me
Kötés: puhatáblás
Fordító: Gömöri Péter
Megjelenés: 2016 (eredeti megjelenés: 2015)
ISBN: 9789636438661
Colin és Maria útja egy éjjel, a szakadó esőben keresztezi egymást. Olyanok, akár a tűz és a víz: a fiú megannyi rossz döntése, erőszakkal teli múltja után keményen küzd, hogy a helyes úton maradjon, a lány azonban le sem tért róla: maga a megtestesült józanság, mértékletesség, és szinte csak a munkájának él. A viharos, váratlan találkozás mindkettejük sorsát megpecsételi, és hamarosan rájönnek: egész életükben másra sem vágytak, csak egymásra. Bimbózó szerelmüket azonban igencsak próbára teszi, amikor felbukkan valaki Maria múltjából. Fenyegető üzenetei fenekestül felforgatják a két fiatal mindennapjait. Vajon ily nehéz időkben is képesek megőrizni szerelmüket, vagy a bosszú lángjai elemésztik a kettejük között kialakult köteléket?
Nicholas Sparks legújabb, mély érzelmekkel és borzongással teli regényének lapjain egy férfi és egy nő egymásra találásának lehetünk a tanúi, összefonódó sorsukban lépten-nyomon megmutatkozik a szeretet, a szerelem és az összetartás ereje. Maria és Colin pedig arra is ráébred: ahhoz, hogy a másik fél valódi énjét megismerjük, a szemünk helyett a szívünkkel kell látnunk.
Ez a könyv iszonyúan vaskos, majdnem eléri a 600 oldalszámot. Sajnos ennek a rengeteg oldalnak nem sikerült teljesen lefoglalnia, szerintem ez a történet végtelenül túlírt. Sokszor körbeír egy érzelmet, majd néhány fejezet múlva újraismétli azt, mintha az olvasó már nem is emlékezne a fontosabb dolgokra, vagy épp semmitmondó részletekkel foglalkozik több lapon keresztül, mint például Colin barátjának nyakkendőjével, aminek színe és az, hogy milyen béna szegény, legalább két oldal főszerepet kapott. Az ilyen és ehhez hasonló butaságok nem szórakoztattak, és többször megfordult a fejemben, mi lenne, ha átugranék pár bekezdést, hogy haladjak a történettel. Ez az érzés sokszor felmerült bennem, de szerencsére a könyv nagyja kellemes csalódást okozott.
A történet két szép fiatal, lassú tempójú, aranyos, bimbózó románcáról szólt. Ez a szerelem nem az általam megszokott meglátni és megszeretni, életre halálra lámúr, hanem olyan, ami tele van realisztikus elemekkel: bizonytalansággal, félelmekkel stb. Mert a szerelem nem csak happy pillanatokból áll, egy komoly kapcsolat sokszor fejtörést is okoz, amit Maria és Colin az egész regény alatt bőven megtapasztalt.
"Ha őszintén beszélt a múltjáról, az emberek rendszerint rosszul fogadták. Már rég leszokott arról, hogy örökösen a hibáiért ostorozza magát, persze büszke sem volt rájuk. Ő egyszerűen az, aki, minek szépítgesse; nagy nehezen végre sikerült önmagával megbékélnie. Most Marián volt a sor, hogy eldöntse, mit akar."
Minden szülő álma, hogy gyermeke olyan párt találjon, aki becsületes és boldoggá teszi szerelme gyümölcsét. Ebből a szempontból Colin elég problémás, mert a múltja nem épp patyolattiszta, de mindenki hamar megtudta a miérteket, és emiatt nem tudtam rossz szemmel nézni a srácot. Aki az indulatait ketrecharccal és kemény edzésekkel próbálja kordában tartani, de emellett tanárnak készül, hogy egy szép naptól fogva gyerekeket tanítson, és akinek kell, segítséget tudjon nyújtani, nos, az elég érdekes karakter. Mindemellett Colin őszinte, néha túlontúl is, ám amikor fontos párbeszédeket csak egy szimpla okéval lezárt, attól morognom kellett.
Maria fiatal jogász, általa belekóstoltam az államügyészségbe, főleg a büntetőjogba. Érdekes volt a munkája, és elég nyomasztó is. Aki nincs arra felkészülve, hogy a magánéletet és a munkáját elválassza, annak ez a pálya elég meredek. Mariának az volt. A napi feszültséget szörfözéssel oldotta, amiért nagyon irigykedtem rá. Amennyire félek a víztől, annyira vonz is, és a könyvet olvasva nagyon szívesen álló szörföztem volna vele együtt.Az író nem csak a főszereplőkre fektetett hangsúlyt, de a mellékszereplőkre is. Maria családjával jó volt megismerkedni, igazán összetartó társaság. Főleg a lány húgával szimpatizáltam, az életvidám egyetemistával, aki nem ijedt meg attól, hogy a nővérének pasit szerezzen. Mellettük Colin barátai is tetszettek, de közülük inkább a szőkeség Lily-t emelném ki, akinek szépségéhez kedvesség és gondoskodás is bőven párosult. Vicces volt, ahogy a lány gondoskodott Colin alakuló kapcsolatáról, bár gondolom a fiú nem lett volna lusta figyelmeztetések nélkül is felkeresni Mariát. Viszont ezek a baráti gesztusok egy kicsivel több aranyosságot kölcsönöztek a történetnek.
A sztori nem csak az érzelmek kibontakozásáról, és a fiatalok megismeréséről szólt. Idővel Maria munkája krimiszálat eredményezett, ami egy rettenetes ügyhöz kapcsolódott. Ez új löketet adott a történetnek, amit nem bántam. Kellett valami érdekesség, amikor már kezdett leülepedni a cselekmény.
Összesítés: valósághűen ábrázolt párkapcsolat, jó mellékszereplők, érdekes, árnyalt főszereplők, jó cselekményvezetés, és izgalmas krimiszál. A felsoroltak mind jó kombinációk egy sikeres és ütős történethez, de a több helyen felbukkanó túlírtság sok esetben már unalomba fullasztotta az olvasást, és az is rontott nálam az olvasási élményen, hogy nem éreztem a főszereplők között a tűzt, hiányoltam az érzékletes leírásokat, pedig elbírták volna a lapok. Még ha kaptam is volna ilyen részleteket, sem tudtam volna besorolni a tucat new adult könyvek közé ezt a regényt. Viszont ahhoz képest milyen könyvre számítottam Sparkstól, ráfoghatom, hogy kellemesen csalódtam, és remélem, ettől már csak jobb történeteket olvashatok tőle.
6/10
A könyvet köszönöm a General Press Könyvkiadónak és a Kildarának!
A bejegyzést megtaláljátok a Kildara.hu-n is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése