Tükröm, tükröm

      A mesék világa mindig is elbűvöli az embert, hiszen egy olyan korra emlékezteti, amiben felelősség nélkül élhetett, magát hercegnőnek, vagy bátor lovagnak képzelve. A gyerekfilmek nemcsak a kisebbeket ültetik a képernyő elé, hanem a felnőtteket is, amik legtöbbje kellemesen kikapcsolódást nyújt.
Manapság a kedves kis rajzolt történeteket felváltják az élőszereplős változatok, amiket egy jól összeválogatott színészgárdával, valamint némi történetújítást tartalmazó forgatókönyvvel, egész fogyaszthatóvá lehet tenni.
2012-ben mozivászonra is léptek a Hófehérkék, elsőként Lily Collins, a Tükröm, tükröm-el (Mirror mirror)

     Kezdetben kapunk egy kis bevezetőmesét, amit a jól megszokott rajzolt elemek helyett, borzalmas porcelánfigurákkal  ábrázolnak. A narrátor a "kedves" és "önzetlen" királynő (Julia Roberts). Ezt követően megpillantjuk a valós alakokat, köztük a szerény, Kiszel szemöldökstílust követő Hófehérkét (Lily Collins). Ahogy a történet halad, az erdőben megpillantjuk az elmaradhatatlan herceget, aki társával együtt titokzatos óriások támadnak meg. Csak az alsóneműiket tarthatják meg - a cimbora fehérneműjéért külön dicséret jár :D.

 Hópihénknek  elérkezett a 18. szülinapja, amit a királynő egy bállal ünnepel. A vendégeket pedig sakkfigurának használja, saját szórakoztatására. A lánykát elég gyávának tarja mostohája, aminek hangot is ad. Ám a lány már csak azért is kiteszi a lábát a palotából. Az erdőben pedig rátalál  a csüngő hercegre, és kísérőjére. Apja tőrével elvágja a fogva tartó kötelet, ezzel megmentve a kifosztottakat. A királynő örömmel fogadja a herceget, hisz az gazdag és fiatal. Az üdvözletére jelmezbált rendez, aminek költségét az újabb magas adóból kívánja finanszírozni - a királynő szépségápolási kezelése is megér egy misét. Mikor észreveszi, hogy a herceg kezd beleszeretni mostohalányába, megbízza legfőbb csicskáját, hogy vigye a lányt az erdőbe, és ölje meg.

Az erdő sűrűjében él egy titokzatos szörny, amitől a csicska úgy berezel, hogy nyomban otthagyja a lányt. Mindketten futni kezdenek, ki ide, ki oda. Pihénk a nagy nézelődésben le is fejel egy faágat, és elájul. Amikor magához tér, egy csapat törpe közt találja magát.
Ebben az újraforgatott történetben a törpék nem Hapci, Kuka stb néven futnak, hanem Vigyor, Grimm, Vadász, meg ehhez hasonlókon. Plusz itt a bányát is elfelejthetjük, mert kis társaink a mindennapi betevő falatot, kalózruhába bújva szerzik meg az erdőben átutazgató nemességtől.

Közben Hófehérke magához tér, és a törpék "okos" kérdéseire helyesen válaszolva, a bizalmukba férkőzik. Ráveszi az apróságokat, hogy a rabolt kincseket osszák szét a nép közt. Egyik alkalommal el is rohan egy pénzeszsákkal, de a törpék üldözőbe veszik. A nép közé érve a törpéket dicséri, azt mondja, nekik köszönhetik a visszakapott pénzüket. Ezután az emberek már nem viszolyognak az erdőlakóktól. Hamarosan a lányka csatlakozik az igazságos bűnbandához. Visszalopják a királynő által elkobzott pénzt, amit visszaadnak a jogos tulajdonosoknak - kis Robin Hood feeling. Megakarják dönteni a gonosz hatalmát, de ehhez Hófehérkét harcossá kell képezniük. Meg is történik. Egy útonállásnál pont a hercegbe botlanak, aki idővel még jobban belehabarodik a lányba. A királynő hamarosan tudomást szerez mostohalánya egészségéről, és gonoszságon törve a fejét, a tükre segítségét kéri. Amikor elhangzik a híres "tükröm, tükröm" kijelentés, a királynő egy másik világba lép, ahol a tükörképe, saját életet élvén osztja a  tanácsokat. Varázserőt ad az uralkodónak, aki legelőször csicskáján áll bosszút a "gyilkos" hazugság miatt. Csótánnyá változtatja, akit a visszaalakulás előtt, még gyorsan magáévá tesz egy kóbor tücsök... vagy szöcske.

Aztán bájitalt ad a hercegnek, aki ölebként imádja őt. Még elvenni is hajlandó. De a lagzi napján Hófehérke és a 7 törpe megtámadja a násznépet. Kifosztják őket, a herceget pedig elrabolják. A királynő felsül... alaposan. Bosszút esküszik, ócska óriásbábukat küld a kis csapatra.

De mindezek előtt meg kell törni a herceg sújtotta átkot. Amit egyes-egyedül csak az igaz szerelem csókja törhet meg. Mivel Hófehérkének lámpaláza van az első csók miatt, ezért az egyik kis haverja kicsinosítja az önbizalom érdekében. Egy kis liszt mint púder, majd egy réteg epres "szájfény", és mehet is a csókocska. Ami meg kell hagyni, igazán aranyosra sikerült.

És bár eleinte a pasi tiltakozott ellene, másodszor már kitisztult fejjel nem bánta az ajkak összesimulását. De mire a szerelmesek egymásra találnak, a mostoha beleköp az idillbe. Hófehérke felrúgva a sablonszabályokat, bezárja szerelmét és a barátait az erdészházba, majd egymaga száll szembe a királynő uralta szörnnyel, akinek legyőzéséhez később a harcostársak is csatlakoznak.

A kétségbeesett harc közben a kis hercegnő észrevesz a szörny nyakában egy félhold alakú nyakéket, pont olyat, mint amilyen a mostohájának is van. Leszakítja. És láss csodát, a szörny átalakul. Méghozzá a királlyá. Több esztendőn át abba a testbe volt bezárva, kedves neje közreműködése által. A királynő most már tudja, hogy mindent elvesztett, és kicsiny tükörbirodalmába visszatérve, megfizet a mágia használata miatt. Örök fiatalsága semmissé válik.

Apa és lánya végre egymásra talál, a herceg pedig megkéri Hófehérke kezét. Épp a menyegzőre készülnek, amikor az álcázott, öreg ex-királynő, még egyszer bedobja magát. Egy almát kínál a lánynak, aki még időben felismeri a mérgezett veszélyt. Vág egy darabot a gyümölcsből, és gúnyosan átadja a vénasszonynak, mondván, legyőzték. Az megeszi a veszte tárgyát, és eltűnik. Ezután Hófehérke dalra fakad, s a többi résztvevő  is vele együtt táncol, lökötten kornyikál.

És boldogan élnek, amíg meg nem... fojtják egymást... (by Vavyan Fable)

     A trailer nagyon csalóka, mert elég nyamvadtnak állítja be a mozit. De kellemes csalódást okozott. Bár nem egy erős alkotás, de a várakozásomat felülmúlta. A szereplők közül kétség kívül a legnagyobb Julia Roberts, akinek alakítása mellett, a frappáns szövegek is üdítőleg hatottak.
Lily Collins mint Hófehérke, nem is volt rossz. A kezdetben naiv kislány a végére elég erős, és határozott karakterré vált. Szerethető, kedves, de ugyanakkor erős is.
A herceg (Armie Hammer) az elején elég idegesítő, ripacskodó, de a készítők a végére egy elviselhető figurát hoztak ki belőle.
A többi szereplő nem sok nyomot hagy az emberben, talán még Nathan Lane egyes megnyilvánulásai maradtak emlékezetesek.
A népszerű mese alapjához egész jól hozzáadagoltak néhány elütő apróságot, aminek köszönhetően egy kis frissességet kapunk a jól megszokott történettől. A film szövegvilága jó, sok poén van benne, bár akadt néhány elég fárasztó mondat. A képi világ kissé gyenge, hasonlóan A lány és a farkas-hoz. Olyan, mintha egy kis átrendezéssel ugyanabban a díszletben forgatták volna a filmeket. Nemcsak a képi világ, de a ruházkodás is hasonló. Na nem magára a jelmezre értem, hanem a ruhamennyiségre. Ebben a filmben is bírták a hideget. Erre is figyelhettek volna az alkotók. De hát nem kell komolyan venni ezt a filmet, hisz nincs más célja a szórakoztatáson kívül. És a Julia Robertsre osztott szövegrészeknek hála, ezt meg is kapjuk.

8/10