Figyelemmel kísérem a Blogturné klub állomásait, hátha találok valami nekem tetsző könyvet. Egy nap, Angelika blogjára kattintva megláttam Anna Randol: A liliom bűnét, ami szép értékelést kapott, és hogyha Angelika valamit megdicsér, az csakis jó lehet. Bízom az ízlésében. Ezért léptem egy nagyot, felkerestem a kiadót, hátha terem babér a mezei bloggereknek is, és kértem, hadd írhassak a könyvről recenziót. Rövidesen kaptam is egy nagyon kedves válaszlevelet, és amint látjátok, amit kértem, megadatott. :)
A botrányos életű Madeline Valdan lába előtt hever a világ. A férfiak többsége legalábbis biztosan. Az igéző szépségű kurtizán hírében álló nő egy nap megdöbbentő bejelentést tesz, és olyasvalamit bocsát árverésre, ami ritkán kerül az aukcióvezetők kalapácsa alá. Az előkelőbbnél előkelőbb urak kapva-kapnának az alkalmon, hogy maguk derítsék ki, valóban megéri-e licitálniuk… Mivel félő, hogy az árverés végeztéig sokan csalással, netán erőszakkal próbálnák megszerezni, amit akarnak, Madeline úgy dönt, felbérel valakit, hogy az ajánlattevők és anyagi helyzetük után kutakodjon.
Gabriel Huntfordot, a jóképű, intelligens nyomozót jelölnék ki mellé. A férfi azonban habozik, elvállalja-e a megbízást, mert más cél lebeg a szeme előtt: az, hogy megtalálja a húga gyilkosát…
A nyomozó végül kötélnek áll, ám ami kezdetben egyszerű feladatnak indul, hamarosan túlnő önmagán: valaki Madeline életére tör. A nő kénytelen lesz megbízni Gabrielben, és minél több időt töltenek együtt, annál nyilvánvalóbbá válik: a legkevésbé sem közömbösek egymás számára. Vajon Madeline képes lesz megnyitni a szívét a férfi előtt, és felfedni előtte legféltettebb titkát? Vagy a végzet asszonya álarca mögé rejtőzve éli tovább az életét?
"A kormánytól kapott minden nyavalyás pennyjét arra költötte, hogy London-szerte megismerjék. A ruhája a végletekig tökéletes volt. Mindig más férfi társaságában mutatkozott, és minduntalan botrányos tettekre ragadtatta magát. Hamarosan a pletykalapok hasábjai kevésnek bizonyultak, hogy eleget írhassanak róla. Az urak megőrültek érte, a hölgyek azonban megvetették."Nem csak az értékelés, de a fülszöveg is meggyőző volt, plusz a borító is tetszik, bár ezt a félbevágott stílust annyira nem szeretem, de ez most elég csinosra sikerült.
Victoria Holt vezetett be először a viktoriánus korszakba, de Sarah MacLean miatt szerettem bele véglegesen a történelmi romantikus műfajba. Elbűvöltek az úriemberek, megszerettem a báli forgatagot, a szép és igéző ruhákat, a szereplőket, akik lassan hagyták magukat elcsábítani. Aztán belelovaltam magam Randol történetébe, amiben egy kurtizán meglepő dolgot akar elárverezni, mialatt a testőre egy gyilkost próbál leleplezni. Eközben a bálok nem szólnak másról mint kéjsóvár úriemberek hölgyszemléiről, plusz a kuncogó szerelmet felváltja a sokkal komolyabb történetvezetés, amiben helyet kap szenvedés, kényszeres prostitúció, erőszak és még sorolhatnám. Egy biztos, nem mindennapi, rózsaszín lányregény, minden olyan adalékot mellőz, amihez eddig hozzászoktam. A történet borúsabb, de ez nem von le a könyv értékéből, mert így képet kaptam a kor olyan oldaláról is, ahol nem szívesen élnék."A férfi hálát adott az égnek, hogy tegnapi elmeháborodottságán sikerült úrrá lennie. Egy pillanatra majdnem megfeledkezett róla, hogy a nő milyen mesterein keveri a lapokat. Elfelejtette, milyen tehetséges, ha arról van szó, hogy egy helyzetet a maga javára fordítson."
A feddhetetlen hölgyeket mellőzi az írónő, helyébe egy ledér nőcskét tesz meg főszereplőnek, aki buja, nem fél használni csáberejét ha azzal eléri a célját, és mégis, egyáltalán nem taszított, sőt, Madeline nagyon is kedvemre való karakter volt. A múltja, amit a fülszöveg elhallgat már a könyv első lapjain megmutatkozik, de azért a gyerekkora tartogatott még szomorú részleteket. Sajnáltam értük, ugyanakkor elismerően olvastam róla a továbbiakban, mert a vonzó külső mögött egy talpraesett, ravasz, bátor nőszemély is volt.A férfifőszereplő, Gabriel, eleinte elég kemény dió volt, aztán lassan levetkőzte gátlásait, megmutatta a szívét - de amíg felfedezte magában a szerelmet, apró civakodásai Madelinnel oldottak a hangulaton. A nő mindig felvette a kesztyűt, ahogy a férfi is, viszont elég lassan jött a szerelem, amit kicsit sajnáltam.
"Mennyire szerette volna ujját végighúzni a férfi állán, és eltüntetni a szeme körüli karikákat! Bosszúsága azonban elfojtotta ez irányú késztetését. Miért nem érez hasonlóképpen az árverésen részt vevő egyetlenegy jelölt iránt sem? Felettébb kiábrándítónak találta ezt."A történet több kérdést is felvetett:
1) mi lesz az árveréssel?
2) ki a gyilkos?
3) mikor jönnek össze a főszereplők?
Az árveréstől nevethetnékem támadt, de ugyanakkor nagyon ravasznak tartottam a nőt, mert nem kis reklámot csinált a licit tárgyának. Végül is, abból próbált hasznot húzni, ami tényleg csak az övé volt, de mindvégig azt vártam, mikor vet már véget az egész butaságnak.
Gabriel gyilkossági nyomozása nagyon eltörpült Madeline mellett, túl sok időt töltöttek együtt eseménytelenül, de amikor párszor megtámadták a nőt, akadt némi izgalom, és a krimiszál is hangsúlyosabb lett a végére. Szeretek kombinálni, de a gyilkosra abszolút nem jöttem rá mindaddig amíg el nem árulták ki az, úgyhogy volt meglepetés.
Ami a leginkább megmozgatta a fantáziámat, az a főszereplők szerelme. Lassan kibontakozó, de szenvedélyes, igaz kismiska MacLane leírásaihoz képest, de minden egyes sor megállta a helyét, és szívet melengető volt."- Van valami megmagyarázhatatlan közöttünk. Amire sem ön, sem én nem vágyom. Hacsak nem tévedek."
"Gabriel elhatározta, mostantól nem éri be kevesebbel, mint hogy Madeline az övé legyen. A szívét is beleértve."Összesítés: felturbózott történelmi románc, ami egy kicsit kirugdosott a megszokott romantikus komfortzónámból, de sötét oldalaival együtt szépen levezetett történet, ami nem hagyott hidegen. Minden bújával-bajával, krimiszálával, szomorúságával, felháborító részletével, buja pillanatával, szenvedélyével, erős főkarakterivel együtt tetszett. Talán több romantikával jobban is szerettem volna.
Nem bírtam ki, hogy ne nézzek utána, vajon van-e a történetnek folytatása, és nagy örömömre bizony létezik, kettő is, igaz azok Madeline társairól szólnak. Kíváncsian várom a másik két részt, remélem hamar hozza a kiadó, és azokban is lesz egy-két csipetnyi Madeline-Gabriel jelenet.
8/10
A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése