Árvay Gréta: Elmerülve

     Néhány kiadót figyelemmel kísérek, a táborba tartozik például az Athenaeum is. Minden friss megjelenést alaposan szemügyre veszek, Árvay Gréta pedig egyből szemet szúrt. Főleg azért, mert nagyon titokzatoskodó volt a szerző, azóta sem tudni, valóban nő íróval álltam szemben, vagy férfiról beszélhetünk? Nem is ez a fontos. Hanem a könyv maga.

     A titokzatos Árvay Gréta erotikus regénye egy szimultán történetfüzér. Budapesti figurákat látunk bolyongani a városi dzsungelben, embereket, akik nagyon különböző társadalmi helyzetből érkeznek, nagyon különböző életélményeket cipelnek magukkal, és nagyon különböző problémákkal küzdenek, de egyvalami közös bennük. Problémáik megoldását (vagy egyszerűen csak vágyaik beteljesülését) egy swingerklubban, a Mystique-ben találják meg. Egymásban elmerülve oldódnak fel feszültségeik. Otthontalanságuk otthona a ház – ahol egymásnak esnek. A háttérben zátonyra futott párkapcsolatok, kiégett sikeremberek, törtető libák és érzékeny művészek hol könnyeden derűs, hol nagyon is drámai sorstörténete.
Árvay Gréta ELMERÜLVE című regénye egy örvénylő, buja bacchanália.

"–    Azért    vagyunk,    hogy    azok    lehessetek,    amik soha    nem    mertetek    volna    lenni.    Azért,    hogy    valóra    váltsuk    a legtitkosabb    vágyaitokat    is.    Szabadítsátok    ki    a    démonjaitokat, vessétek    el    a    korlátaitokat,    nyíljatok    meg    a    végtelen szenvedélynek!"

     A borító vicc, de a fülszöveg csábított. Ahogy a kiadó FB oldalán megosztott könyvrészletek is. Amint lehetőségem nyílt rá, lecsaptam a könyvre, de egy darabig tologattam. Aztán rávetettem magam, de a történet kebelezett be. Annyira a bőröm alá kúszott, amit el sem mertem képzelni, több napon keresztül járt az agyam a történeten, a szereplőkön.

"Azért megyek oda, hogy megtaláljam magam, vagy hogy elveszítsem?
Nem ismerem a válaszokat."

A könyv karakterileg változatos, mindenféle személyiség visszaköszönt a lapokról. Voltak itt házaspárok, könnyűvérű liba, szerelmet sirató gentleman, távolságtartó görög isten, szomorú egyedülálló. Olyan karakterek, akik az utcán elmentek volna egymás mellett, de a Mystique klubban mégis egymásra találtak. Barátságok, szerelmek szövődtek, olyan kapcsolatok, amik lehetetlennek tűntek, mégis a vágy, a testiség összehozta mindnyájukat, majd hol egyik kapcsolatot elszakított, amíg a másikat megerősített.
A könyv erotika fronton megállta a helyét, izgató és érzékletes leírásokkal tarkította a történetet. Mégsem ezen volt a hangsúly. Hanem a karaktereken. Ki hogy áll a másikhoz, a párjához, vagy saját magához. Mint például az az asszony, aki a klubban jött rá, hogy a férje mellett mennyire elvolt nyomva, mennyire nem tudott érvényesülni, élni, aztán a saját kezébe vette az irányítást. Vagy amikor egy házaspár között látszólag minden szépen alakult, aztán kiderült, hogy van a kapcsolatukon egy szép lepel, ami mögé ha bekukkantanak, ott a múlt kísértő démona, ami a saját kapcsolatukra is rányomhatja negatív bélyegét, ha nem lépnek időben, együtt.

Aztán ott egy fiatal fiú, egy lány, egy férfi és egy nő, akik rövid ideig, vagy egy életen át megtalálták egymás mellett a valódi boldogságot (mennyi egy). A klubnak nem az volt a feladata, hogy szerelmes párokat termeljen, és ennek a történetnek nem is az a célja. Mégis, voltak olyanok, akiket mosolyogva figyeltem, amint a testiségen kívül már többet is jelentettek egymásnak, és ez annyira jólesett. De volt olyan, ahol naivan azt gondoltam, itt most két kóbor lélek egymásra talál. Végül nem. Mindegyik karakter elsősorban saját magára talált, eldöntötte, mi vagy ki a fontos számára. Kicsit lélektaninak éreztem a könyvet. Vagy szimplán elragadott a hév. *nagy sóhaj* inkább az előbbi.

"Nincs más, csak ez a nő itt a karomban, a cigarettaízű szájával, aki, miközben szoborrá formált engem, életre keltett."

Összesítés: sok karakter, sok történet, koncentráltan kaptam őket, és tetszett, tetszett, tetszett! Egyetlen hátulütője van a történetnek, és az nem a szereplők mennyisége, hanem a cselekmény kibontása. Jobb szerettem volna, ha a könyv még elhalmoz pár bekezdéssel. Egy kicsit zsúfoltnak hatott, pedig lehetett volna még nyújtani a szereplők történetén. Talán azért is elégedetlenkedem, mert annyira magával ragadt a könyv, és szerettem volna még a szwingerklubban lenni, és lesni, mit tesznek a tagok ott bent, és a külvilágban.

9/10