2012. június 14., csütörtök

The Twilight Saga


     Stephanie Meyer innen-onnan összeszedett fantáziavilágának megfilmesített változata fiatalok millióit fertőzte meg. Vámpírsrácának és halandó lányának szerelmi története már-már kínos, a későbbi részekben egyre unalmasabb - szerintem -, de tagadhatatlan sikersorozat.
Most egy pár mondatban megemlékezem az eddigi részek főbb eseményeiről, valamint egy kis elemzést is olvashattok tőlem, kíváncsi vagyok, mennyire értetek velem egyet.

Twilight - Alkonyat


     Isabella Swan (Kristen Stewart), Arizonából érkezik az államok legesősebb vidékére, egy Forks nevű kisvárosba apjához, anyja újbóli férjhezmenetele miatt. A visszahúzódó Bella hamar szemet szúr a többi diáknak, akik közül néhányan egyből a barátságát keresik. Egy nap, az iskola büféjében megpillant egy érdekes társaságot, a Cullen család örökbefogadott gyermekeit, s azok közül is egy vonzó srácot, a magának való Edwardot (Robert Pattinson). A fiú elég furcsán viselkedik a közelében, mint aki rosszul van tőle. Egyik nap épp kérdőre akarja vonni, de nem találja a suliban. Az idő szép, mindenki élvezi a napsütést, de Cullen-ék ilyenkor valahogy mindig felszívódnak egy kis kirándulásra. Egy újabb biológiaórán viszont ismét a már kedvesen viselkedő srác mellé kerül. Félszegen beszélgetni kezdenek, de ismeretségük akkor változik igazán, miután Edward természetfeletti módon megmenti a lányt egy autóbalesettől.


A gyors mozdulatnak hála csak a helyi indiántól vett kocsinak esik baja, Bella épségben megússza. A lány kérdezősködik a fiútól, hogy mentette meg, de az rábízta a rejtély felderítését. Amire egy városi kiruccanás és incidens után rá is jön. A suliból kijöve, az erdő felé veszi az irányt, ahová Edward is követi. Bella elmondja gyanúját - a fiú vámpír (nem is akármilyen: a napfényben csillog a bőre és gondolatolvasó). A fiatalok ködösen  elmondják az egymás iránt érzett érzéseiket, majd a nagyvilág előtt is vállalják bimbózó kapcsolatukat. A családtagok egy része és a barátok sincsenek elragadtatva az új szerelemtől. Bella apja inkább indiánbarátja fiát, Jacobot (Tayler Lautner) látja szívesebben lánya közelében, mint a helyi orvosét. De nem igazán szól bele a dologba.
Hamarosan eljön a nagy családi látogatás. Amit egy viharos baseballmeccs követ. Ám a vámpírcsalád kiszagol egy ismeretlen fajtája béli csoportot, akik a közelben vadászgatnak. Egy fuvallat miatt az egyik vámpír megkívánja Bella vérét, ám Cullen-ék védelmezik a lányt. Menekülnie kell, hogy életben maradjon, de hiába a több irányból érkező elterelősegítség, a csajt a szőke James, csőbe húzza. Megtámadja, de Edward közbelép. Egy kis törés zúzás után egy pillanatra alulmarad, pont annyi időre, amíg James megharapja szerelmét. Nem sokáig ízlelgeti a zamatos vért, mert megjön a vegetáriánus vérszívók többi tagja, akik pillanatok alatt szétkapják, majd elégetik tetemét. Bella viszont szenved a vámpírméregtől. Edwardnak választania kell: vagy hagyja a lányt átváltozni, vagy kiszívja a mérget. Hát ő meghagyta halandónak.
A kórházban lassan ébredező csajszit őrzi kedvese, aki bejelenti, jobb lenne, ha ezután külön fojtatnák életüket. Bella nem örül, aminek hangot is ad. Eléri célját, Edward mellette marad.


Elérkezik az iskolai bál, amin gipszes hősnőnk, és csillogó hősszerelmesünk is részt vesz. Bella vámpíréletet kér, amit a fiú kikosaraz, és boldog, halandó életet kínál. Azonban több szempár is figyeli őket. Titokzatos "farkasok", valamint egy bosszúra szomjas, párját elveszített vámpír.



     Emlékszem, amikor 2008-ban láttam a trailert. Azt hittem, valami szuperhős moziról van szó. Nagyot tévedtem. Következő évben az egyik barátnőm ideadta a filmet. Kicsit áradozott róla, hogy milyen jó film, na szóval rákattant. Én nem. A történet érdekes, de a kivitelezés nem valami erős. A vérciki effektek, mint például a vámpírok gyors - szellemként - suhanása és a sokszor használt kézi kamera  negatívum. Az operatőr nem végzett hibátlan munkát, hála a rendezőnőnek, Catherine Hardwickenek. Nem csoda, hogy lecserélték. Mondjuk azért nem csinált rossz filmet . A szereplőket elég jól kiválogatta. Robert Pattinson jó vámpír, van egy érdekes vérszívó kisugárzása. Sokszor tényleg úgy nézett ki, mint aki tényleg felakarja falni báránykáját. Csak a túlzott smink volt lesújtó. A többi vámpírral karöltve úgy nézett ki, mint valami ex malommunkás, lisztben hempergő hulla. Vacakul mutattak, mint akiket túlexponáltak. Még a Will.I.Am hasonmás is kifakult. A túlfehérség mellett nagyot néztem a gyémántként csillogó bőrön, de hát ez az írónő fantáziájának szüleménye. Amin viszont felszisszentem, az Bella "gyönyörű vagy Edward" - vagy valami ilyesmi - mondókája...ultragáz.
Aztán valami megmagyarázhatatlan módon egyre többször került a lejátszóba a filmet tartalmazó lemez...éééésss megtetszett. Na nem lettem rajongó, igaz a telefonomat full megpakoltam Alkonyat képekkel. :P Kezdtem észrevenni a film pozitívumait. Igaz a képi világ nem a legtökéletesebb, de az apró képkockák - például amikor Bella azt látja, hogy Edward átharapja a torkát -, valamint a Let Me Sign (*.*) alatt pergő pillanatképek nagyon tetszenek. A film atmoszférája is hatásos, ennél a résznél érződött igazán, hogy Forks egy esős kisváros. Szinte fáztam amikor néztem, mintha magamon éreztem volna az esőcseppeket. Ez a hatás a többi résznél elmaradt. Azokban szebben volt bemutatva a táj, de valahogy nem éreztem át a hangulatát.
A színészeket akkoriban még nem ismertem, csak Kristen Stewart volt ismerős a Pánikszobából. Egyikük színészi alakításával sem volt különösebb bajom, talán Bella megtestesítőjének állandó leesett álla zavart picit. A könyvbe csak belelapoztam, de ott Bella egy szerencsétlen, viszont vagány csajnak tűnt, míg a filmben csak szerencsétlennek. Majd továbbolvasom a történetet, és akkor végleg elválik, mekkora különbségek vannak a könyv és a filmbéli karakterek közt.
Az olykor tök jól eltalált képek mellett leginkább a zene tetszett. Nagyon erős soundtrack albuma van, különösen a rock és a zongorán eljátszott dalok tetszenek. A közepes operatőri munka, látványvilág; néha butuska, de azért jó színészi játék mellett a zene a legkiemelkedőbb. Az Alkonyat filmsorozat legjobb trackjét a Paramore szolgáltatja, amit még jó pár fülbarát zene is kísér.

8/10  
     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...