Úgy kellett nekem ez a romantikus történet, mint egy falat kenyér. Komolyan
A sorozat előző része, Az Újonc nagyon tetszett, a főhősnő Mary története megfogott, főleg az eltűnt ikertestvér-szál. Reménykedtem, hogy ezt az érdekes szálat nem hagyja elvarratlanul McCarty, és szerencsére nem is kellett csalódnom, mert jelen könyvünkben ráfeküdt a témára, nem is kicsit. Főszerepbe pedig az apáca Genna nővért és a csendes fantomot, Ewen Lamontot helyezte.
Kiadói sorozat: Romantikus Regények
Sorozat: A Felföld rettegett fiai #7
Műfaj: skót, történelmi romantikus
Oldalszám: 368
Eredeti cím: The Hunter
Kötés: puhatáblás/füles, kartonált
Fordító: Ács Eleonóra
Megjelenés: 2018 (eredeti megjelenés: 2013)
ISBN: 9789634521631
William Wallace, a
rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját
nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még
nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák
legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb
csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva megszerezze a
trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…
Ewen Lamontot, a Felföld legjobb nyomolvasóját nem mindennapi feladattal bízzák meg. Meg kell találnia Robert egyik küldöncét, aki fontos küldetést teljesít – álruhában. Ewennek egyszer már volt szerencséje a tüzes Genna nővérhez, aki egy ártatlan, lopott csókkal örökre az emlékezetébe véste magát. Most azonban, hogy a férfi már tudja, ki ő, és miféle feladatot vállalt, még fontosabbnak érzi, hogy mindenáron gondoskodjon a biztonságáról. Csakhogy a gyönyörű apáca igen makacs és vad természetű – meglehet, hogy a felföldi harcos élete legnehezebb kihívásával találja szembe magát?
Miután Lady Janet – azaz Genna nővér – három esztendővel korábban sikertelenül próbálta kiszabadítani a testvérét az angolok markából, úgy dönt, küldöncként segíti Robert ügyét – egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a szörnyen jóképű, ám kérges szívű harcossal. Kettejük között valósággal izzik a levegő, és minden nappal közelebb kerülnek egymáshoz. Amikor azonban Janet árulást sejt, merész tettre szánja el magát. Az üzenetnek ugyanis, amelynek a birtokába jut, minél előbb célba kell érnie, mert az nemcsak a tárgyalások kimenetelére lehet hatással, hanem a király életére is…
A Felföld rettegett fiai-sorozat hetedik kötetében folytatódnak a skót harcosok és szerelmeik történetei.
Ewen Lamontot, a Felföld legjobb nyomolvasóját nem mindennapi feladattal bízzák meg. Meg kell találnia Robert egyik küldöncét, aki fontos küldetést teljesít – álruhában. Ewennek egyszer már volt szerencséje a tüzes Genna nővérhez, aki egy ártatlan, lopott csókkal örökre az emlékezetébe véste magát. Most azonban, hogy a férfi már tudja, ki ő, és miféle feladatot vállalt, még fontosabbnak érzi, hogy mindenáron gondoskodjon a biztonságáról. Csakhogy a gyönyörű apáca igen makacs és vad természetű – meglehet, hogy a felföldi harcos élete legnehezebb kihívásával találja szembe magát?
Miután Lady Janet – azaz Genna nővér – három esztendővel korábban sikertelenül próbálta kiszabadítani a testvérét az angolok markából, úgy dönt, küldöncként segíti Robert ügyét – egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a szörnyen jóképű, ám kérges szívű harcossal. Kettejük között valósággal izzik a levegő, és minden nappal közelebb kerülnek egymáshoz. Amikor azonban Janet árulást sejt, merész tettre szánja el magát. Az üzenetnek ugyanis, amelynek a birtokába jut, minél előbb célba kell érnie, mert az nemcsak a tárgyalások kimenetelére lehet hatással, hanem a király életére is…
A Felföld rettegett fiai-sorozat hetedik kötetében folytatódnak a skót harcosok és szerelmeik történetei.
Az előző résznél kicsit elégedetlenkedtem a borítóra került félmeztelen harcos miatt. Ezúttal is ugyanazt a koncepciót kaptuk, persze más modellel, de oda se neki, hamar megszoktam, és végül is nem csúnya a végeredmény, sőt én még azt is megkockáztatom, talán így több hölgyolvasót is bevonz a sorozat.
"- Megint Bruce fantomserege csapott le? - kérdezte egy másik már-már tiszteletteljes suttogással.Olvasáskor sajnos elég sok elütést találtam, néha egy-egy szó is kimaradt a szövegből, de a tartalom így is élvezhető volt.
- Úgy bizony - felelte az első. - Úgy tűnnek elő a ködből, mint a kísértetek, hogy a Valhalla tüzében kovácsolt kardjukkal mindenkit lemészároljanak, aztán újra felszívódnak a sötétben. Csak ördögi varázslat lehet."
Jólesett megismerni Genna nővért, vagyis Janetet, aki álapáca mivoltát használva segítette Robert the Bruce ügyét. A nő nagyon bátor és ravasz, még a legnehezebb szituációkból is sikerült kibeszélnie magát. Bátorsága és leleményessége ámulatra méltó. Nekem abszolút bejött a karakánsága, azonnal szimpatikus lett. A másik főszereplő, Ewen, akinek múltja nem kevés szégyenfolttal volt tarkítva, amit hűséggel, bátorsággal és küzdeni akarással próbált elfeledtetni. A csendes harcos, Felföld legjobb nyomolvasója maga sem hitte hogy lángra lobban egy apácának hitt nő iránt, aki oldalanként tudott neki meglepetést okozni.
"Jószerivel bármit vagy bárkit megtalált. Még egy szellemet is a hóviharban, ahogy MacSorley mondogatta. Egy incifinci apáca nem jelenthetett számára gondot."
"Nagyon rég nem történt meg vele, hogy egy férfi nőként tekintett rá, és emiatt most furcsán sebezhetőnek érezte magát. Oly sokáig tettette az apácaéletet, hogy szinte már el is felejtette, hogy valójában nem az. Legalábbis még nem."Kapcsolatuk a sorozattól megszokott módon, vagyis viharosan kezdődött, sok vitával, de később annál több vággyal, sóvárgással, végül szerelemmel.
Persze mindezt megnehezítette a király béklyói és a múlt árnyai. De itt még nincs vége a boldogságot beárnyékoló negatívumoknak, mert Ewen részéről egy kis gyávaságot is véltem felfedezni - ez nagyon nem tetszett, az addig lelkes olvasásból vissza is vett. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a nézetével sem értettem egyet, miszerint az asszony dolga csak a házimunka és a gyereknevelés, a férfiak dolgába ne ártsa bele magát, ami itt jelen esetben a háború akarna lenni. Emiatt nem csak nekem akadt vele gondom, de Janetnek is mindaddig, amíg összetűzésbe nem keveredett egy olyan emberrel, aki Isten szolgája helyett, inkább az ördög emberének tűnt.
Eseménydús volt ez a pár száz oldal a nehézségekkel teli szerelmi szál kibogozásával, a makrancos szereplőkkel, akik mágnesként vonzották a bajt, ezzel biztosítva a néha mulatságos, de ugyanakkor kalandokban bővelkedő, unalommentes szórakozást.
"Az, amiket az apjáról mesélt, sok mindent megmagyarázott. Úgy tűnt, mindent megtett, hogy a legkevésbé se váljon belőle olyan ember, mint amilyen az volt. Fegyelmével, becsületességével és felelősségérzetével épp az ellentétévé vált. Amíg az vad volt, és felelőtlen, ő mintakatona lett, aki pontosan azt tette, amit vártak tőle."Összesítés: kellemes borító, megszokott írói stílus, akaraterős karakterek, akik folyton összecsaptak: hol szóváltással, máskor pedig a szenvedélytől hajtva.
Sokszor egyikük túl bátor, aki azt hitte bármiből kibeszélheti magát, másikuk nézetei pedig kissé bántóak a női nemre nézve, mégis idővel, ahogy egyre jobban megismerték egymást, rájöttek, hogy a másik szavában is van igazság, és tanulhatnak egymástól. Szép lassan összecsiszolódtak, az olvasó előtt pedig egy újabb romantikus történet bontakozott ki, ami tele volt kalanddal, és jobbnál-jobb fordulatokkal.
8/10
A könyvet köszönöm a General Press Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése