2013. május 18., szombat

Halestrom - The Strange Case Of


     Egy este felnéztem a facebook-ra. Unalmamban ráklikkeltem egy ismerősöm profiljára, hogy megnézzem az új feltöltéseit. És egyszeriben megpillantottam egy videót, ami kedvenc zeneműfajomat, a rockot tartalmazta. Az előadó banda neve Halestorm, a dal pedig amit láttam és hallottam, hamar meggyőzött arról, hogy keressek rá az albumaikra, és hallgassam őket, nap mint nap.
Négy albumuk van a birtokomban, ebből vannak feldolgozások, és egyéb dalaik, élő felvételei is. De az abszolút kedvencem a 2012-es The Strange Case Of.

001. Love Bites (So Do I)
002. Mz. Hyde
003. I Miss The Misery
004. Freak Like Me
005. Beautiful With You
006. In Your Room
007. Break In
008. Rock Show
009. Daughters Of Darkness
010. You Call Me A Bitch Like It's A Bad Thing
011. American Boys
012. Here's To Us



Love Bites (So Do I) - muzikális, kellemes albumkezdő nóta. A zenekar játéka tuti, az énekesnő hangja profi, és ahol a dal végefelé zúzósabbra veszik a tempót, egy kis metálos hangbeütésben is részesülhetünk.
Mz. Hyde - nem tudom honnan pottyant ez a dalospacsirta, de a sokoldalú hangja teljesen és tökéletesen bejön. Ha kell lágyan énekel mint egy popcica, vagy szexisen, esetleg erőteljesen, mint egy metállédi. Ebben a dalban ezt mind tapasztaltam. 
I Miss The Misery - ez volt az a dal (a facebook-os), ami összehozott minket. Szeretem az ütős, de nem túl rámenős ordítozós zenét (néha akadnak kivételek), ez pedig adott belőle egy kicsit, de megmaradt a kellemes és hallgatható rockkeretek között. Néha már belenyúl a popárnyalatú rockba, de azért még helyben van.
Freak Like Me - nekem ez az album gyenge láncszemei közé tartozik. A bevezetés még reményt ad egy erős refrénhez, de amikor elérünk oda, kissé lapos főszereplő részt kapunk. Nem mondom, hogy nem tetszik, inkább azt, hidegen hagy.
Beautiful With You - ez sem egy erős darab, de hangulatilag rendben van.
In Your Room - olyan típus ez, amit ezerszer hallhatunk tinisorozatok alatt felcsendülni. Én szeretem az ilyen kis léleksimogató dalokat.
Break In - nagyon szép! *.* 
Rock Show - egy ideje ez most nálam a nagy favorit! Általában azt szeretem, ha a refréneknél jobban belecsapnak a húrokba, de ennél eszméletlenül jól hangzik a visszább vett tempó. Maga a tökély...
Daughters Of Darkness - az elején az a sok nánánááá... hát, elég hülyén hangzik. Később azért már javul a helyzet, de még így sem sorolnám könnyű szívvel a kedvenc zenéim közé. 
You Call Me A Bitch Like It's A Bad Thing - nagyon jól használják azt az elektrogitárt. Olykor vannak a dalnak apróbb hullámvölgyei, de összességében nem rossz.
American Boys - mókás music ez, kicsit country-s hangulata van. Mintha már hallottam volna valamilyen filmben.
Here's To Us - a végére pedig kapunk egy lazább, szusszantós anyagot a sok fejrázós után. Ágyban kiterülve, a szöveget a plafon felé ordibálva a leginkább élvezetes hallgatni... szerintem. :)

Összesítés: jóleső csapat, többnyire átgondoltak a zenéik, nem csak úgy kalapálnak össze-vissza. Az énekesnő nagyon ért a dolgához, a hangja nem egysíkú, kellemes hallgatni amikor lágyan énekel, vagy pedig mikor a bandával együtt fordulnak egy metálnyit. 
Manapság a legtöbb régi kedvencem sajnos több langyibangyi popot vesz bele az új zenéibe, így ők lassan kiestek a kegyeimből, ám a Halestorm átvette a helyüket a változatos, ám jól játszott dalaikkal.

9/10 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...