Mostanában egyre több "mítoszfilmet" láthatunk, egyik ilyen a Halhatatlanok története is.
Henry Cavill, női szemeket gyönyörködtető bátor harcost alakít az istenek kukkolta világban, aki egyszerű emberből, világmegmentővé válik.
De vessük bele magunkat bővebben, ebbe a "nagyszerű" történetbe.
Kezdetben egy kis "történelemórát " tart nekünk a kijelölt narrátor az istenek és titánok közti harcról, ahol mint tudjuk, a titánok húzták a rövidebbet, ezért bezárták őket a Tartaroszba. Ám egy hajdani kegyetlen harcos, Hyperion (Mickey Rourke), revansot akar venni az isteneken, amit a titánok szabadon engedésével akar megtenni. Célja eléréséhez szüksége van Árész nagy erejű íjára, amit egy olyan halandó talál meg, akinek anyját, egy falu megtámadásánál, a szeme láttára gyilkol meg. A halandó férfi több egyszerű embernél, hisz maga a főisten, Zeusz (John Hurt/Luke Evans) taníttatta harcossá.
A férfi megakarja állítani a bosszúszomjas ellenséget, s ebben a segítségére van egy jósnő (Freida Pinto), és egy másik harcos.
Egy néhány harc - katonák, áruló harcos, bikamaszkos monstrum - után, a maroknyi csapat eljut a Tartaroszhoz, ahol a többi kardforgató sereggel karöltve, igyekeznek megvédeni a titánok börtönét. Hyperion egy alkalommal a saját oldalára próbálja állítani a főhős Theseus-t (Henry Cavill), de az ellenáll.
Miután egy látomás és szüzességelvesztő éjszakát tudhatunk magunk mögött, az ellen megszerzi a csodaíjat. Hamar fel is használja, szinte azonnal támad. A jó és a rossz összecsap, sőt még az eredetileg háborúból kimaradó istenek is segítenek az embereknek. Jól is teszik, hiszen a saját létük is a tét. Miközben a halhatatlanok küzdenek a kiszabadult titánokkal, addig Theseus szembeszáll anyja gyilkosával. Bőséges csatát láthatunk, ami nem éppen a jók mérlegére kezd billenni. S mikor már azt hinnénk, ez a film nem fog happy-vel végződni, Zeusz romba dönti a Tartarosz belsejét, karjába veszi életben maradt lányát, és elviharzik az égbe. Sőt, a súlyosan megsebesült, nyerő Theseust is magával viszi.
Az emberiség megmenekült, de vajon meddig? Pár évet ugrunk az időben, és egy vénember mesélését hallhatjuk, aki egy erős és bátor harcosról beszél egy kisfiúnak, aki a mennyekben küzd a megmaradt titánok ellen. Ez a már istenné tett harcos Theseus, a kisfiú pedig a...tádám a jósnő és az ő gyereke, akinek különleges látomásai lévén, meglátja az égben küzdő papát.
Nem sok történetújítást vártam ettől a Titánok harca, Skorpiókirály, 300 turmixtól, de pofás látványt és nagyszerű harcokat igen. Egyik sem volt meg igazán. A látvány eléggé hajazott a spártaiak világára, nemcsak harcmodorban, hanem a csaták lassított képeinél is. Ami nem is volt rossz nyúlás, de valahogy mégsem működött igazán.
A történetben ott van egy kis lamúr is, egy Cassandra típusú jóscsajszival, akinek idővel nyűggé váló erejét készségesen "elveszi" harcosunk.
És az alap szinte ugyanolyan mint Perszeuszéknál, itt már csak azt vártam, hogy mikor derül ki Theseus-ról, hogy Zeusz kisfia.
Összességében vannak benne elfogadható látványos részek, a zene egész jó, de a történet túl ismerős, és unalmas.
4/10
Látom neked sem jött be annyira ez a film. Én is megtekintettem múltkor, de sokkal többet vártam tőle. Azért egyszer meg lehet nézni. :)
VálaszTörlésEgyszer mindenképp, de csakis egyszer. ;)
TörlésEttől még a Titánok haragja is jobb, pedig az sem egy nagy valami. Túl komoly akart lenni ez a film, olyan nagyon 300-as, de mellélőttek.
Viszont Henry Cavill egyre szimpatikusabb, már nagyon várom Superman-ként.