Kresley Cole: Endless Knight - Végtelen lovag

     Nagyon kitud akasztani, amikor egy érdekes sorozatkezdő könyv után nem jönnek a folytatások. Mondjuk amikor az adott kiadó közli, hogy gondok vannak a jogokkal és tárgyalásokat folytatnak, akkor picit megnyugszom, mert legalább tudom, hogy valamikor tényleg jönni fog az a második, harmadik stb. rész. Így voltam Kresley Cole Arkánum Krónikák sorozatával, aminek első részét a Méreghercegnőt évekkel ezelőtt olvastam, és eléggé megszerettem ahhoz, hogy továbbra is kíváncsi legyek a gyilkos játékkal és tartott kártyákkal teli izgalmas posztapokaliptikus történetre.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Vörös Pöttyös
Sorozat: Arkánum Kórinák #2
Műfaj: disztópia, posztapokaliptikus, young adult
Oldalszám: 374
Eredeti cím: Endless Knight
Kötés: puhatáblás/keménytáblás
Fordító: Szoboszlay Anna
Megjelenés: 2017 (eredeti megjelenés: 2013)
ISBN: 9789633994474

     Néhány évszázadonként eljön az idő, amikor a tarot kártya lapjai életre kelnek, hogy megküzdjenek egymással, életre-halálra.

– Minden játékban végzett velem?
– Nem mindben. De a Lótusz Hölgye akkor is meghalt.
– Vagyis mások öltek meg… Nyertem már játékot? – Azt kívántam, bárcsak ne tudnám meg. – Hányszor?
Matthew habozott.
– Többet, mint bárki más előtte. Vagy azóta.
Akkor gyilkosságban rekordtartó vagyok. Nem csoda, ha Selena annyira aggódik, amikor új Arkánumokkal találkozunk. Mindenkinek rám fáj a foga.
– Ki kapott el?
Matthew a kezét nézte. Téma lezárva.
– Akkor azt áruld el legalább, hogy a Halál hányszor kapott el!
– Ez a Halál? Az utolsó három játékban kétszer. – Matthew barna szeme elkomorodott, amikor hozzátette: – Gyakorlat teszi a mestert.

Tegyél fel mindent egy lapra!

"Ez a játék mindenkit hidegvérű gyilkossá tesz.
Ha hagyjuk."

     Hiába olvastam évekkel ezelőtt az első részt, úgy emlékszem a részletekre, mintha csak tegnap csuktam volna be a könyvet. Szerencsére a második kötet onnan veszi fel a fonalat ahol a Méreghercegnő abbamaradt, így gördülékenyen ment az olvasás, ami eleinte bővelkedett kalandokban, véres és brutális izgalmakban, valamint izzó romantikában is. Közben új lapok léptek a játékba, érdekes karakterekkel gazdagodott a történet, mint például Faunával, a Lark nevű lánnyal, de ebben a kötetben végre bővebb szerepet kapott a Halál, aki már személyesen is megjelent főszereplőinknek.

"Rossz előérzetem támadt. A feszültség szinte kibírhatatlan lett. Farkasok ólálkodtak körülöttünk, zsákosok üldöztek, és túl közel jártunk a föld alatti kannibálokhoz."

A történet számomra három részből állt, ezeket szeretném kiemelni:
1) hőseink menekülése a zombik és kannibálok elől
2) Evie és Jackson románca
3) a Halál rezidenciáján töltött idő

A szereplők menekülős jelenetei nagyon jók voltak. Tele volt izgalommal, főleg azok a részek, ahol veszélyesen közel kerültek a kannibálokhoz. Ott aztán lélegzetvisszafojtva olvastam a sorokat, mert az írónő nagyon veszélyes szituációba keverte srácait. De amíg még csak a zombik elől menekültek és kerülgették a kannibálok területét, volt egy kis nyugi, amit Evie és Jack kihasznált, és megbeszélték a kettejük kapcsolatát.

"- Azért nem kellett volna keresztet vetned...
- Katolikus vagyok. A barátnőm lemészárolt egy kölyköt, és még örült is neki. Azt hittem, démonok szálltak meg. - Megrázta a fejét. nem vagyok tökéletes."

"- Tudod mit szoktunk mondani az olyan lányokról, mint te?
megráztam a feje.
- Hogy abba szeret bele, aki az első lesz az életében.
A vállának koccantottam a vállam.
- Á, akkor már értem, miért nyomultál rám annyira a medencénél. Minden tiszta.
Elkomolyodott.
- Úgy vágytam rád! Ha tudnád, mióta vágyom rád! A képzeletemben együtt voltunk, és egymással maradtunk utána. Nagyon akartalak ám! És akarlak most is."

Szerettem ezeket a nyúlfarknyi részeket. Édesre és romantikusra sikeredtek, sőt volt olyan, ami még elég erotikusra is. Csak néztem, hogy ilyet találok egy Vörös Pöttyösben. De ezekre a részletekre emlékszem vissza a legszívesebben, még ha később az írónő bombaként egy olyan Jack-hez köthető csavart is bedobott a történetbe, ami után alig győztem felkaparni az állam a padlóról.

"Nem tudom, mi zavart inkább, hogy milyen ördögi voltam az előző életeimben, vagy az, hogy meg akarom ismételni a történelmet. Kinéztem a torony ablakán, és rádöbbentem az igazságra. Mindent elkövetnék, hogy visszaszerezzem a barátaimat. És Jacket.
Még egy lovagot is elcsábítanék, akit Halálnak hívnak.
Várt rám egy küldetés, amiben nem volt szabad elbuknom."

Sajnos ennél a történetnél sem úsztam meg az általam legutáltabb klisét, a szerelmi háromszöget. Itt a Halál a harmadik fél, aki lassan kezdte magát... hát, ha nem is megkedveltetni, de valami hasonló, egész a végéig, ahol eluralkodott rajta bunkó énje, és ami után továbbra is Jack-nek drukkolok.

"Ő volt a halhatatlan Végtelen Lovag, aki talán szereti a magányt, és nem vágyakozik társakra, mint én."

Halál, azaz Aric, egy arrogáns, karót nyelt alak, aki több játékot is megnyert már, és aki igényt tart Evie-re. Érdekes múltjuk van kettejüknek azt meg kell hagyni, de hiába próbál a fandom meggyőzni, hogy kettejük kapcsolata az igazi, talán egy percig tudtam rájuk úgy tekinteni, ahogy a lányra és Jack-re két könyvön keresztül.

Összesítés: a folytatás első fele dinamikus, izgalmakkal teli, pont olyan lekötős mint az első rész volt annak idején. A fejezetek csak úgy pörögtek, ahogy az események is, néhol durva jelenetekkel, máskor pedig édes romantikával fűszerezve. De amikor előbukkant a fényes páncélba bújt Végtelen Lovag, azaz a Halál, ott a történet kissé megrekedt, és megint az az érzés buggyant fel bennem mint anno az első résznél, hogy minden szép és jó meg érdekes volt eleinte, de a végére kissé ellaposodott a történet. Remélem a harmadik résznél ezt már nem tapasztalom meg, és egész végig elégedett leszek a könyvvel.

Ujjak keresztben, és erősen megy a drukk, hogy a sorozat további részei most már fennakadás nélkül kiadásra kerüljenek.

8/10