Mindig is szerettem volna olvasni valamit Lylia Bloomtól. Végül az első KMK-s szeretetcsomagban lapuló ajándék Végtelenül, megadta a löketet, amit nemrégiben a Polctörlés keretein belül el is olvastam.
Kiadói sorozat: Rubin pöttyös
Műfaj: new adult (NA)
Oldalszám: 280
Kötés: puhatáblás
Megjelenés: 2016
ISBN: 9789633997581
Létezik tökéletes férfi?
Anna élete nagyszerű. Második évét kezdi az egyetemen, és a legfőbb problémája, hogy mikor jut el álmai városába, Rómába. Szereti az életét, vágyik a nagy Ő-re, és imád a barátnőivel csetelni.
Megismerkedik a titokzatos és vonzó Rolanddal, aki nem nyugszik, amíg Anna bele nem egyezik egy randevúba.
A szerelem hirtelen születik, és Anna úgy érzi, nem is lehetne boldogabb, bár a barátok egyre jobban aggódnak a túl gyors összeköltözés miatt. Anna nem érti, miért, hiszen Roland figyelmes, vonzó és mellette minden vágya teljesül, még a várva várt utazás is.
Csakhogy az álomvilág hirtelen szertefoszlik.
Vajon milyen a nagy Ő igazi arca?
Mit jelent a birtoklás, és mit az őszinte szerelem?
Anna úgy érzi, az élete romokban hever, és egyre nehezebb a kiút megtalálása.
De küzd, még akkor is, amikor egy váratlan tragédia mindent tönkretesz.
A regény az V. Aranymosás Irodalmi Válogató Public Star kötete,
az olvasóközönség kedvence.
Hát, nem is tudom - ez volt az első gondolatom miután bezártam a könyvet. Eleinte nagyon jól indult, egy édes romantikus történetnek, ami után kedvem lett volna legalább még egy cukormázas könyvet elolvasni, de az első fejezet után abbamaradt a lelkesedésem, amikor a történet rátért a párkapcsolaton belüli bántalmazásra. Persze tudtam, hogy ez nem egy szappanopera szerű olvasmány lesz, már ha csak azt nézzük, hogy a borító tetején ott virít a minden álompasinak van egy titka mondatocska.
"A félmosolytól alig észrevehető kis gödröcske jelent meg enyhén borostás arcán, zöldesbarna szeme ragyogott a napsütésben.Valahogy ez most nem az én könyvem volt. A borítót imádom, a címmel együtt, de az alaptörténet az sántított... nem is tudom, mi volt itt igazán az alaptörténet. Mert volt itt egy lángoló szerelem, ahol később az erősebbik nem uralkodni akart párján, nem ismerte a nemet, ha elborult az agya jött a bántalmazás. Ebből a megromlott kapcsolatból akart szabadulni a lány.
Végem volt.
Nem tudnám pontosan, mi volt a legnagyobb hatással rám. Lehet, hogy a mosolya, vagy az a két lépés, amit azonnal megtett felém, amint meglátott, vagy talán a mód, ahogyan a bögrét fogta a kávézóban. Csak azt tudtam, hogy teljesen elvarázsolt."
"Igyekeztem kipislogni a szememből a felgyülemlő könnyeket. Nem tudtam, mit tegyek, még az is megfordult a fejemben, hogy nem ismerem őt igazán. Egyik percben boldog és mosolygós, a másikban pedig elszánt és ijesztő."
"Elkezdett mocorogni a lelkem mélyén egy furcsa rosszallás. Nem helyénvaló, hogy kék foltot hagyjon rajtam a szerelmem. Neki megvédenie kéne minden bajtól, nem pedig fájdalmat okoznia."Oké, hasonlót már olvastam, de itt megkaptam az egésznek a lightos verzióját, amibe belekeveredett a kedvenc klisém alias szerelmi háromszög, majd egy drámai fordulat tette fel az i-re a pontot.
"Nem ismertem a lányt, aki visszanézett rám. Eltűnt a vonásairól a jókedv, a szeméből a mosoly. Nem is én voltam."Úgy éreztem az írónő minden ötletéből csippentett egy jó adagot hogy összegyúrja a történetet, de valahogy semmiből sem volt meg a kellő mennyiség. Roland és Anna szerelme túl gyors volt, kicsit lassúbb lefolyású cselekményvezetésnek jobban örültem volna. Néhány fejezettel később már össze is bútoroztak, aztán jöttek a galibák.
"...könnyebb a szőnyeg alá söpörni azt, ami történt. Csak az a gáz, amikor már annyira felpuklisodik a szőnyeg, hogy hasra esünk benne. Elgondolkodtam rajta, vajon a mi szőnyegünk hány kibeszéletlen problémát bír még el."Kidolgozatlannak éreztem a kapcsolatukat, amibe belekacsintott Kristóf, aki szerintem kihagyható lett volna a történetből.
"Mérhetetlenül dühös lettem magamra, amiért ennyire félreismertem, amiért ennyi mindent képzeltem bele egy egyszerű kis vonzalomba, és amiért egyetlen mosollyal így le tudott venni a lábamról.Viszont a drámai fordulat, amire a borítón található szimbólum miatt számítani lehetett, nagyon telibe talált. Ott Anna érzései, gondolatai valósághűek voltak, a lapokat átitatta a szomorúság. Talán az egész könyv Anna felnőtté válásáról akart szólni, ahol a szerelem, bántás, csalódások sorozata egy-egy állomás akart lenni.
(...)
Gyűlöltem, hogy képes voltam megint bízni benne, kapaszkodni a benne rejlő lehetőségekbe, pedig egyszer már kihúzta a talajt a lábam alól."
"Lángolva, minden mást figyelmen kívül hagyva szerettem Rolandot, mindent és bármit képes lettem volna feladni érte - sok esetben fel is adtam dolgokat. Mégsem ért semmit az egész. Vagy ő változott meg, vagy én ismertem félre őt az elejétől kezdve. Hova lett a kedves és figyelmes pasi, aki levett a lábamról? Akinek a hangja cirógatott, a nevetése pedig mosolyra késztetett? Hihetetlenül hiányzott az, akinek megismertem."Pozitívumok:
- szép borító
- kellemes, gördülékeny írásmód
- a történet második felét uraló drámai szál, ahol Anna karaktere kidolgozottnak érződött
"Régebben nem fotózgattak percenként, kincset ért a filmtekercs."Negatívumok:
- a szerelmi szál elnagyolt, nem éreztem a lángolást
- gyenge szerelmi háromszög (felesleges eleme volt a történetnek, semmi pluszt nem adott hozzá a főszereplő lány jellemfejlődéséhez)
- túl sok szál volt a történetben, amiknek nagy részét nem sikerült rendesen kidolgozni. Több oldalszámot kellett volna kapnia a könyvnek.
Összesítés: a szép borító alatt találtam egy jó stílusban megírt regényt, viszont a tartalom számomra sok helyen sántított. A szerelmi rész lehetett volna részletesebb, mert így olyan érzésem volt, mintha kaptam volna egy vázlatos párkapcsolatot, ahol a kezdeti idillt hamar felváltotta az agresszió és féltékenység. Nem tudtam igazán megismerni Rolandot, inkább csak kész tényeket kaptam róla, viszont Anna jelleme kidolgozottabb volt, ezt főleg a drámai fordulat alatt lehetett érezni.
Nem volt rossz olvasmány, de lehetett volna sokkal jobb, mert megvolt benne a lehetőség. Remélem a későbbiekben az írónő nem hagyja kiaknázatlanul a lehetőségeket, mert jó ötletei vannak, csak jobban ki kellene dolgoznia a történetét és a karaktereit. Szerintem.
6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése