Lucy Score: Karácsonyra állni fog

      Ajaj, bajban vagyok, mert egyik kedves barátnőmmel terveztük közösen olvasni Lucy Score karácsonyi történetét, amit ő hipp-hopp lezongorázott és nagyon tetszett is neki, viszont én belassultam, és nem csak azért, mert kevesebb időm jutott az olvasásra.

Kiadó:  Pioneer Books

Kiadói sorozat: Piros pipacs könyvek

Műfaj: romantikus, erotikus 

Oldalszám: 432

Eredeti cím: The Christmas Fix

Kötés: puhatáblás 

Megjelenés: 2023 (eredeti megjelenés: 2017)

Fordító: Bótyik Bettina Zora

ISBN: 9786156644152

Érdekel? IDE kattintva megrendelheted!

      A ​connecticuti Merry városa messze földön híres hangulatos karácsonyi vásáráról, amely nem csupán remek mulatság, hanem a település egyik legfőbb bevételi forrása is. Idén azonban másképp lesz, ugyanis a Veronica hurrikán pusztítása nyomán a kisváros hat héttel az ünnepek előtt még romokban hever.

Catalina King televíziós valóságshow-sztár, házfelújítóműsor-vezető számára a természeti katasztrófa a tökéletes kihívás. Tévécsatornája vállalna minden költséget, és elvégeznék az összes szükséges felújítást, ha cserébe sorozatot forgathatnának a munkálatokról. Ezzel mindenki nyer, nem? Azonban a mogorva, de szexi Noah Yates polgármester egyáltalán nem így gondolja: Catalina szerinte kiárusítja a lakosok nyomorát, aprópénzre váltja a szerencsétlenségüket. De valóban erről lenne szó? Catalina bombázó külseje tényleg egy lelketlen médiasztárt rejt csupán? És Noah ellenkezése biztosan a közösség javát szolgálja?

Hamisítatlan karácsonyi hangulat, csípős szóváltások és forró jelenetek a kisvárosi romantikus regények koronázatlan királynőjétől!

Lucy Score

"- A karácsonynak nem kellene többről szólnia a reklámnál és a versengésnél?

- A show-bizniszben nem."

"Az idei karácsonyi fesztivál látogatóit pofán fogja verni a karácsonyi hangulat, akkor is, ha belehalnak."

"Cat mély levegőt vett, és a telefonjára pillantott. Noah Yatesnek fogalma sincs, kivel húzott ujjat az imént. De az biztos, hogy meg fogja tudni. Cat igenis megmenti a karácsonyt Merryben, függetlenül attól, hogy mit akar a polgármester

[…]

Az igazi kérdés az maradt: Készen áll Noah Yates Catre?"

"Most pedig fejezd be a dumálást, hogy odaérjek az ebédemre, mielőtt lecsap a hurrikán, és tönkreteszi a hajamat." 

     A sztori egy hurrikán után leamortizált városkát helyez középpontba, Merry-t, amit Cat, a céltudatos tévésztár igyekszik csapatával karácsonyig újjáépíteni, ám a dögös polgármester unszimpátiáját fejezi ki a műsora és iránta is: mert nehogy már a nézettségért bazári majmot csináljanak a megtépázott városból és annak lakóiból. Ám Cat jót akar, és ezt igyekszik is bebizonyítani, ha a polgármester, Noah, akarja vagy sem. Aztán ez az unszimpátia egy alkoholgőzös sikátori csókcsata után megváltozik, és a sztorit átjárja az erotika. 

"Cat nem hátrált meg. Soha nem tette. Közel száznyolcvan centis magasságával ugyanolyan tekintélyt parancsoló tudott lenni, mint az előtte tornyosuló nagyra nőtt szamár."

"– Ha befejezted a bámulást, dolgom van – jelentette ki Cat.

– Van valami a fogaid között – válaszolta Noah, és vigyorogva elsétált, miközben a nő káromkodva előkotort egy tükröt a táskájából." 

Nekem nincs bajom az erotikus könyvekkel, olvasásaim nagyrészét ilyenek teszik ki, viszont most úgy érzem az első Lucy Score könyvemet rosszkor vettem kézbe. Mintha az írónő fő mozgatórugója az lett volna, hogy erotikus jeleneteket írjon, és ahhoz keresett volna olyan karaktereket akik szép testükkel és tekintélyes méretükkel asszisztálhattak hozzá. Persze írt a karakterekhez jellemet, Cat például tetszett a talpraesett stílusával és Noah is kedvelhető figura lett egy idő után. Viszont nem éreztem köztük igazi kibontakozó érzelmet, még ha meg is volt a dinamikájuk. Nekem sokkal inkább úgy tűnt, hogy testileg találtak igazán egymásra, a lelki rész meg inkább bele lett volna magyarázva. A sok szereplő is csak töltelék volt, oké, kisvárosi sztori, kellettek hozzá, jó. Csak én nem tudtam velük mit kezdeni, a felét a sztori végére sem tudtam, hogy kinek kije és kicsoda. Viszont Sara-t megjegyeztem, ő eléggé kitűnt az elejtett bölcsességeivel és meglátásaival, viszont zavart a 12 éves kora, még ha 15 lett volna, akkor nagyjából el is hittem volna azokat, amiket mond. Gabby baba is cuki volt, főleg az első majdnem kimondott szava, amit lehet belefoglalok a saját "káromkodás helyett" szinonimaszótáramba. Megmosolyogtam azt a jelenetet, ahogy több mást is, viszont a humor nálam sehol sem sikerült olyan nagyon hasfogósra. Ahogy a karácsonyi hangulat sem jött át, pedig Score igencsak filmszerűen, vizuálisan ír, az ünnepi hangulatot viszont hiába láttam, nem éreztem.

A férfi mélyen a nő szemébe nézett.

"– Talán nem is vagy olyan lelketlen és önző, mint amilyennek gondoltalak. És ha igazam van, lehet, hogy nem kellene annyira keményen bánnom veled."

Összesítés: bevallom, egy ideje elkezdtem unni a banánt, és azokat a regényeket, amik csak a szexualitással tudnak nagyot villantani.  Pedig sokáig faltam a hasonló sztorikat, viszont most másfajta kalandokra, izgalmakra vágyom, és nem csak olyan csavarokra, amiket a szereplők akrobatikus mutatványok közepette mutatnak be az ágyon. Viszont az első Lucy Score könyvem pont azt adta amit a többi hasonszőrű olvasmány, viszont bíztam benne, hogy a karácsonyi hangulat és a sokat emlegetett humoros írói stílus majd meggyőz, hogy olvassak még az írónőtől. Sajnos nem igazán győzött meg, mert ha néha mosolyra is fakasztott, a karácsonyi hangulata messze elkerült. Viszont a szexjeleneteken mégis csüngtem, a főszereplőkkel meg elvoltam, igaz a mondvacsinált konfliktusaiktól és a bedobott múltbéli, rövidre fogott traumáiktól padlót fogtam. Ahogy több más apróságtól is, de azokra most legyintek egyet. Viszont egyvalamit jól át tudott adni a könyv: hogy merjünk a boldogságért bátrak lenni, és komfortzónán kívüli döntéseket hozni. Emiatt is egy kicsit

AJÁNLOM

"– A boldogságot nem egy másik embertől kell várnunk – mutatott rá Noah."

"– Hoztam neked kávét. Nem azért, hogy kedveskedjek, hanem mert így illik.

A nő elfogadta a férfi által felkínált poharat.

– Nem azért fogadom el a meggondolatlan ajándékodat, mert nagylelkűnek tartalak, hanem mert szükségem van a koffeinre az életben maradáshoz."

"Tudod, nem baj, ha hiszel. Nem kell állandóan a legrosszabbra készülni."

"– Csak az akadályokat látod. El kell kezdened a megoldásokat

keresni."

"Ha elfelejti, hogyan kell szórakozni, akkor azt is elfelejti, hogyan kell élni."

"Ez vonzotta a férfit. A ragyogás. Úgy vonzotta, mintha mágneses erő lenne. A nő nem hasonlított senki másra, akit valaha ismert. Semmihez, amihez hozzászokott. Bár Noah tudta, hogy Cat kétségtelenül az agyára fog menni előbb-utóbb, egyszerűen csak újra látni akarta azt a ragyogást."

"Az őrületbe kerget, hogy a te generációd folyton az egyensúlyról beszél. Nincs magánélet-munka egyensúly. Oké? Érted? Minden az életről szól. Neked is ugyanúgy huszonnégy órád van, mint bárki másnak. Töltsd azzal, amit szeretsz."

"Cat kézen fogta, és a mennyországba repítette az ágyban, aztán úgy viselkedett, mintha a férfi pofán vert volna egy pónilovat."

"– Bocsánat. Fáradt vagyok, és stresszes. Általában nem szoktam másokon levezetni a frusztrációmat, de valamiért a puszta létezésed is felzaklat.

– Az érzés kölcsönös."

"[…] meg fogja ajándékozni magát egy pizzával. Egy egésszel. És vesz hozzá egy üveg bort. Meghívja majd Paige-et, a sógornőjét, hogy együtt rúgjanak be."

"Noah beletúrt göndör hajába, és figyelte, ahogy Sara leszaladt a lépcsőn. Néha zavarba ejtette, hogy bár már tizenkét éve ismerte a lányát, időnként mégis teljesen idegennek érezte. Hivatalosan is azok közé az apák közé tartozott, akik „nem értenek semmit”. Sara az imádni való hercegnőből, aki mindennap lerohant a lépcsőn, hogy üdvözölje őt, egy vadul független kiskamasz lett, akit látszólag jobban érdekeltek a magazinok és a valóságshow-k, mint az, hogy derék ember legyen."

"Catalina King nem ijedt meg a kihívásoktól. Nem, ő átverekedte magát rajtuk, aztán beintett az ellenfelének."

"[…] a másnaposság nem pusztán kellemetlenség volt, hanem valódi kínhalál."

"A férfi bizsergést érzett a lapockái között. Csiklandozást. A végzet fenyegető árnyát.

Már azelőtt tudta, hogy ki az, mielőtt megfordult volna.

– Nocsak, nocsak. Újra találkozunk. – Cat rámosolygott azzal a rafinált vigyorával."

"Mindannyian tudjuk, mennyire szereted, amikor az emberek alábecsülnek téged."

"– El sem hiszem, hogy megint itt tartunk – sóhajtott fel.

Cat megveregette a barátja kezét.

– Ez szopás.

Kathy mosolya fáradt, de széles volt.

– Hiányoztál a mocskos száddal együtt."

"Nem azért kell jó munkát végezned, hogy valaki megdicsérjen érte. Hanem azért, hogy jól érezd magad az erőfeszítéseid miatt.

– Ez mélyenszántó gondolat – vigyorgott Sara.

– Az egész az erőfeszítésről, az áldozatról és a jutalomról szól– mondta Cat, miközben kinyújtotta maga előtt a lábát, és lesöpörte róla a port. – El kell döntened, hogy mit vagy hajlandó feláldozni, és mennyi erőfeszítést szeretnél beletenni valamibe. És ez a két dolog általában összeadódik a jutalomnál."

"– Bocsánat. Sajnálom. Én csak… hülye vagyok, és összezavarodtam.

– Nézd, csak beszélj ezzel a nővel, akivel kapcsolatban most úgy teszek, mintha nem az ikertestvérem lenne. Oké? Tegyél egy szívességet mindannyiunknak, és zárd be egy szekrénybe, amíg szóba nem áll veled. Utána pedig ne adj nekem helyzetjelentést."