2019. július 13., szombat

Leda D'Rasi: Végzet


     Leda D'Rasi a Boszorkánydinasztia sorozattal ismertette meg magát az olvasóközönséggel. Romantikus fantasy-ja mindent megad, ami a műfajt jellemzi:  varázslat, szerelem, de van benne erotika, és egy nagy adag humor is. A sorozat eddig négy kötetet élt meg, és Leda-t akár be is skatulyázhatnánk mint romcsi fantasy szerző, ha nem lenne a stand alone A Dög, amiben ugyan van misztikum, de a hangsúly egy nő magára találásán van, aki egy kis természetfeletti segítséggel próbálja kiheverni csúnya szakítását. Mindennapi történet, nem mindennapi köntösbe bújtatva, amit akár jóindulatú pofonnak is tekinthetnek a csalódott, összetört szívű olvasók, mert lelket önt az emberbe és tanít. De itt a Végzet is, bejegyzésünk főszereplője, ami annak idején elektronikus kisregénynek készült, de mára kibővítve és  fizikai formát öltve, nagyon menő borítót kapva vált mindenki számára elérhetővé. A történet pedig örökké aktuális problémát boncolgat, az emberiség egyik rákfenéjét: a lopást.

Kiadó: Mogul
Műfaj: misztikus, realista
Oldalszám: 226
Kötés: puhatáblás
Megjelenés: 2019
ISBN: 9786155668470


     Warrick Johnson nagybetűs rosszfiú: hivatásszerűen hazudik, csal, károsít meg másokat. Ez a munkája, napjai sikerét a másoktól kicsalt bankók száma határozza meg. Számára semmi sem szent, nincsenek álmatlan éjszakái, nincs lelkiismerete. Van viszont egy szép hosszú bűnlajstroma, ami felkelti Végzet figyelmét.
Nina Andrews jó ember. Az a típus, akit a Warrick-félék imádnak: kedves, segítőkész, naiv és egy balek. Tehát épp olyan, akit a világon a legkönnyebb becsapni.
Egy napon, a három szereplő élete összefonódik, a történet végére pedig mindenki számára egyértelművé válik a láthatatlan igazságszolgáltatás alapszabálya: Ha rossz ember vagy, ne bízd el magad! Mert menekülhetsz, de ugyan minek? Végzet végül úgyis megtalál téged!
És mi történik, amikor Végzet nem csak megtalálja célpontját, de még piszkosul dühös is rá? A válasz egyszerű: csúnya dolgok…

– Te leszel a lét igazsága! A pöröly, amely lecsap az én nevemben. Te figyelsz a mindenek által elkövetett gaztettekre, és végtelen bölcsességeddel megbünteted azokat, akik másoknak ártanak, gonoszságot követnek el. De életet nem vehetsz el! Feladatod része, hogy megpróbáld a helyes irányba terelni a bűnösöket. Igazságosan kell eljárnod, esélyt adnod arra, hogy visszatérjenek a helyes útra.
     Ezúttal is kapunk misztikus vonalat, méghozzá Végzet személyében, aki a Teremtő 4 segítője közül az egyik. Ő a rossz emberek büntetője, vagyis inkább fenyítője, akinek feladata hogy megregulázza a másokat károsító homo sapienseket. Mindezzel persze nem az a célja, hogy örömét lelje az emberek szenvedésében, tettei inkább tanító jellegűek: hogy kijelöltjével megértesse, a másikat tisztelni kell, nem pedig becsapni és meglopni. Szálljon magába, lássa meg a rajta elhatalmasodó gonoszságot és kétszínűséget, és azt, hogy amiről azt hiszi semmiség, az másnak fájdalmat és bizalmatlanságot okoz; tettével valakiben megöli a jóra való szándékot.
Ahogy mondani szokás, a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését. Történetünk pedig pont ezt dolgozza fel Leda megszokott, nagyszerű stílusában.
"– Nagyon érdekes volt, de képzelje! Volt egy téma, amit még ennél is érdekesebbnek találtam.
Kicsit spirituális, de engem nagyon megfogott. A Világegyetem működésének szabályairól beszéltek, többek között arról, hogy minden tettünk befolyással van az életünkre. Így ha olyat teszünk, amivel másokat bántunk, az előbb – utóbb elkerülhetetlenül visszaüt ránk. Ezt hívják végzetnek."
Adva van két földi halandó, akiknek helyzetébe képzelhetjük magunkat, bár egyik sem kellemes gondolat.
Nina jószívű, adakozó, aki sosem rest segíteni.
Warrick pont az ellentéte, ő szemtelenül kihasználja az ilyen jóhiszemű embereket. Álcákat gyárt magának, hogy ilyen-olyan szervezet tagja, és hogy rászorulóknak gyűjt. Pedig nem, az adományokat a saját kis eldugott széfjébe gyűjtögeti. Warricktól hamar füstölni kezd az ember agya, és szinte egyidőben jön a bizonytalanság, hogy kell-e egy kis pénzt adni az utcán kéregetőknek, vagy lehet-e hinni olyanoknak, akik adománygyűjtőnek mondják magukat?
"– Kérem, ne így fogja fel! – ellenkezett a nyomozó. – Az nem balek, aki segíteni akar. Inkább áldozat, hiszen a pénze rossz helyre kerül, de vele együtt áldozatok azok is, akik valóban rászorulnának az adományra, hiszen a nekik szánt támogatás soha nem jut el hozzájuk."
Az emberekbe vetett bizalom elvesztése nagyon rossz. Folyton gyanakodni, hogy a velünk szemben álló valódi arcát mutatja-e vagy csupán azért mosolyog, mert hülyének néz és megakar károsítani, hosszú távon mérgező. És ki akar ilyen érzésekkel naponta kelni és lefeküdni? Senki. Belegondoltam Nina helyzetébe, átéreztem és kirázott a hideg. De csakhamar jött Végzet, és beindította a dominó effektust, Warrick büntető sorozata beindult.


A férfi... bocsi, féreg többször hangoztatta, milyen büszke magára, mennyi álcát kreált az évek alatt, mennyit dolgozott egy-egy háttérsztorin. Erről eszembe jutott, amikor iskolás koromban egyik tanárom azt mondta, ha már a diákok puskáznak, azt is értékeli, mert amíg a segítséget gyártják otthon, addig is tanulnak valamit a nagy körmölésben, hátha megmarad emlékezetükben valamelyik évszám, esemény. Öö... oké. Ezt tuti a végső kétségbeesés mondatta vele. Szerintem a csalásban nincs semmi dicsérni való. Persze puskáztam én is, nem vagyok szent, de mennyivel jobb saját kútfőből merítkezni, mennyivel édesebb annak a munkának a gyümölcse, amiért az ember tényleg, tisztességesen megdolgozott.
"– Lássuk, te mi leszel? Ostoba vagy gondolkodó? – fordult Végzet most Warrick felé. – Magadtól hajolsz, vagy kivárod, amíg végzeted tör ketté?"
Warrick tettei nem voltak szépek. Végzeté sem, sőt. Azt hittem a végén megkapom a boldogan éltek, míg meg nem haltak részt. De... Warrick bűnhődött, de hogy okult is? Azt akkor tudod meg, ha elolvasod. De talán nem is ez számít. Hanem hogy ez a történet rávilágít több dologra is: járjak nyitott szemmel, legyek gyanakvó? Igen. De egyúttal hallgassak is a szívemre, és segítsek, ha tudok, mert lehet, hogy olykor olyannak adok pénzt, aki csak elherdálja, de máskor valakit hozzásegíthetek a napi kenyeréhez. És én inkább az utóbbiakra gondolok, mert tudom, hogy létezik isteni igazságszolgáltatás, és a csalókat pedig meglátogatja Végzet.
– Mi a francért teszik ezt az emberek? Miért viselkednek így? Meg egyáltalán mi a nyavalya van velük? – fakadt ki. – Tiszta hülyék, mert még arra sem jönnek rá, hogy a maguk alakította világban élnek. Ha mindenki jót adna, szép és jó lenne a világban élhetnének! De addig, amíg egymás bántása, kizsákmányolása, átverése, megvezetése üzlet, a világ sem lesz más, csak pöcegödör. Csessze meg a sok hülye!
Összesítés: Leda ezúttal sem fogta vissza magát, szókimondó stílusa most is megmutatkozik. Ám ezúttal egy olyan témát tár olvasói elé, ami régtől fogva aktuális, megbotránkoztató és elgondolkodtató. Karaktereit nem kíméli, legyen az áldozat vagy bűnös - egyikben elülteti a kétség magját, amíg a másikat beletaszítja a saját, személyre szabott poklába. A történet múlásával egyre több megrázó és felrázó sorral igyekszik ráébreszteni minket, hogy milyen gyarló életet élünk, de egyúttal reményt is ad, és tanít. Többek között arra is, hogyan ismerjünk fel egy csaló személyt, aki csak a saját zsebére dolgozik.

9/10

A könyvet köszönöm Leda D'Rasinak és a Mogul kiadónak!  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...