2016. október 14., péntek

Jessica Shirvington: Embrace - Elhívás


     Ti is beleszerettetek már valamelyik gyönyörű borítóba, ugye? Én is. Az egyik legutóbbi ilyen eset az Elhívás című regényhez fűződik. Nézzetek csak rá. Gyönyörűek a színek, szép a modell, tényleg nagyon jó ránézni. De ez, és a sorozat jól csengő címe (Violet Eden krónikák) borzasztó kevés ahhoz, hogy a polcomon akarjam tudni. Mert ahhoz az is kell, hogy a történet is megvegyen magának. Ami sajna nem jött össze.

Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Violet Eden krónikák
Műfaj: urban fantasy
Oldalszám: 388
Eredeti cím: Embrace
Kötés: puhatáblás, keménytáblás
Fordító
: Robin Edina
Megjelenés: 2015 (eredeti megjelenés: 2010)
ISBN: 9789633739129

      Violet nem vágyik másra, csak hogy Lincolnnal lehessen. De a fiú olyan súlyos titkot rejteget, amely bármikor szétszakíthatja őket. És persze ott van Phoenix is. A lenyűgöző és kifürkészhetetlen srác, aki azonban mindig a lány mellett áll.

A világosság és a sötétség örök küzdelmének csapdájában vergődve – ahol az angyalok bosszúra szomjaznak, és az emberek hősként harcolnak – Violetnek el kell döntenie, mekkora áldozatot hajlandó hozni. És kiben bízhat…

A rossz döntés nem csupán az életébe kerülhet, hanem a végzetébe is.

2016. szeptember 29., csütörtök

Személyes Vallomás Tag



     A napokban a Könyv Extrák bloggerínája, Katica/Ladybird hívott meg a Személyes Vallomás Tagre, amihez hasonlót még nem hinném hogy csináltam volna, de nem bánom, hogy most a könyves szokásaim háttérbe szorulnak, és másfajta kérdőívet tölthetek ki.

2016. szeptember 19., hétfő

Ami böki a csőrömet #3


     Jaj de régen volt már ilyen posztom!

Úgy gondoltam épp ideje újra kiöntenem a szívem, és könnyíteni lelkem terhén, mert az utóbbi időben egyre több minden megzavarta a vérnyomásom blogos, könyves, meg mit tudom én még milyen témában... írás közben biztos eszembe jut még pár dolog, ami pusztítani próbálja az idegeimet.


2016. szeptember 5., hétfő

Kaszálós poszt - avagy könyvsorozatok, amik mennek a levesbe


     Nagyon régen megígértem magamnak, hogy ha egyszer belekezdek egy sorozatba, akkor azt tisztességesen befejezem. Tettem így az Alkonyattal... a... basszus, ez az egyetlen olyan (3 könyvtől hosszabb)  sorozat, amit nagy kínnal, de befejeztem. A többi érdekelt, és azért daráltam le, a maradékot pedig olvasom, és várom az új megjelenéseket, mert az írók bőségesen átléptek a trilógiákon.

Rengeteg sorozat érdekel. Sajnos önálló kötetet már csak elvétve találok a könyvpiacon. De ezek a könyves szériák kezdenek túlnőni rajtam, így hosszas töprengés után eldöntöttem, ideje kaszálni, és búcsút mondani azoknak a folytatásoknak, amik már az első résznél elhasaltak előttem. Lehet valamikor a jövőben megfontolom, hogy befejezzem egyiket másikat, de jelen helyzetemben, amikor a szabadidő ritka mint a jó fizetés, inkább azokra koncentrálok, amik tényleg-tényleg-tényleg érdekelnek.

A cím kicsit csal, mert nem csak kaszálni fogom a sorozatokat, hanem fel is sorolok pár olyan könyvsorit, amik az utóbbi időben ismét felkeltették az érdeklődésemet, és valamikor szeretném őket igazán folytatni.

2016. augusztus 17., szerda

Tara Sivec: Életek és édességek


     A Csábítások és csemegék sikere után, nem volt kérdés, hogy folytatom Tara Sivec Csokoládéimádók sorozatát.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Rubin Pöttyös
Sorozat: Csokoládéimádók
Műfaj: romantikus, chick lit
Oldalszám: 272
Eredeti cím: Futures and Frosting
Kötés: puhatáblás
Fordító
: Farkas János
Megjelenés: 2015 (eredeti megjelenés: 2012)
ISBN: 9789633992807

     Carter, Claire és a banda visszatér, és készen állnak, hogy elkezdjék közös életüket. De vajon tényleg készen állnak?
Túl egy pokoli leánybúcsún, pornófüggőségen, zsemle-baseballon és egy elrontott lánykérésen, túl azon, hogy rájönnek, mindkettőjük családja csupa sültbolondból áll, Carter és Claire végül elkezdi megkérdőjelezni a köztük lévő kötelék erősségét.
Vajon a barátaik csak tovább rontják a helyzetet kellemetlen megjegyzéseikkel és kotnyeleskedésükkel, vagy meggyőzik a párt, hogy a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” néha tényleg kezdődhet sörponggal is?


2016. augusztus 10., szerda

Suicide Squad - Öngyilkos osztag



     Idén aztán nem panaszkodhatnak a képregény-adaptáció rajongók, hisz bőven elvoltak, pardon, elvoltunk kényeztetve - nos talán egyes filmek minőségére lehet panasz. Az évet kezdtük a vagány rossz fiúval, Deadpool-al, aki egyszerű faék történetével is nagyot tarolt ( a legnagyobb taps Ryan Reynolds-nak jár), aztán jött Batman és Superman izzadságszagú bunyója, később pedig a Marvel csapattagjai feszült egymásnak a mozivásznon. Aztán ott voltak még a Tini Nindzsa Teknőcök újabb kalandja is, de inkább hagyjuk őket, és térjünk rá az idei év egyik leginkább várt adaptációjára, az Öngyilkos osztagra.


     Elkapták őket, és mindenre hajlandóak, hogy újra kiszabadulhassanak. Egy titkos állambiztonsági szervezet, az A.R.G.U.S. összefogdosta a gonosz szuperhősök leggonoszabbjait, és különleges börtönökben helyezte el őket: úgy, hogy semmiképpen ne szökhessenek meg.
A Cég saját maga akarja szélesre tárni a zárkaajtókat.
A raboknak szabadságukért cserébe szolgálatot kell vállalniuk. A gonoszok kénytelenek jót cselekedni. Létrejön az Öngyilkos Osztag, mely akkor indul bevetésre, ha az emberiség már nagy bajban van. Tagjai őrültek, kegyetlenek, kiszámíthatatlanok... mégis a mi oldalunkon állnak. Remélhetőleg.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...