Sarah J. Maas: A Court of Frost and Starlight - Fagy és csillagfény udvara

     A sorozat harmadik kötetében nagyon pozitívan csalódtam, de maradtak elvarratlan szálak, amik miatt volt bennem egy kis elégedetlenség, úgyhogy nagyon vártam a sorozat 3,1 részét, hátha kapok pár választ néhány kérdésemre. Hát, pechemre nem, sőt.

Kiadó: Könyvmolyképző 

Kiadói sorozat: Zafír pöttyös 

Sorozat: Tüskék és rózsák udvara #3,1

Oldalszám: 296

Eredeti cím: A Court of Frost and Starlight

Kötés: puhatáblás 

Fordító: Hetesy Szilvia

Megjelenés: 2019 (eredeti megjelenés: 2018)

ISBN: 9789634576860

Olvass bele! 

Rendeld meg! 

     A remény még a legfagyosabb éjszakán is melegséget nyújt. 

A téli napforduló egy hét múlva lesz. Még mindig újnak éreztem a királynői szerepemet, és csak halvány elképzelésem volt hivatalos teendőimről. 

Egy éve. Te jó Isten! Rhys közel egy éve hajtotta be rajtam a megállapodásunkat, mert mielőbb ki akart engem szabadítani a mérgező Tavasz udvarából, és ezáltal megmenteni az összeomlástól, kétségbeeséstől. Ha csak egy percet késik, csak a Jó Anya tudja, mi történt volna, és hol lennék most. 

Eszembe jutott a párom, aki oly' keményen és önzetlenül küzdött, pedig semmi reménye nem volt arra, hogy mi együtt leszünk. 

Mind a ketten megküzdöttünk a szerelmünkért, a vérünket adtuk érte. Rhys meg is halt érte. 

A Hybern elleni háború nem múlt el nyomtalanul Feyre, Rhys és barátaik életéből, mégis mindent megtesznek, hogy újjáépítsék az Éjszaka udvarát. A küszöbön álló téli napforduló kiváló alkalmat kínálna arra, hogy végre egy kicsit kikapcsolódjanak. Ám az ünnepi hangulat sem tudja visszatartani a múlt árnyékait. Miközben Feyre az Éjszaka úrnőjeként próbál helytállni, szembesülnie kell vele, hogy barátai sebei mélyebbek, mint hitte, és az udvar jövőjét is tönkretehetik. 

"Régen rettegtem az első hótól, a hosszú, kegyetlen telektől. 

De a hosszú, kegyetlen tél űzött két éve az erdő mélyére, a hosszú, kegyetlen tél miatt váltam olyan kétségbeesette, hogy megöljek egy farkast, és végül ez juttatott engem el ide, ebbe az életbe, ebbe a... boldogságba."

   Ha sarkosítani akarunk, akkor ez egy karácsonyi történet. Ami elfért volna egy novellányi oldalszámon. De, gondolom kár lett volna elpazarolni ezt a szép borítót egy ünnepi ajándék e-könyvre, így inkább Feyre fejezetei mellett kaptunk Ryshand, Mor, Cassian fejezeteket. Basszus, már nem emlékszem, a többiek is kaptak saját fejezeteket? Upsz, lehet. Mindenesetre nekem a róluk szóló részek maradtak meg.

"Veled mindig mindenről tudtam beszélni. Azt hiszem, hogy a szívem már jóval azelőtt tudta, hogy hozzám tartozol, hogy az eszemmel felfogtam volna." 

A karácsonyi, vagyis téli napforduló körül keringő ünnepi hangulat mellett beköszön egy kis illír zavargás, néhány laza mosolygós részlet, de szó van a háború utáni rehabilitációról, kapunk érzelmi kavalkádot: meghatót és idegtépőt is, valamint Rhys és Feyre szempontjából egy fontos döntést, ó és persze szexet. Ahol testük, lelkük, elméjük és mágiájuk is eggyé vált. Én egy ilyen elnyújtott alkalomra nem számítottam, de őszintén nem is voltam kíváncsi rá. Ahogy néhány pluszfejezetre sem igazán. De ha már ott voltak, Cassian és Nesta, valamint Elain és Lucien részei érdekeltek. De a róluk szóló sorok baromira nyúlfarknyiak voltak. Főleg az utóbbiaké. Cas-ről és Nestaról még volt is valami, de az annyira mézesmadzag, hogy inkább felidegesített. Ezt a szálat inkább egy saját, különálló könyvben szerettem volna megkapni. Ahogy a többi felvezetett szálat is.

Összesítés: ez a könyv összehordott infómorzsák halmaza, ami csak arra volt jó, hogy felbosszantson. Annyi felvezetés, amiknek könyvnyi kibontására ki tudja meddig kell várni.

Az első három rész Feyre szemszögén keresztül jól működött. Nem igazán értem, itt miért kellett változtatni, és több szereplő szemén keresztül láttatni a történteket. Ja, de mégis. Mert Feyre részeivel nem lenne olyan terjengős a regény, és nem lehetne belőle annyi pénzt csinálni. Oké, ez mérgemben csúszott ki, gondolom Maas a sok szemszöggel a spin-off kötetekre akarja felkészíteni olvasóit. 

Bármennyire is bosszantóan keveset ad ez a könyv, mégsem volt ez olyan rossz. A semmiről olvastam háromszáz oldalon keresztűl, amiből kb hetvennek volt értelme, mégsem esett nehezemre az olvasás. Jó Maas stílusa, szereti feldobni a labdát, fent tudja tartani a figyelmet. A borító meg gyönyörű, ez a legszebb a sorozat részei közül.

6/10

Lábjegyzet: sosem gondoltam volna, hogy valaha is tűkön ülve fogok várni egy Maas könyvet, de Nesta és Cassian történetére baromi kíváncsi vagyok. A kötet az A Court of Silver Flames címet viseli, és ami jobban hangzik, mint ahogy a borító kinéz. Remélem a KMK terves hozzá sajátot, ami passzol az eddig megjelent kötetekhez.