Ellyne: Seven Minutes - Hét perc

     Pár évvel ezelőtt Molyon felfigyeltem néhány megkapó, színes romantikus könyvborítóra, amiknek adatlapjára kattintva láttam, hogy nagyon szeretik az olvasók, plusz a szerzője magyar. El is raktároztam magamban, hogy Elyn Vee N.-től jó is lenne olvasni valamit, aztán persze jöttek az újabbnál újabb könyvek amik elterelték a figyelmemet, így az írónő történetei utáni kíváncsiságom egy kicsit a háttérbe szorult. Majd pár hónappal ezelőtt a Facebook a hírfolyamomba csempészte az írónő oldalát - aki mostanra Ellyne néven publikál -, és leragadtam a szép, színes és mutatós kollázsainál amiket a történeteihez alkot. Ismét kedvet kaptam a sztorijaihoz, majd jött egy instás felhívás, amiben előolvasókat keresett egyik legújabb történetéhez, a Hét perc című sportrománchoz, én pedig gyorsan lecsaptam a lehetőségre, mondom magamban ilyen nincs, ezt a szerencsét! és jelentkeztem. Rövid időn belül pedig el is olvastam.

Kiadó: Publish Drive

Műfaj: romantikus, erotikus, new adult (NA) 

Oldalszám: 172

Eredeti cím: Seven Minutes

Kötés: e-könyv 

Megjelenés: 2023

ISBN: 6610000468263

Érdekel? IDE kattintva megrendelheted! 

     Az ellentétek vonzzák egymást? Erősen kételkedtem ebben mindig is, de hogy mégis mi az, ami ennyire vonz Rowan Queen-ben, arról fogalmam sincs. A srác egy beképzelt, felfuvalkodott sportoló, én pedig minden vagyok, csak olyan nem, akikkel általában együtt látom a diákszövetségis bulikban. Az én világom a művészeti tanszék alagsori festőterme, ahol omladozik a fal, Hitchcock elmeháborodott filmjei, és az élet a kamerám mögött. Kerülöm a feltűnést, ellenben vele, akire mindenki felfigyel, amint belép egy helyiségbe. Ő a földön jár, rajta a reflektorfény, én pedig a föld alatt rohanok, közvetlenül alatta. Arra viszont nem gondoltam, hogy sokkal több a közös bennünk, mint hittem, és sok mindent rejteget ő is a felszín alatt. Például az igazi vágyait, amely szemben áll azzal, amit az edzője elvár tőle. Csakhogy ne ítélj elsőre, mert a sors jön és jól seggbe rúg, mint engem. Ugyanis Rowan-t ennél jobban nem is ismerhettem volna félre…

Ellyne 

"– Hogy hívnak? – kérdezi. 

– Millie – válaszolok erőtlenül.

– Kedves Millie, ma van a szerencsenapod – nyitja ki a gardróbot, majd erőből belök rajta. Esélyem sincs ellene, mert mire feleszmélek, már rám zárja az ajtót. – Jó szórakozást! – szólal meg szomorúan. – Talán neked sikerül, csajszi!

– Micsoda? – kérdezem az ajtón keresztül. 

– Betörni a bikát. Sok sikert!"

" A szemem kezdi megszokni a sötétséget, így lassan lecsúszom, és én is leülök vele szemben. Lábaimat a mellkasomhoz szorítom, és a testbeszédünk már önmagában is elárulja, hogy mennyire különbözünk egymástól. Ő laza, én pedig feszélyezett."

" – Azta – néz rám kissé ámuldozva. – Imádom az idegen dolgokat. Tudtam, hogy nem vagy idevalósi, hallom az akcentusod, de nem gondoltam arra, hogy orosz lennél. 

– Pedig az vagyok – szegem fel az állam. – És nem, nem iszok reggelire vodkát."

     A Hét perc találó cím, hűen tükrözi a történet kiindulópontját, ugyanis hőseinknek ennyi időt kellett volna eltölteniük egy félhomályos gardróbban. Pedig Millie csak bánatát alkoholba fojtó barátnőjét kereste a házibuliban, Rowan pedig türelmesen várta a többéjszakás kalandját, aztán egymás társaságában találták magukat, beszélgettek egy tartalmasat, majd egy csókkal pecsételték meg az estét. De a lány az első adandó alkalommal lelép, ám Rowan nem tudja kiverni a fejéből Millie-t, akivel végre normális emberi kontaktba keveredett. Na meg a csók, az is csak arra ösztönözte a srácot, hogy felvegye a vadászjelmezt és megkeresse kicsiny vadját és méginkább megismerhesse. Kezdetét is vette egy cukin romantikus diáksztori, amit úgy megnéznék filmen is! 

"– Csak egy csók volt.

– Nem csak egy csók volt, Zakharov. Volt valami – lágyul el a tekintete. – Volt valami más. Valami, amiben már rég nem volt részem.

– Tudom, meglep, hogy ha vannak lányok, akikkel lehet beszélgetni – mosolyodom el, mire hangosan felhorkan.

– Hidd el, nem okoz nehézséget a csajozás, Millie. Csak te más vagy, mint azok, akikkel eddig dolgom volt. 

Tudom. Látom, milyen lányokkal volt együtt. Magas, karcsú, szőke nagy mellekkel, égig érő lábakkal és dús, szopós ajkakkal, ahogy Jo mondaná. Közelében sem vagyok a vágyálmainak.

– Mit szeretnél tőlem, Queen? – sóhajtok megadóan. 

– Szeretnélek randira hívni – vágja rá lazán, én pedig meglepetten felvonom a szemöldököm."

Tetszik Ellyne fesztelen stílusa, könnyen csúsztak a mondatai, de talán egy szerkesztőt javasolnék még aki kicsit csiszolna a szövegen, viszont ha ettől eltekintek egy jó mederben haladó, kellemes cselekményű történetet tartottam a kezemben, aminek az egyik legnagyobb erőssége a humor. Nagyon sokszor kicsalta belőlem a mosolygós olvasót, és jólesett magam befészkelni a fiatalos, sulis, évődős hangulatába.

"– Higgy nekem, a látszattal ellentétben sosem voltam válogatós, de ha le kéne írnom a vágyaimat, akkor egyből te ugranál be."

"Az, hogy a srác, akiért régebben titkon epekedtem, konkrétan a megszállottammá vált, felülmúlja minden sekélyes, csajos álmomat."

Ehhez pedig nagyban hozzásegítettek főszereplőink, a művészlélek Millie, és a "sokkal több van bennem mint azt elsőre hinnéd" hokis, Rowan. Jesszum, Rowan... Rowan, Rowan, Rowan... eskü, róla álmodtam tiniként, és olyan jólesett hogy megtestesült ebben a történetben, és elveszhettem az incselkedő szavaiban, a mámorító nézésében, a Jeffrey Dean Morgan szerű vigyorában. Jaj! A kapcsolatuk gyors lefolyású, hamar megtalálták a közös hangot, viszont úgy igazi párkapcsolat kicsit később alakult ki köztük, amit szerettem. Jó volt, hogy nem estek egymásnak a gardróbon kívül, hanem igyekeztek megismerni a másikat, sokat évődtek és mosolyogtak egymásra, és ez pozitív érzésekkel töltött el, valahogy nekem is mindig jókedvem lett tőle.

"Tehetetlenül vonzza a testem és a lelkem egyaránt."

"– Szóval – köszörüli meg a torkát. – Láttad a Mondhatsz bármit című filmjét?

– Persze. Totál bele voltam zúgva Ione Skye-ba – vigyorodom el. – Persze csak Brooke Shields után. 

A szemeit forgatja, de ő is nevet. 

– Szóval, mindig arról álmodtam, hogy egyszer a pasim az ablakom alatt egy magnót bömböltetve tesz nekem vallomást. 

– Miféle vallomást – hajolok közelebb. 

A szívem egyre gyorsabban dübörög, ahogy várom a válaszát. 

– Akkor vált igazán nyilvánvalóvá, hogy szereti a lányt. 

– Igen – helyeslek, és még közelebb nyomulok hozzá. – Szereti – mondom, de valójában magamra célzok, és már a nyelvem hegyén van, hogy kimondjam... "

De természetesen bekúszott néhány nehéz pillanat is a sorok közé, amik jól illeszkedtek a cselekménybe. Bár rövidek voltak, de egyben velősek is, meg igazság szerint a könyv maga is rövidke, úgyhogy a nyúlfarknyi konfliktusokat nem tudom negatívumként elkönyvelni. Jókor, jó időben csattantak, ahogy később a szerelmes csókok is.

Összesítés: olyan volt ez a történet, mint egy csiszolatlan gyémánt. A szöveget szívem szerint átfuttattam volna egy szerkesztővel hogy még tökéletesebb legyen a regény, de ezt leszámítva a történet minden pillanatát élveztem. 

Úgy sajnálom, hogy tiniként nem tudtam ilyen történeteket olvasni, sokkal hamarabb lett volna belőlem könyvmoly, mert a Hét perc teljesen elvarázsolta bennem a fiatalkori énemet - nem mintha most olyan öreg lennék, khmmm... inkább mondom azt, a fiatalabb énemet az édes, romantikus, lezser, mosolymágnes sztorijával és a szimpatikus főszereplőivel. 

Az olvasás lehetőségét köszönöm szépen az írónőnek! 

" – Nagyon jó – sóhajtom, és beletúrok a hajamba. – Ez egy istenverte szekta – nyögök fel. – Lehet, hogy engem fognak feláldozni? – kérdezem magamtól. – Nem kellett volna megint horrorfilm maratont tartanom péntek este – rázom meg a fejem. Ilyenkor mindentől félek, még a saját anyámtól is. Az egyik filmben az anya a saját lányát ásta el élve. Ezután egy hétig nem mertem vele kimenni hátra a kertbe segíteni neki…"

"Tetszik ez a srác, és az is, hogy nagyon más, mint akikkel eddig randiztam. Általában olyan pasikkal találkozgattam, mint amilyen én is vagyok. Kényelmes, és biztonságos volt, de vajon tényleg erre vágyom?"

"– Mikor tanultál meg korizni?

– Még gyerekként. Volt egy király befagyott tó telente, nem messze a házunktól. A kori pályán csak a nyápicok akcióztak. Mi a természet kölykei voltunk."