Üdv mindenki, gondoltam book tag-elek egy kicsit, remélem nem bánjátok.
A mostani kis kérdezz-felelek Anitiger oldaláról származik, ott láttam először. Megtetszett, úgyhogy most klaviatúrát ragadok, és szórakozom kicsit.
Emlékszel, hogyan szeretted meg az olvasást?
Igen! Minden Leslie L. Lawrence: A villogó fények kolostorával kezdődött. Nagyon megszerettem azt a könyvet, a legelejétől beszippantott, nagyon tetszett a benne rejlő misztikum, a sok rejtélyesség. Főleg az első könyv után dőlt el, hogy könyvfaló leszek, amit Chriss jó választásának köszönhetek, ugyanis sok-sok évvel ezelőtt tőle kaptam ajándékba. Meg azt hiszem anyukám keze is benne van abban, hogy megszerettem az olvasást, ugyanis egy időben rengeteget olvasott, kicsit meg is irigyeltem ezt a szokását (akkor el is olvastam egy-két elcsent könyvet), de csak később, Leslie L. Lawrence-nél jött a nagy szerelem.
Általában, hol olvasol?
Legtöbbször az ágyamban, de ha jó idő van, akkor kimegyek és leülök a bejárati ajtóm elé, a lépcsőre.
Régebben akár négy könyvet is olvastam párhuzamosan, de rájöttem, rossz szokás, mert nem haladtam a könyvekkel, és néha sikerült elvesztenem a fonalat, hogy akkor az előző két fejezetben mi is volt? Manapság ha több könyvet is bejelölök, akkor is figyelek arra, hogy csak eggyel foglalkozzam az elejétől a végéig. Igaz akadnak kivételek, például, amikor az aktuális könyv nem fog meg annyira, és van más, ami kíváncsivá tesz. Ilyen esetben egy időre félreteszem a megkezdett olvasmányt, amíg az újdonsággal foglalkozom.
Melyik a kedvenc műfajod?
Minden amiben van erotika és romantika. De szeretem a YA regényeket is, meg a krimit.
Van olyan műfaj, amit a világért sem olvasnál?
Nincs. Legalábbis még nem találkoztam olyannal amire azt mondanám, na ezt köszönöm, de nem.
Mindenevő vagyok.
Van kedvenc könyved?
Természetesen. Soroljam? Á, hosszú lenne a lista, de azért kimazsolázok tíz (+1) szívem csücskét (nincs rangsorolás):
- A.O. Esther: Megbocsátás
- J.A. Redmerski: A soha határa
- Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
- Karen Marie Moning: Új nap virrad
- Katie McGarry: Pushing the Limits
- Nora Roberts: A némaság völgye
- Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
- Sarah Maclean: A csábítás kilenc szabálya
- Suzanne Collins: Az éhezők viadala
- Tiffany Reisz: Az angyal
- Vavyan Fable: Álmok tengere
Melyik a leghosszabb könyv, amit valaha olvastál?
Karen Rose: Halj meg értem (848 oldal)
Milyen könyvet vettél utoljára?
Az Engelsfors-trilógia befejező részét, ami királyul néz ki, nagyon gyönyörű, nagyon vaskos, és alig várom a pillanatot, amikor végre időm lesz belevetni magam a történetbe.
A könyvtári vagy a saját (vásárolt) könyveket szereted jobban?
Természetesen a sajátjaimat, mert azok mégis csak az enyémek. Plusz nem járok könyvtárba, úgyhogy ezen a kérdésen nem kellett sokat agyalnom. Viszont ha lenne a közelben egy jó könyvtár, azt nem bánnám... de akkor is a sajátjaim lennének az elsők.
Jelenleg mit olvasol?
Cassandra Clare: Bukott angyalok városa - nem mondhatnám, hogy unalmas, de azért annyira érdekes sem, hogy megakadályozzon az alvásban.
Hol veszed a könyveidet?
Leginkább a könyvesboltunkban. Az utcai árusoknál is szívesen vásárolnék, csak sajnos eddig nem találtam semmi olyat, ami az ínyemre lenne.
Előrendeltél már valaha könyvet?
A-a... sosem.
Mit gondolsz az antikvár könyvekről?
Minden ami szép és jó! Nekem is van egy, Victoria Holt: A szirén éneke, amit Chriss szerzett be antikvárról. Egy üzletben sem sikerült megvennie, de mivel tudta mennyire vágyom rá, hát megkaparintotta nekem. :) Meg amúgy is, semmi bajom a használt könyvekkel, szeretem őket, mert megvan a maga bájuk, történelmük, és bevallom, még az illatukat is szeretem, pedig nem vagyok egy könyvszaglászó típus.
Egymás mellett tartod a már elolvasott és a még olvasásra váró könyveidet?
Bár sokszor és sokféleképpen rendezem a könyveimet, de ilyen formátumban még nem pakolásztam őket szét. Szerintem nem is fogom, úgyis tudom mit olvastam, vagy épp mit nem.
Az összes könyvet elakarod olvasni ami a magánkönyvtáradban van?
De el ám! Igaz Spielberg: Harmadik típusú találkozások c. könyvén erősen gondolkodom. Mázli, hogy rövid, így azért van rá esély, hogy megejtem az olvasást.
Mit csinálsz azokkal a könyvekkel, amik a polcodon sorakoznak, de tudod, soha az életben nem olvasod el őket még egyszer?
Semmit. Otthagyom őket ahol vannak. Néha elszórakozom azzal, hogy el kellene őket passzolnom, mondjuk csere vagy eladás alkalmával. Elajándékozásról szó sem lehet, nincs olyan ember a közvetlen közelemben, aki megérdemelné tőlem. Főleg, hogy a nemszeretem könyvet én is ajándékba kaptam (kértem).
Adományoztál már könyvet?
Nem. De ha valamelyik ismerősöm szólna, hogy van rá lehetőség, benne lennék.
Volt már könyvstopod?
Igen, volt. Egyszer, amikor a fizetésem felét elherdáltam könyvekre. Nem bántam meg, csak a pénztárcám.
Mit gondolsz, szerinted túl sok könyved van?
Dehogy! Kb 55 könyvem van, az hol sok? Ha valaha lesz legalább 500, esetleg 1000, akkor majd visszatérünk erre a kérdésre.
Köszönöm, hogy elolvastátok, aki kedvet kap a tag-hez, nyugodtan viheti. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése